Nem csak szimbolikus, stratégiai jelentősége is van Avgyijivka elestének

Legfontosabb

2024. február 23. – 20:20

Nem csak szimbolikus, stratégiai jelentősége is van Avgyijivka elestének
Avgyijivka látképe 2024. február 19-én – Fotó: Stringer / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Csupán 31 négyzetkilométerről van szó, az orosz támadók mégis hosszú idő óta legkomolyabb győzelmüket, az ukrán védők pedig a legjelentősebb veszteségüket könyvelhetik el a kelet-ukrajnai Avgyijivkánál, miután a város – pontosabban a romok, amelyek megmaradtak belőle – vasárnapra orosz kézre került.

A településért rengeteg katonát veszítő oroszoknak ez nem csupán szimbolikus győzelem, mint amilyen Bahmut volt tavaly, amikor szintén óriási veszteségek árán vették be a kevés stratégiai jelentőséggel bíró várost, hanem olyan eredmény, amely komolyan hatással lehet a térség védelmi vonalaira, a további orosz támadások irányára.

Az Institute for the Study of War amerikai agytröszt térképein itt lehet megnézni a keleti frontvonalakat egy nappal a 2022. február 24-i orosz invázió második évfordulója előtt:

Lövészárkok birodalma

Avgyijivka Donyeck elővárosa, alig 8 kilométerre van az oroszbarát szeparatista terület fővárosától, amelyet Oroszország korábban egyoldalúan magához csatolt. Már 2014 óta frontvonal, az ukrán védelem komoly erődítése volt, itt már tíz éve folyamatosan farkasszemet néztek az ukrán erők a szeparatisták és az orosz erők katonáival.

Nem véletlen, hogy ezen a szakaszon a két éve Ukrajna ellen megindított orosz támadástól egészen mostanáig nem mozdultak előre az oroszok, ami most nagy veszteségek árán sikerült. Ezzel nemcsak a ukrán védelmi vonalak gyengültek – az Avgyijivkától nyugatra kiépített lövészárkok rendszere ezt csak részben pótolja –, de az oroszok megerősíthetik a 2014-ben elfoglalt Donyeck város védelmét is, tovább csökkentve az esélyét annak, hogy Ukrajna képes lenne keleti megyéinek visszaszerzésére.

Sőt, a kérdés inkább az, mekkora lendülettel mehet tovább az orosz hadsereg, amely három irányban is növelte támadásának intenzitását, nagyobb tüzérségi támadásnak vetve alá Zaporizzsját, Herszont és Harkivot. A mostani helyzet borúsabb, mint korábban, elvégre Zaporizzsja körül tavaly nyáron voltak kisebb eredményeik az ukránoknak, még ha végül nem is vittek végbe átütő ellentámadást.

Harkivhoz és Herszonhoz pedig 2022 nyarától még ukrán sikerek kötődtek: az az év szeptemberéig Harkiv határánál álló orosz erőket 120 kilométerrel sikerült visszanyomni, csaknem teljesen kiszorítva őket Harkiv megyéből, Herszont pedig 2022 novemberében kilenc hónapnyi megszállás után sikerült felszabadítani, az oroszok pedig a Dnyeper (Dnyipro) folyón túlra kényszerültek. Igaz, onnan azóta folyamatosan lövik a békeidőben még 300 ezres, jelenleg inkább 60-70 ezres várost.

Nyugati segítség nélkül elfogy az ukrán védelem

Nem arról van szó, hogy az orosz támadók innentől kezdve hamar bevehetnék a három várost – óriási veszteség lenne Ukrajnának a másfél milliós Harkiv és a 700 ezres Zaporizzsja elvesztése, területileg, stratégiailag, érzelmileg is. Avgyijivka eleste azonban egyértelmű jele annak, hogy ha a harcok beláthatatlan ideig elhúzódnak, akkor az anyagháborút a nagyobb emberi és lőszertartalékokkal rendelkező Oroszország megnyeri, amennyiben Ukrajna nem kap a védelemhez folyamatos nyugati támogatást.

Márpedig ez a támogatás komolyan akadozik: az Egyesült Államok mostanáig nem hagyta jóvá a Joe Biden által javasolt 60 milliárd dolláros csomagot. Ahogy arról részletesen is írtunk, a demokraták végül elfogadták a republikánusok határvédelmi elképzeléseit, de jött a még több szigorítást hangoztató Donald Trump volt elnök, aki önös hatalmi érdekei miatt elkaszálta az alkut. Bár a szenátus aztán republikánus szenátorok támogatásával már megszavazta az ukrajnai csomagot, a képviselőházi republikánusok továbbra sem akarják támogatni azt.

Az európai támogatás ugyan a magyar kormányfő decemberi vétója után februárban átment, de a négy évre elosztott 50 milliárd euró önmagában nem változtat a helyzeten. Ha az amerikaiak tényleg távol maradnának a támogatástól, az felerősíthetné az EU-ban is azoknak a hangját, akik ellenzik az ukrán védelmi erők finanszírozását. Az ellenzők között a leghangosabb a magyar kormány.

Nincs orosz áttörés, de az ütés fájó

Avgyijivkát október óta támadták egyre intenzívebben az orosz erők, amit a város négy hónapig állt ki. Ez azt jelenti, hogy rövidebb ideig, mint a tíz hónapon át ostromlott Bahmut, amelyre becslések szerint akár 40 ezer embert – az akkor még létező Wagner-zsoldossereg részben börtönből toborzott erőit – használt el az orosz hadsereg. A város elestét az ukrán védelem is idő kérdésének tartotta, de megvolt a stratégiai haszna: az ostromlók jóval nagyobb veszteségeket szenvedtek el a védőknél, és ezzel az ukrán erők nagyobb csapatösszevonásra kényszerítették itt az oroszokat, akik ehhez a front más vonalairól vontak el erőket, csökkentve ezzel a többi szakaszon az ukránokra nehezedő nyomást.

Avgyijivka esetében ez a szempont szintén releváns lehet, ám stratégiai jelentőségénél fogva megtartása is fontos lett volna – bár az ukrán katonai vezetés már jó ideje beárazta a terület esetleges elvesztését.

Az ukrán hadsereg főparancsnokának a február 8-án leváltott Valerij Zaluzsnij után kinevezett Olekszandr Szirszkij már korábban jelezte, hogy szükség esetén inkább feladja a várost, semmint katonákat áldozzon fel, erre végül hivatalosan február 17-én szánta el magát. Igaz, ez csak a kivonás bejelentésére vonatkozott, azaz mindez valójában egy-másfél nappal korábban megtörtént, hiszen ilyen döntést nem közölnek nyilvánosan, mert ez értelemszerűen az ellenfelet segítené.

Így is érte kritika az ukrán vezetést, hogy a kivonásról későn döntöttek, így voltak védők, akiket körbekerítettek az oroszok. Az azonban bizonyos, hogy technikai szempontból a kivonás nem volt kudarc: az oroszok nem álltak elő olyan képi bizonyítékokkal, amelyek nagyszámú halott vagy fogságba esett ukrán katonáról tanúskodtak volna – noha az információs háború nem kevésbé fontos terepe a harcoknak.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt állította, hogy az utolsó 24 órában az ukránok veszteségei meghaladták a másfél ezer katonát. Az Euronews ukrán tisztek és katonai bloggerek posztjait ismertetve arról írt, hogy akár ezer ukrán katona is fogságba eshetett. Közben a gyáva propagandistákat és a hadvezetést kritizálta, Avgyijivka bevételénél 16 ezer fős orosz veszteségről is írt egy orosz katonai blogger, aki posztja után nem sokkal öngyilkos lett.

A 3. rohamdandár ukrán katonái a Donyecki területen lévő Avgyijivkánál 2024. február 19-én – Fotó: 3Rd Assault Brigade / AFP
A 3. rohamdandár ukrán katonái a Donyecki területen lévő Avgyijivkánál 2024. február 19-én – Fotó: 3Rd Assault Brigade / AFP

Hátrahagyott sebesültekből kivégzett katonák

Az azonban bizonyos, hogy voltak hátramaradt katonák, akik fogságba estek, és olyanok is, akik sebesülésük miatt szorultak az orosz gyűrűbe, és később orosz videófelvételeken holtan láthatók. Ukrajna szerint az orosz támadók több fogságba esett ukrán katonát kivégeztek. Ivan Zsitnik és két társának holttestét az orosz videófelvételekről azonosították hozzátartozóik.

Zsitnik és egysége állítólag korábban is kértek engedélyt arra, hogy elhagyhassák pozíciójukat, de mire az engedély megérkezett, már késő volt. Feladatuk a kivonuló erők fedezése volt, amit egy ideig tartani tudtak, ők maguk azonban már tűz alá kerültek, Zsitnik is megsérült. A sebesültek kihozására tettek ugyan kísérletet az ukrán erők, de az orosz tűzerő miatt végül ettől elálltak, a sértetleneknek is azt az utasítást adták, hagyják őket hátra, próbálják legalább magukat kimenteni a tűzvonalból.

Zsitnikék így ott maradtak, elfogásuk előtt videóhívással kapcsolatba léptek a családjukkal. Az egészségügyi végzettségű katona még el tudta mondani, hogy az oroszok nem ejtenek sebesült foglyokat, „mindenkit lelőnek”. A felvétel végén már hallatszik, ahogy egy orosz katona belép, majd a kapcsolat megszakadt. Ezután a későbbi orosz felvételeken már nincsenek életben. Moszkva nem kommentálta a fogságba esett, ellenállást nem tanúsító katonák halálának körülményeit.

Ukrajna Avgyijivkánál már hosszabb ideje nem tudta viszonozni a támadók erejének megfelelő intenzitással a tüzet, mert kifutottak a lőszerekből.

Csütörtökön az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője már reális lehetőségként beszélt Avgyijivka elestéről, ami a front helyzete alapján akkorra lényegében már megtörtént. John Kirby is azt mondta, hogy az ukrán erőknek nincsen elég lőszerük a védekezéshez, jelezve, hogy Ukrajna védelmi képessége a nyugati fegyverszállítmányoktól függ.

Nem sokkal korábban ugyanerről beszélt a NATO főtitkára is. Jens Stoltenberg egyértelműen kimondta, hogy az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros csomag elfogadása körüli amerikai időhúzás közvetlen következménye látható Avgyijivkában.

„Törvényszerű volt, ami történt, csodára nem számíthattunk… Tudtuk, milyen erőket vont össze az agresszor… hogy eldöntse a kérdés Avgyijivkánál. Ha lett volna elég muníciónk… hogy megállíthassuk a támadást, a katonáink mindent megtettek volna annak érdekében, hogy ez sikerüljön” – mondta az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) titkára.

Olekszij Danyilov a nyugati partnerek támogatásáról beszélve a légvédelem jelentőségét emelte ki: aránytalan fölényben van az orosz fél, kazettás bombák tömegét szórja, amit az ukrán légierő és a légvédelem nem tud megakadályozni. „Az a mennyiségű kazettás bomba, amit Avgyijivkára szórtak, főképp az utolsó napokban, több tíz tonna, az elképesztő volt. Képzeljék el, zuhan mindenfelé, és nincs hova bújni előlük.” Danyilov szerint azonban így sem érheti kritika a hadsereget a kivonás megszervezéséért, mert „ezt a katonák jobban tudják”, mint azok, akik „kijevi fotelekből akarják megmondani”, mit kellett volna másképp csinálni.

Putyinnak kellett egy friss siker

A város orosz bevételéhez az időzítés sem volt mellékes, Vlagyimir Putyinnak jól jött, hogy ez még a március 15–17-én esedékes elnökválasztás előtt megtörtént. A szavazás persze formalitás, a Kreml még arra sem adott esélyt, hogy a kívülről jött jelölt, a váratlanul népszerűvé vált Borisz Nagyezsgyin részt vegyen a választáson a három engedélyezett, tulajdonképpen statiszta jelölt mellett, akik a formális ellenzéki szerepet betöltő parlamenti ellenzéki pártok támogatásával indulhattak.

Nagyezsgyin mellé állt a börtönbe zárt legismertebb ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij is, aki a múlt hét pénteken meghalt egy szibériai fegyházban. Hivatalosan tüdőembólia végzett a 47 éves politikussal, akinek halála akár a rossz körülmények okozta betegséggel, akár erőszakos cselekedettel magyarázható, de mindenképpen politikai gyilkosságnak tekinthető. Az EU minden tagjának vezetője részvétét fejezte ki, a Kreml felelősségéről beszélve, az egyetlen kivétel a magyar kormány volt, ahol sem a kormányfő, sem a külügyminiszter nem kommentálta Navalnij halálát.

Szijjártó Péter azt is kerülte, hogy az Európai Unió Tanácsának ülése utáni sajtótájékoztatóján szót ejtsen az ott jelen lévő özvegyről, a férje politikai örökségének továbbvitelét ígérő Julija Navalnajáról. A feladat a parlament külügyi bizottságának elnökére hárult. Az atlantistaként számontartott, de mára a Fidesz második vonalába szorult Németh Zsolt annyit írt ki, hogy „Navalnij halála korunk botránya”.

Navalnij halála, Nagyezsgyin félreállítása végképp tét nélkülivé tette az elnökválasztást, amelyen azonban a Kreml által szuverén demokráciának nevezett berendezkedést vezető elnöknek is szüksége van a nagy győzelemre. Ezt hivatott erősíteni Avgyijivka bevétele is, amivel Putyin azt igyekszik igazolni, hogy ha Oroszország villámháborús tervei nem is sikerültek, az épp két éve zajló háborúban mégis közelít az eredeti célokhoz, Ukrajna lassú felőrléséhez. Kulcskérdés azonban, hogy ezt hogyan ítéli meg a Nyugat, és mit szűr le Avgyijivka elvesztéséből: azt, hogy Putyinnal egyezkedni kell vagy ellenkezőleg, azt, hogy erősíteni kell Ukrajna támogatását.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!