Zelenszkij a legkockázatosabb lépésére készül a katonai vezetés lecserélésével

Legfontosabb

2024. február 7. – 21:46

Zelenszkij a legkockázatosabb lépésére készül a katonai vezetés lecserélésével
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által 2023. július 27-én kiadott fotón Volodimir Zelenszkij köszönti Valerij Zaluzsnijt a születésnapján – Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Az oroszok által Ukrajna ellen indított háború kezdete óta a legjelentősebb személyi változást készíti elő az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij mindenképp le akarja váltani a hadsereg főparancsnokát, de egyelőre csak találgatják, ki kerülne a helyére. Zelenszkij mindenképp kockázatot vállal: a hadsereg eredményei Valerij Zaluzsnij távozásával kizárólag az elnököt fogják minősíteni – márpedig katonai szempontból 2024 nem az áttörés évének ígérkezik –, ráadásul a főparancsnok is megjelenhet a politikai porondon, miközben egyes felmérések szerint népszerűbb, mint az elnök.

Kiszivárgott, letagadták, kommentálták, elismerték, de még mindig nem tudni, mikor és tulajdonképpen miért meneszti az ukrán hadsereg főparancsnokát Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök döntése a legmeghatározóbb személyi változásnak ígérkezik az Oroszország által indított háború kezdete óta, biztosan nem áll meg Valerij Zaluzsnijnál, így széles körben várhatók személyi változások a hadsereg élén. Zaluzsnijnak kulcsfontosságú szerepe volt az orosz támadás előtti években az ukrán hadsereg modernizációjában, személye rendkívül népszerű, így a változás Zelenszkij számára is politikai kockázatokat rejt.

Noha már egy ideje lehetett hallani a Zelenszkij és Zaluzsnij közötti ellentétekről, az időzítés meglepő, hiszen épp akkor lép fel a vezetés körüli bizonytalanság, amikor az Egyesült Államokban vita van az Ukrajnának szánt 60 milliárd dolláros csomag körül, amelynek elmaradása súlyos hatással lehet az Oroszország által megtámadott ország védelmi képességeire.

Az EU döntött ugyan a maga négy évre szóló, 50 milliárd eurós csomagjáról – Orbán Viktor a decemberi vétó után február 1-jén már nem akadályozta meg az EU-költségvetésének felülvizsgálatát, így Ukrajna négy év alatt hozzájuthat az összeghez –, de további támogatásra is szüksége lehet Ukrajnának. Ezeket lassabban kaphatja meg, ha nem dől el mielőbb, hogy ki fogja vezetni az ukrán hadsereget a népszerű Zaluzsnij helyett, aki szerint 2024-ben az országnak a korábbiakhoz képest is sokkal inkább saját magára kell támaszkodnia az orosz megszálló erők ellen vívott háborúban.

Másfél hete kezdődtek a pletykák

A főparancsnok körüli találgatások azután indultak el múlt hét elején, hogy szűk körben találkozott vele az elnök és a tavaly szeptemberben kinevezett védelmi miniszter, Rusztem Umerov – az ő megjelenése a kormányban az addigi legfontosabb személyi változás volt, erről itt olvashat bővebben. A hármas találkozó szokatlan volt, ezek a megbeszélések ugyanis hosszú idő óta az elnöki hivatal vezetőjének jelenlétében zajlottak le, Andrij Jermak azonban ekkor épp Ungváron találkozott az ukrán külügyminiszter Dmitro Kuleba társaságában Szijjártó Péterrel. (Kulebával készült interjúnkat itt olvashatja.)

Még aznap kiszivárgott a Zaluzsnij és az elnök bizalmas találkozója különböző közösségi oldalakon, olyan Telegram-csatornákon, amelyeket az elnöki hivatal informális üzenőoldalainak tartanak. Ezek arról szóltak, hogy az elnök a főparancsnok lemondását kérte, aki azonban ezt nem tette meg. A nap folyamán aztán megjelentek a cáfolatba hajló jelzések a védelmi minisztériumból és az elnöki hivatal felől.

A héten azonban Zelenszkij nyilvánosan is kimondta: újrakezdésre van szükség, váltást tervez a hadsereg élén, amiről több forrás szerint már múlt héten tájékoztatták a Fehér Házat is. A döntés ugyan az ukrán elnök kezében van, de nyilvánvaló, hogy egy ilyen változásról előzetes értesítést küld a nyugati szövetségeseknek, ahonnan nélkülözhetetlen segítséget kapott eddig és remél a továbbiakban is az orosz megszállók elleni harchoz. Könnyen lehet, hogy a Zaluzsnij menesztéséről szóló január végi kiszivárogtatást is azért követte eleinte hivatalos cáfolat, mert Nyugaton is meglepetés fogadta a döntést.

Egyelőre arról is csak találgatások vannak, ki váltaná Zaluzsnijt a hadsereg élén, a legesélyesebbnek erre Kirilo Budanovot, az ukrán hírszerzés (HUR) 2020 augusztusában kinevezett 37 éves vezetőjét tartják. Azonban a jelöltek között van Olekszandr Szirszkij, a szárazföldi erők parancsnoka is, akinek Zaluzsnij mellett szintén komoly érdemei voltak a 2022-es őszi sikerekben, amikor Harkiv megye nagy részét visszafoglalta az ukrán hadsereg az orosz megszállóktól.

Az ellentámadás körül jöttek az ellentétek

Hivatalos jelölt azonban egyelőre nincsen: a Times szerint az esélyes tábornokok nem vállalták a megbízatást, ez – a nyugati fenntartásokkal együtt – vezethetett oda, hogy a váltás még nem történt meg a hadsereg élén. Azonban ez is csupán találgatás, ennek az ellenkezője is megjelent. Nyugati lapforrásokra hivatkozva a Glavkom.ua például arról írt, hogy épp Washington szorgalmazza a váltást, állítólag a Kijevben járt amerikai külügyminiszter-helyettes, Victoria Nuland jelezte ezt az elnöknek, Budanov kinevezését támogatva.

Zaluzsnijnak tulajdonítják az ukránok kezdeti sikereit, amivel sikerült megállítaniuk az orosz villámháborús terveket, és a 2022. őszi ukrán ellentámadás sikere is hozzá köthető. Ezek mentén lőtt ki Zaluzsnij népszerűsége, Zelenszkij után ő lett Ukrajna első számú háborús hőse.

Az ellentétek azonban régóta gyűltek Zelenszkij és Zaluzsnij vagy szélesebb értelemben a politikai és a katonai vezetés között – már decemberben is felbukkant a távozás híresztelés szintjén, igaz, akkor az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak nonszensznek nevezte Zaluzsnij esetleges lemondatását. A középpontban minden bizonnyal a 2023. nyári ellentámadás áll – bár az is kérdés, hogy miről beszélünk pontosan, ellentámadásról, amely nem hozta meg a várt áttörést, vagy arról, hogy valójában nem is indult meg az eredeti tervek szerint az ellentámadás.

Tény, hogy az ellentámadást nagy várakozások előzték meg, akár még a Krím gyors visszafoglalását sem zárták ki, ha sikerül elvágni az összeköttetést az Azovi-tengernél. Az ellentámadás kisebb sikereket hozott is és nem is szaladt bele nagy veszteségbe, de mégis csalódást okozott, és szárazföldi kudarccal zárult – a Fekete-tengeren viszont azóta is sikereket értek el az ukránok.

Mind az ukrán vezetés, mind a Nyugat alulbecsülte az orosz védelmi állások erejét. Az optimista várakozásokra a 2022. nyári őszi sikerek adtak alapot, amikor az oroszok hét hónap után visszaszorultak Harkiv megyéből, novemberben pedig fel kellett adniuk a kilenc hónapon át megszállt Herszon városát, és a Dnyeperen túlra húzódtak vissza. 2023-ban azonban a megszállt területeken jobban kiépítette védelmi állásait az orosz fél.

Zaluzsnijt ábrázoló graffiti a visszafoglalt herszoni repülőtéren 2022 novemberében – Fotó: Huszti István / Telex
Zaluzsnijt ábrázoló graffiti a visszafoglalt herszoni repülőtéren 2022 novemberében – Fotó: Huszti István / Telex

Tavaly ősszel Zaluzsnij el is ismerte, hogy az orosz védelmi vonalakat nem sikerül áttörni. Felmerült azonban, hogy a katonai vezetés ezt jelezte is a nyáron, ezért ódzkodott az ellentámadástól, amit inkább a politikusok vártak el, remélve, hogy Zaporizzsjától délre levághatják a megszállt Krímet az orosz összeköttetési vonalakról.

Az ellentámadás azonban inkább tapogatózó akciók sorozata volt, eleinte Zelenszkij sem nevezte ellentámadásnak, később már igen, bár hamar világossá vált, hogy nem lesz gyors áttörés. Elképzelhető, hogy a katonai vezetés a tapogatózó akciókkal jelezte a politikai vezetésnek, hogy az áttöréssel kapcsolatos elvárás a jelenlegi helyzetben irreális, ezért jobb, ha a politikusok nem szólnak bele a harctéri küzdelmekbe, inkább foglalkozzanak azzal, hogy meglegyen a nemzetközi támogatás, érkezzen pénz és fegyverszállítmány Ukrajnába.

Ez a munkamegosztás addig jól működött, Zelenszkijnek és a tavaly szeptemberben végül menesztett védelmi miniszternek – Olekszij Reznyikovval együtt hat helyettese is távozott a minisztériumból – szerepe volt abban, hogy a nyugatiak egyre komolyabb fegyvereket küldtek, beleértve az idén már valószínűleg bevethető F–16-osokat is.

Decemberben már nyilvános jele is volt a Zelenszkij és a főparancsnok közötti konfliktusnak: megtartotta első sajtótájékoztatóját Zaluzsnij, és rögtön oda is szúrt az elnöknek, aki nem sokkal korábban azt mondta, hogy a katonai vezetés félmillió ember mozgósítását javasolta. A főparancsnok azonban kijelentette, hogy ez a szám bizonyosan nem a hadseregtől jön, hiszen ez katonai titok, elvégre az ellenfélnek fontos információt jelent, hogy a másik félnek milyen szükségletei vannak.

Úgy tudni, Zaluzsnij ragaszkodott hozzá, hogy az államfő ne szóljon bele hadászati kérdésekbe, és arról is érkeztek információk, hogy Zelenszkij ellenzi a főparancsnok javaslatát, amivel 500 ezer új katona behívása lenne a célja.

Katonából politikus?

Zaluzsnijnak eddig nem voltak politikai ambíciói, pozíciójánál fogva nem is lehettek, ám várható távozása után nem lesz akadálya annak, hogy szakmai elismertségét, népszerűségét politikai tőkévé alakítsa. Azon a bizonyos január 29-i találkozón nem fogadta el az állítólag felajánlott nagyköveti állást, amely csendes távozást ás Zelenszkij számára a legegyszerűbb megoldást jelentette volna, amellyel semlegesíthette volna a kockázatot, hogy a népszerű Zaluzsnij politikai ellenpólusává válhat. Egy decemberi felmérés szerint az ukrán hadsereg iránti bizalom 96 százalékos, személyesen Zaluzsnij iránt 89 százalékos. Zelenszkij bizalmi indexe viszont a 2022-es 84 százalékról 2023-ra 62 százalékra esett vissza.

Eközben ugyanakkor zajlik a vizsgálat arról, ki lehet a felelős azért, hogy a 2022. február 24-én indított orosz támadás első napjaiban érdemi harc nélkül elesett Ukrajna déli része. Találgatások vannak arról, hogy szabotázsakciók vezethettek-e oda, hogy az aláaknázott hidak nem robbantak fel, így a 2014-ben elfoglalt Krímből könnyedén léptek át az orosz erők, és szerezték meg Herszon megye, majd Zaporizzsja nagy részét a Dnyeperig. Zaluzsnij az ügyben tanúként szerepel.

Igaz, elnökválasztás idén nem lesz, hiszen a háború alatt ez sem politikailag, sem gyakorlatilag nem kivitelezhető, elvégre az ország egy része megszállás alatt, milliók külföldön, a névjegyzékek követhetetlenek a belső menekültek sokasága miatt, de az sem világos, milyen politikai kampányt lehetne egyáltalán vinni a háború idején.

Ezzel együtt is fontos az ukrán vezetésnek, hogy elkerülje a súlyos konfliktus látszatát. Most már inkább az a kérdés, sikerül-e ezt mielőbb elsimítani. A már idézett Glavkom.ua szerint Zaluzsnij szerdán szűk körben arról beszélt, hogy menesztése csütörtökön megtörténik.

Zaluzsnij és Zelenszkij egy kiképzőközpontban – Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / AFP
Zaluzsnij és Zelenszkij egy kiképzőközpontban – Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / AFP

Ugyanakkor a nyilvánosság előtt erről Zaluzsnij nem beszél. Nem tett említést erről abban az esszéjében sem, amelyben Ukrajna 2024-es katonai kilátásairól ír. Kritikát viszont megfogalmazott, amelyet a politikai vezetés magára vehetett. Zaluzsnij a leváltásáról szóló pletykák közepén, múlt csütörtökön a CNN-en is megjelent írásában elemezte az orosz–ukrán háború aktuális kérdéseit, és arra jutott, hogy Ukrajnának a jövőben egyre inkább arra kell berendezkednie, hogy a saját erőforrásai segítségével védi meg magát, ehhez pedig nagyobb figyelmet kell fordítania a technológiai fejlesztésekre.

A főparancsnok szerint a hazai védelmi ipar felpörgetéséhez nem voltak meg a törvényi keretek és az ágazat szerkezete miatt nem sikerül megfelelő mennyiségű lőszert előállítania, pedig – véli Zaluzsnij – ebben az évben Ukrajnának sokkal inkább magára kell támaszkodnia. A főparancsnok szerint a „pozícióháborúként” leírható katonai helyzet (amelyet a kimerülés és a csatatéren való mozgás hiánya határoz meg) kialakulása után most a harctéren kívül is számolniuk kell a csalódások és zavarok sorozatával az ukrán katonai vezetőknek. Ezzel közvetve az amerikaiak 60 milliárd dolláros csomagja körüli bizonytalanságra utalt, és arra is, hogy az október óta a Közel-Keleten zajló események máshová irányították a nemzetközi figyelmet.

Leplezetlen politikai utalás az is, hogy Zaluzsnij szerint a vezetés ódzkodik a népszerűtlen intézkedésektől – ez lenne a mozgósítás a már említett félmillió emberrel –, ahogyan attól is, hogy ne szorgalmazza a fronton a féléves rotációt, hiszen a hadseregnek ahhoz nincs elég kapacitása, hogy frontedzett katonáit nélkülözze.

Bárki legyen is Zaluzsnij utódja, ezzel az objektív helyzettel meg kell birkóznia:

azaz a lassuló nyugati támogatással, a jobban beágyazott orosz védelmi vonalakkal és a sikert sürgető politikai vezetéssel, amely ezzel is erőt akar adni a fáradó ukrán társadalomnak, amelynek egyelőre töretlen a bizalma a hadsereg felé.

Az bizonyos, hogy az új ember – legyen bármennyire szakmailag rátermett – sokak szemében Zelenszkij politikai kinevezettjének fog tűnni, így kevésbé tekintik majd autonóm figurának, mint Zaluzsnijt. Igaz, ez azt is jelenti, hogy a sikerekért, a kudarcokért vagy akárcsak a sikerek elmaradásáért a felelősség ezután kizárólag Zelenszkijre hárul. Márpedig az nagyon valószínűnek látszik, hogy 2024 nem az áttörés éve lesz.

A cikk eredeti verziójában a főparancsnok mellett több helyen vezérkari főnöknek is neveztük Zaluzsnijt, ezt javítottuk.

Az Ukrán Fegyveres Erők (VSZU) vezetői struktúráján 2020 márciusában változtattak. Addig a vezérkari főnök és a VSZU főparancsnoka ugyanaz a személy volt, a két pozíciót ezután választották külön. A 2021-ben kinevezett Zaluzsnij így már kizárólag a VSZU főparancsnoka volt, vezérkari főnök már nem. A vezérkari főnök jelenleg Szerhij Saptala, aki 2014-ben a munkácsi 128-as dandár parancsnoka volt. A VSZU főparancsnoka az elnöknek felelős. Az államfő, Volodimir Zelenszkij az Ukrán Fegyveres Erők Legfelsőbb Főparancsnoka címet viseli.

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!