Az IDF sajnálatát fejezte ki a Maghazi menekülttábor területén végrehajtott támadások miatt

Az izraeli miniszterelnök lefújta az izraeli háborús kabinet csütörtök estére tervezett ülését. Arról döntöttek volna, hogy Izrael kit állítson majd a háború után a Gázai övezet élére. Sajtóértesülések szerintt Netanjahu beleegyezett, hogy a teljes kabinet keddi ülésén tárgyalják meg a kérdést.

Netanjahu eddig nem nagyon árult el részleteket a terveiről, csak annyit közölt, hogy Izrael nem fogja megengedni a Palesztin Hatóságnak, hogy Gázát irányítsa, és hogy az IDF fenn fogja tartani a terület feletti általános biztonsági ellenőrzést.

Az Egyesült Államok kormányzata bejelentette, hogy szankciókat vet ki a jemeni húszi mozgalom iráni finanszírozása miatt egy magánszemélyre és három cégre – írja az MTI.

Az amerikai pénzügyi tárca azzal indokolta friss intézkedéseit, hogy a pénzt a jemeni kormányellenes síiták kereskedelmi hajók megtámadására és a térség stabilitásának megingatására használják fel.

A gázai konfliktusban a palesztinokat támogató húszik november 19-e óta rakéták és drónok bevetésével tucatnyi kereskedelmi hajót foglaltak el vagy támadtak meg a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben. Irán viszont már többször tagadta, hogy segítséget nyújt a húsziknak.

Közleményében a pénzügyminisztérium kiemelte: a szankciók egy olyan hálózatot céloznak, amelyen keresztül az Iránban tevékenykedő Szaid al-Dzsamál üzletember a húszi lázadókat finanszírozza. A büntetőintézkedésekkel sújtott pénzügyi cégek közül kettő Jemenben, egy pedig Törökországban található. A szervezetekhez tartozó összes amerikai erőforrást befagyasztják, és a vállalkozásokat általános üzleti tilalom alá helyezik.

A Hamász egyik tisztségviselője kijelentette, hogy a csoport „nyitott minden olyan ötletre vagy javaslatra, amely a Gázai övezetben élő népünk elleni agresszió teljes és végleges beszüntetésére irányul”. A tisztviselőt az Egyiptom által előterjesztett keretjavaslatról kérdezték, amire Izrael még nem reagált.

Oszama Hamdan egy csütörtöki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Hamász nem a konfliktus részleges vagy átmeneti beszüntetésében érdekelt. Emellett megismételte a Hamász azon álláspontját, hogy a Gázában fogva tartott túszokat csak a végleges tűzszünet életbe lépése után engedik szabadon.

A háború befejezését célzó útitervről folyó tárgyalásokról, köztük az Egyiptom által előterjesztett keretjavaslatról Hamdan azt mondta, hogy a Gázai övezet irányítása kizárólag a palesztin nép döntése lesz, és hogy a gázai palesztinok „nem fogadnak el olyan vezetést, amely egy cionista vagy amerikai tank hátán” érkezik.

(Guardian)

Izrael arra készül, hogy engedélyezze a lakosok részleges visszatérését a gázai határ mentén fekvő, kiürített városokba – közölte Benny Gantz hadügyminiszter.

Gantz azt mondta, hogy Izrael közelebb került ahhoz, hogy engedélyezze a visszatérést néhány közösségbe – jelentette a Times of Israel. Október 7. óta mintegy 125 ezer embert evakuáltak a Gázai övezet és Libanon határán fekvő izraeli városokból és falvakból.

„Azon fogok dolgozni, hogy a kérdést a közeljövőben a háborús kabinet elé terjesszék megvitatásra” – mondta egyes regionális vezetőknek.

(Guardian)

„Az IDF sajnálatát fejezi ki, amiért a nem érintett személyek megsérültek, és azon dolgozik, hogy levonja a tanulságokat az incidensből” – nyilatkozta az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egyik szóvivője a Sky Newsnak.

Az ENSZ becslései szerint 86 ember halt meg a csapásban. A közlemény nem reagált arra az izraeli médiajelentésre, amely szerint a támadás során nem megfelelő lőszert használtak.

December 24-én az IDF két olyan célpontra mért csapást a területen, amelyek közelében Hamász-ügynökök tartózkodtak. A szóvivő szerint a csapások végrehajtása előtt az IDF tett lépéseket annak érdekében, hogy enyhítse a térségben élő civileknek okozott károkat. A belső vizsgálat után most elismerték, hogy ez nem sikerült.

Az ENSZ jelentése szerint rohamosan romlik az emberi jogi helyzet Ciszjordániában – írja a Sky News.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala (OHCHR) szerint a Hamász október 7-i izraeli támadásai óta 300 palesztint öltek meg a területen. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk szerint aggasztó a túlzott erőszak bűnüldözésben való használata, emellett diszkriminatív, ahogy a palesztinok mozgását korlátozzák.

Ma esti ülésén vitatja meg az izraeli háborús kabinet, hogy Izrael kit állítson a háború után a Gázai övezet élére, írja a Times of Israel.

Netanjahu miniszterelnök egyes források szerint még elodázta volna a döntést, azonban az USA minél előbb dűlőre szeretne jutni a kérdésben. A Biden-kormány szerint ugyanis ha nem terveznek előre, az izraeli katonaság beláthatatlan ideig az enklávéban ragadhat. Az USA egyre inkább fokozza a nyomást, hogy Izrael készüljön fel a háború következő szakaszára.

Netanjahu eddig nem nagyon árult el részleteket, csak annyit közölt, hogy Izrael nem fogja megengedni a Palesztin Hatóságnak, hogy Gázát irányítsa, és hogy az IDF fenn fogja tartani a terület feletti általános biztonsági ellenőrzést.

Az IDF szerint már több mint 500 izraeli katona, tiszt és tartalékos halt az október 7-én kezdődött háborúban. Az eddig megölt 501 katona többségével a Hamász október 7-i támadása során végeztek, aznap 274 katonát és 38 biztonsági tisztet öltek meg a terroristák.

A Gázai övezetben zajló szárazföldi offenzíva során 167 katona halt meg, kilenc katona pedig a libanoni határnál elkövetett támadásokban vesztette életét. A listában nem szerepelnek a megölt rendőrök, akiknek száma 60 fölött van.

Egyiptom csütörtökön közölte, hogy keretjavaslatot terjesztett elő az Izrael és a Hamász közötti gázai övezeti konfliktus lezárására – írja a Guardian.

Egyiptomi biztonsági források korábban azt mondták, hogy a javaslat egy többlépcsős tűzszünetet tartalmaz, amely magában foglalja az izraeli és a Hamász foglyok szabadon bocsátását. Egy egyiptomi forrás szerint felmerült egy háború utáni gázai közigazgatás gondolata is.

Egyiptom további részleteket fog közölni a tervről, amint érkezik a javaslatra a válasz a felektől – jelentette Diaa Rasvan, az egyiptomi állami információs szolgálat vezetője. A javaslat kísérlet arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz az érintett felek álláspontját, annak érdekében, hogy véget vessenek a palesztinok ellen folyó vérontásnak és a Gázai övezet elleni agressziónak, és helyreállítsák a békét és a stabilitást a térségben – mondta.

A hét elején II. Abdullah jordániai király Kairóba látogatott, hogy Abdel Fatah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel tárgyaljon a Gázai övezetről.

Eddig összesen 21 320 palesztin halt meg a Gázai övezetet ért izraeli csapásokban – közölte csütörtökön Asraf al-Kidra, a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője.

A szóvivő szerint az elmúlt 24 órában 210 palesztin halt meg. A konfliktus kezdete óta legalább 55 603-an sebesültek meg. Az adatok nincsenek hitelesítve, miután a gázai egészségügyi minisztérium a Hamász irányítása alatt áll.

Az ENSZ jelentése szerint október 7. óta legalább 300 palesztint öltek meg az Izrael által megszállt Ciszjordániában. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk szerint aggasztó a túlzott erőszak bűnüldözésben való használata, emellett diszkriminatív, ahogy a palesztinok mozgását korlátozzák az enklávéban.

(Guardian)

Németország és európai uniós partnerei vizsgálják, hogy indíthatnak-e új tengeri missziót a Vörös-tengeren támadással fenyegetett kereskedelmi hajók védelmére – közölte csütörtökön a német külügyminisztérium szóvivője.

„Mi, a német kormány készen állunk erre. Fontos, hogy mi, vagyis az EU a lehető leggyorsabban tudjunk cselekedni a folyamatban lévő támadások miatt” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy még nem született döntés az ügyben.

Az Irán által támogatott hutik november 19. óta tucatnyi hajót támadtak meg vagy foglaltak el rakétákkal és drónokkal. Az Egyesült Államok emiatt már indított új missziót, Németország pedig vizsgálja a Prosperity Guardian hadműveletben való esetleges részvétel kérdését – tette hozzá a szóvivő.

Brüsszelben tárgyalások folytak arról is, hogy a már létező uniós kalózellenes missziót, az Atalantát kiterjesszék a vörös-tengeri hajózás védelmére, de döntés még nem született – mondta a szóvivő.

(Reuters)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy hadműveleteket hajtottak végre Gázaváros Daraj és Tuffah negyedében.

Az IDF közlése szerint azután mértek csapást egy épületre, miután onnan RPG rakétákat lőttek ki egy IDF jármű felé. Az épületben a hadsereg állítása szerint több terrorista tartózkodott, a támadás után házkutatást is tartottak, több tucatnyi fegyvert találtak.

Az IDF csapatai az elmúlt két napban földi és légi csapások során egyaránt likvidálták a terroristákat – írta az IDF az X-en.

A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint 50 ember halt meg a csütörtökre virradó éjszaka a gázai Beit Lahia, Hán Júnisz és a Maghazi menekülttáborterületén végrehajtott izraeli támadásokban.

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Türk arról beszélt, a megszállt Ciszjordániában is romlik a helyzet, és felszólította Izraelt, hogy vessen véget a palesztin lakosság elleni „törvénytelen gyilkosságoknak”.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának segélyekről szóló határozata „még nem érezteti hatását” Gázában. A múlt pénteken elfogadott ENSZ-határozat humanitárius szünetet szorgalmaz Izrael és a Hamász között, valamint a Gázába irányuló segélyek növelését és a harcok tartós befejezését lehetővé tevő feltételek megteremtését. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint ez még nem vált valósággá a háború sújtotta övezetben.

„Napról napra nőnek a háború sújtotta Gáza népének szükségletei. Folyamatos veszély, rossz egészségi állapot, éhség, szomjúság, fedél nélküliség – ez nem lehet a normális állapot emberek milliói számára. De sajnos mégis az” – fogalmazott a főigazgató.

A WHO csapatai a napokban „magas kockázatú” küldetéseket hajtottak végre, hogy ellátmányt szállítsanak két gázai kórházba. Északon az ENSZ csapatai orvosi eszközöket és üzemanyagot vittek az Al-Sifa kórházba, ahol a jelentések szerint 50 ezer ember keresett menedéket, hogy a kórházban továbbra is működjenek az alapvető egészségügyi szolgáltatások.

(BBC, CNN)

Az izraeli hadsereg fel fog lépni a Hezbollah eltávolítása érdekében a libanoni határnál, ha a libanoni kormány nem állítja le a terrorszervezet tüzelését Észak-Izraelre – figyelmeztetett egy izraeli miniszter. Benny Gantz ellenzéki politikus, aki szerepet vállalt az október 7-i támadás után alakított, Benjámin Netanjahu által vezetett szükségkormányban.

Gantz egy szerda esti sajtótájékoztatón azt mondta, „a diplomáciai megoldásra szánt idő kifutóban van”, miközben a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásai óta egyre fokozódnak a határon átnyúló tűzharcok.

A héten a Hezbollah több rakétát lőtt ki Észak-Izrael irányába, és fegyveres drónokat vetett be, amire az izraeli harci repülőgépek gyorsan reagáltak.

A libanoni állami média szerdán arról számolt be, hogy a Hezbollah egyik harcosa és két rokona meghalt egy izraeli légicsapásban. A támadás a jelentések szerint egy házat ért Bint Jbeilben, az izraeli határtól mintegy 2 kilométerre fekvő településen. A Hezbollah szerint az egyik áldoza egy ausztrál állampolgár volt, aki a családját látogatta meg.

Libanonban eddig több mint 100 ember halt meg a harcokban. Többségük a Hezbollah harcosa volt, de civilek, köztük három újságíró is a halottak között van. Izraeli részről legalább négy civil és kilenc katona haláláról számoltak be. A térségben civilek ezreit evakuálta az izraeli hadsereg.

(BBC)

Emmanuel Macron francia elnök szerda este telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és tartós tűzszünetet követelt a Gázai övezetben – közölte a francia elnöki hivatal. „Franciaország az elkövetkező napokban Jordániával együttműködve humanitárius műveleteket fog végrehajtani a Gázai övezetben” – tették hozzá.

Macron aggodalmát fejezte ki az izraeli miniszterelnöknek a civil halálesetek és a gázai humanitárius vészhelyzet miatt. Továbbá ragaszkodott ahhoz, hogy az izraeli telepesek hagyják abba a palesztin civilek ellen elkövetett erőszakot Ciszjordániában. „Emlékeztetett Izrael azon kötelezettségére, hogy meg kell védenie a polgári lakosságot, és hangsúlyozta, hogy sürgősen el kell juttatni a szükséges segélyeket a gázai lakosságnak, valamint hogy valamennyi regionális és nemzetközi partner segítségével tartós tűzszünetre kell törekedni” – áll a francia elnöki hivatal közleményében.

Netanjahu hivatala közölte, hogy a telefonbeszélgetés során a miniszterelnök megköszönte Macronnak „Franciaország részvételét a hajózás szabadságának védelmében, valamint azt, hogy hajlandó segíteni a biztonság helyreállításában Izrael libanoni határa mentén”.

Palesztinpárti tüntetők rövid időre elzárták a New York-i és Los Angeles-i repülőterekhez vezető utakat, így több utas kénytelen volt gyalog kimenni a repterekre. A tüntetések a New York-i John F. Kennedy nemzetközi repülőtér és a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér közelében zajlottak, mintegy 20 percre leállítva a forgalmat a gyorsforgalmi utakon.

A tüntetők azt skandálták, hogy "a folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz". A közösségi médiában közzétett videókon látható, amint az utasok bőröndjeiket cipelve kiszállnak a járművekből, és a korlátokon át az autópálya középső elválasztó szakaszán gyalogolnak. Huszonhat embert tartóztattak le a New York-i demonstráción, a hatóságok két buszt is küldtek, "hogy biztonságban eljuttassák az érintett utasokat a reptérre.

A New York-i tüntetéssel nagyjából egy időben a Los Angeles-i repülőtérre vezető főútvonalat palesztinbarát tüntetők egy másik csoportja zárta le, akik a híradó helikopteres felvételei szerint forgalom elterelő eszközökett, szemeteseket, robogókat és egyéb dolgokat pakoltak az útra. A rendőrök megérkezése után a tüntetők szétszéledtek.

• Hatan meghaltak és többen megsebesültek egy izraeli légicsapásban a ciszjordániai Nur Shams menekülttáborban.
• Újabb három, a Gázai övezetben elesett izraeli katona halálát hozták nyilvánosságra szerda reggel, a szárazföldi harcok kezdete óta 164, a háború október 7-i kitörése óta 498 izraeli katona vesztette életét a harcokban.
• A Hamász egészségügyi minisztériuma szerint 21 100 ember halt meg Gázában a konfliktus kezdete óta, 55 243-an pedig megsérültek.
• Sarkos véleményt fogalmazott meg Benjamin Netanjahuról a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan, aki a török állami hírügynökség beszámolója szerint ismét Hitlerhez hasonlította az izraeli kormányfőt.
• Az izraeli miniszterelnök szerint a kurdokat lemészároló, a rezsimjével szemben kritikus újságírók bebörtönzésében világrekorder Erdoğan az utolsó, akinek moralitásról kellene papolnia.
• Biden három légicsapással állt bosszút a hétfőn megsérült három amerikaiért.

Az előző nap eseményeit ide kattintva tudják visszaolvasni.