Az Egyesült Államok csalódott Orbán Ukrajna-politikája miatt, a svéd NATO-tagság ratifikálását szorgalmazza

Az Egyesült Államok csalódott Orbán Viktor Ukrajna-politikája miatt, és várja, hogy a magyar kormány beváltsa ígéretét, miszerint nem az utolsóként fogja ratifikálni Svédország NATO-csatlakozását, írja a Reuters Jim O'Brienre, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkárára hivatkozva.

„Azt hiszem, csalódottak vagyunk, hogy Orbán miniszterelnök úr úgy döntött, egyedüliként kérdőjelezi meg az Európai Unióban az ukránok támogatásáért folytatott küzdelmet” – mondta a hírügynökség szerint O'Brian egy videókonferencián.

A svéd kérdésről azt mondta, hogy majd kiderül, a magyar kormány beváltja-e az ígéretét, ahogy egyre közelebb kerül Svédország csatlakozása, ami reméli, hogy hamarosan megtörténik. Azt mondta, szeretnék, ha Magyarország konstruktív partner lenne.

A Reuters emlékeztet rá, hogy a magyar kormány nem nyújt katonai segítséget Ukrajnának, amelyet Oroszország 2022. február 24-én megtámadott. Orbán a december közepi EU-csúcson egyetlen EU-s vezetőként ellenezte és vétózta az Ukrajnának küldendő 50 milliárd eurós négyéves támogatást. A csomagról február elején rendkívüli EU-csúcson fognak újra tárgyalni.

A Politico értesülései szerint Magyarország feloldhatja az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd eurós uniós támogatással szembeni vétóját, feltéve, hogy a finanszírozást minden évben felülvizsgálják. Az Euronews viszont arról írt szerdán, hogy Orbán újabb követeléssel állt elő, szerintük a magyar miniszterelnök azt is kéri, hogy a Covidhoz kapcsolódó helyreállítási pénzeket ne 2026-ig, hanem 2028-ig lehessen lehívni.

A Bloomberg közben arról írt névtelen forrásaira hivatkozva, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt szeretné, ha Orbán elállna az Ukrajnának küldendő EU-s támogatás útjából azért cserébe, hogy az általa vezetett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsalád felveszi a Fideszt tagjai közé. Ezen felül az olasz kormányfő szeretné, ha Orbán javítana kapcsolatán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és változtatna az Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos negatív álláspontján is.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön beszélt arról, hogy magyar–ukrán külügyminiszteri találkozót tarthatnak január 29-én Ungváron, ahol áttekintenék a kétoldalú együttműködés kérdéseit, egy esetleg csúcstalálkozónak Orbán és Zelenszkij között szerinte akkor van értelme, ha az jelentős eredményekkel járhat. Az ukrán külügy szerint ott lenne a találkozón Andrij Jermak, Zelenszkij hivatalvezetője is.

A svéd NATO-tagságot másfél év után csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta még. Törökország korábban azért nem hagyta jóvá a svéd tagfelvételt, mert így szerette volna elérni, hogy az észak-európai ország lépjen fel a Kurd Munkáspárt (PKK) területén tartózkodó tagjaival szemben. Ezen felül Recep Tayyip Erdoğan török elnök nyomásgyakorlással akarta elérni azt is, hogy az Egyesült Államok adjon át F-16-os vadászgépeket Törökországnak.

A török parlament külügyi bizottsága december végén jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozási kérelmet, amit a következő lépésben a török parlament tárgyal majd. A parlamenti szavazás időpontját viszont még nem jelölték ki.

Magyar oldalról azok után, hogy korábban arról volt szó, tavaly nyáron tárgyalhatják a svéd kérelmet az Országházban, 2023-ban nem került napirendre az arról szóló szavazás. Így a kormánypárti képviselők több mint egy éve ülnek „sértettség” és más aggályok miatt a svéd NATO-csatlakozáson, miközben a kormányból rendre megígérték, nem Magyarország lesz az utolsó a ratifikálással. Orbán Viktor miniszterelnök a december végén tartott kormányinfón úgy fogalmazott, hogy a magyar képviselőknek eddig nem volt gusztusuk a döntéshez.