Nem szavazta meg a magyar kormány az európai sajtószabadság-törvényről született megállapodást

Az európai uniós tagállamok nagyköveti tanácsa pénteken jóváhagyta az európai sajtószabadság-törvény szövegéről született kompromisszumot, amelyet a múlt év végén a kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) tárgyaló delegációi hoztak tető alá, írja a Népszava.

A lap szerint az ülésen egyedül a magyar kormány képviselője szavazott nemmel, ami azonban nem akadályozhatta meg a döntést, elég volt a tagállamok minősített többségének az egyetértése.

A pénteki megállapodással az EU egy lépéssel közelebb került a jogszabály elfogadásához: az Európai Parlament kulturális bizottsága jövő kedden, plenáris ülése várhatóan márciusban szavaz a rendeletről, amely ezután nem sokkal törvényerőre emelkedhet. Előírásai 2025 derekán fognak hatályba lépni.

Az Európai Bizottság 2022. szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadság törvényről szóló javaslatát. A rendelettervezet a média sokszínűségének és függetlenségének védelmét szolgáló szabályokat tartalmazott: biztosítékokat az újságírók megfigyelése és a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás ellen, előírásokat a közszolgálati média pártatlanságának a garantálására, a médiatulajdonlás és az állami hirdetések elosztásának az átláthatóságára.

Tavaly az EU két törvényalkotó intézménye, az EU Tanács és az Európai Parlament is kialakította álláspontját a bizottsági indítványról, majd hónapokig tartó egyeztetéseket követően dűlőre jutottak a mindkettőjük számára elfogadható szövegről, amely pénteken került a tagállamok nagykövetei elé.

A Népszava szerint az elfogadás előtt álló rendelet előírásai alapján nehéz vagy egyenesen lehetetlen lesz olyan indokok alapján megfosztani egy rádióállomást a frekvenciájától, ahogyan az a Klubrádió esetében történt.

Nem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat, a reklámokat pedig arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni. Nem lesz ugyan tilos újságírókat „nemzetbiztonsági okokból” megfigyelni, de a nemzeti hatóságok ezt csak bírói engedéllyel és nyomós közérdek esetén rendelhetik el. Kémszoftvert pedig kizárólag akkor telepíthetnek egy újságíró elektronikus eszközeire, ha az adott személy ellen súlyos, háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény gyanúja miatt folyik nyomozás.

A rendelet a tagállamok feladatává teszi a rendelkezések betartását, amelynek elmulasztása bizonyos esetekben kötelezettségszegési eljárást és bírósági pert vonhat maga után.