Nem kockáztatott a Kreml, nem indulhat Putyin ellen a háborúellenes elnökjelölt

Nem indulhat Vlagyimir Putyin ellen az elnökválasztáson a váratlanul felbukkant ellenfele, miután a Központi Választási Bizottság (CIK) érvénytelennek találta a Borisz Nagyezsgyin indulását támogató választói aláírásokat. A CIK szerint a 104 ezer leadott aláírásból mintegy 9 ezret minősített szabálytalannak. 11 halott volt az aláírók között – ismertette az eredményt csütörtökön a CIK vezetője. Nyikolaj Bulajev már korábban is utalt rá, hogy a megengedett 5 százalékot túlléphette az érvénytelen szavazatok aránya.

Oroszországban március 15-17 között tartják az elnökválasztást, amelynek kimenetele nem kétséges, nyilvánvalóan Vlagyimir Putyin kap mandátumot újabb hat évre.

Rajta kívül hárman indulhatnak, mindannyian a „rendszeren belüli ellenzék” képviselői, azaz a Kreml által jóváhagyott parlamenti pártok jelöltjei. Ebben a minőségükben nekik támogatói aláírások összegyűjtésére sem volt szükségük: ők a liberális funkciót formálisan betöltő Új Emberek, a populista, Oroszország Liberális Demokrata Pártja (LDPR) és a választók által jelenleg is ellenzékinek tekintett, de a Kreml főbb irányát szintén támogató Orosz Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) jelöltjei. Mindhárom párt egyetért az Ukrajna elleni háborúval, amelyet Oroszországban hivatalosan csak különleges katonai műveletnek lehet nevezni.

Aláírásgyűjtés csak azoknak kell az induláshoz, akik parlamenten kívüli erő támogatásával indulnának. Borisz Nagyezsgyinen kívül többen is voltak, de egyetlen kivétellel mindannyian elvéreztek a CIK-nél már a bejelentkezéskor, így az aláírások gyűjtésébe sem kezdhettek bele. Nagyezsgyinen kívül ezt a lehetőséget csak Szergej Malinkovics kapta meg, aki egy parlamenten kívüli kommunista formáció nevében indult volna, de végül az ő támogató aláírásait sem hitelesítette a választási bizottság.

Nagyezsgyin határozottan ellenezte a háborút, támogatást kapott a 10 év börtön után ma már külföldön élő egykori milliárdos, Mihail Hodorkovszkijtól és a jelenleg is börtönben lévő ellenzéki Alekszej Navalnij stábjától.

A Kreml vélhetően úgy döntött, nem kockáztatja meg, hogy egy nyíltan háborúellenes jelölt is indulhasson, akin keresztül a választók mégis kifejezhetnék fenntartásaikat a 25. éve hatalmon lévő Vlagyimir Putyinnal szemben.

Borisz Nagyezsgyinről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Az elnökjelöltségre pályázó fizika-matematika végzettségű egyetemi oktató – egykor parlamenti képviselő és a 90-es évek végén az akkori kormányfőhelyettes, a 2015-ben a Kreml közelében lelőtt Borisz Nyemcov tanácsadója – korábban azt mondta, a Legfelsőbb Bírósághoz fordul, ha az aláírásokra hivatkozva elutasítják indulását.

A jogi procedúra azonban nem kecsegtet sok reménnyel, egyrészt az idő szűkössége miatt, másrészt mert kézenfekvően politikai döntés született, és a jelenlegi oroszországi rendszerben szokatlan lenne, ha a bíróság keresztülhúzná a Kreml akaratát.

Nagyezsgyin korábban azt mondta, van B terve, de az semmiképpen sem tüntetéssorozat, „nem Majdan” lenne – ezzel a 2013-as ukrajnai tüntetésekre utalt, amelyek után elmenekült az országból a Moszkva-barátnak tekintett Viktor Janukovics elnök. Nagyezsgyin egy kampánygyűlésen világossá tette, hogy nem szeretné megismételni a börtönbe zárt Navalnij sorsát, továbbra is a választásokban bízik, még akkor is, ha azok Oroszországban „olyanok, amilyenek”.

A CIK borítékolható döntse előtt – miután a testület már említést tett a vélhetően túl nagy számú hiányos aláírásról – Nagyezsgyin egy interjúban elmondta a kétségeit a támogató aláírások valódi ellenőrzésével kapcsolatban. A testület 60 ezer aláírást nézett meg, ami az ellenzéki jelölt szerint másfél nap alatt nehezen teljesíthető. Mondvacsinált kifogásokról is beszélt, például, hogy az aláírás mellé szintén kézzel írt Rosztov-na-Donu városát („Don melletti Rosztov”) az számítógépes rendszer az adatok bevitelekor Rosztov-na-Domu néven ismerte fel („Otthoni Rosztov”), amilyen város természetesen nem létezik, és ez máris elég volt az aláírás érvénytelenségéhez.

A kifogásokat jelezték a választási bizottságnál, kérve, hogy a végső döntést tegyék át február 7-ről 10-re, de a testület végül csak egy napot adott, így született meg a hivatalos döntés február 8-án.