Megegyeztek a hét éve gyűrt uniós menekültügyi csomag fő elemeiről

Az Európai Parlament és a tagállami Tanács megegyezett az uniós menekültügyi és migrációs csomag öt eleméről. Az utolsó háromoldalú egyeztetés még december 18-án kezdődött, de csak 20-án reggelre jelentették be az egyezséget. A jogszabályok véglegesnek szánt szövegét még nem hozták nyilvánosságra.

Az Európai Parlament közleménye szerint a szerdára kialkudott változattal

• a tagállamok dönthetnének, hogy menedékkérőket vesznek át vagy fizetnek;
• a csomag kezelné a válsághelyzeteket és a migránsok, valamint menedékkérők „instrumentalizálását” (ezt az olyan esetekre használják, mint amikor Oroszország és Belarusz migránsokat utaztatott az uniós határhoz);
• a menedékkérelmeket gyorsabban vizsgálhatják meg;
• bevezetnék (a valószínűleg sikertelen menedékkérelmet benyújtóknak) az úgynevezett határeljárásokat;
• kötelező biztonsági és egészségügyi vizsgálatokat végeznének el azokon, akik nem a határátkelőknél érkeznek.

A rendszer „pilléreiről” állapodtak meg

Az EP és a tagállamok képviselői öt javaslatról ütöttek nyélbe alkut, amelyet még külön hivatalosan is el kell fogadniuk:

• a menedékkérők adatait és ujjlenyomatait tartalmazó Eurodac rendeletének módosításáról (a rendszerre azért van szükség, mert elvben minden, a külső uniós határra érkező menedékkérő ujjlenyomatát le kellene venni, hogy később ne próbálkozhassanak újra az EU-ban);
• az előszűrésről szóló rendeletről (az eredeti javaslat szerint egy új rendszerben előzetesen azonosítást vezetnének be, aki pedig például valószínűleg csal vagy indokolatlanul ad be menedékkérelmet, egy külön, gyorsított „határeljárásba” kerül, ahol jó eséllyel elutasítanák a próbálkozást);
• a válsághelyzeti rendeletről;
• a menekültügyi eljárásról;
• valamint a menekült- és migrációkezelésről szóló rendeletről.

A teljes paktum 13 elemből áll. Kettőről még nincs megegyezés az Európai Bizottság szerdán kiadott összesítése szerint, de a testület közleménye alapján a rendszer pillérei a helyükre kerülnének az öt javaslat elfogadásával, amelyekről most kötöttek előzetes alkut.

Már 2016 óta vitatkoznak rajta

Az Európai Bizottság 2016-ban már készített egy átfogó javaslatot a menekültügyi helyzet rendezésére. Erről a két döntéshozónak, a miniszteri Tanácsnak és az Európai Parlamentnek kell együtt döntenie, de előbbi nem tudott kialakítani a tervezetről egy saját álláspontot. 2020-ban új javaslat született az előző vitái alapján.

A tagállamok – magyar-lengyel ellenkezés mellett – idén júniusban állapodtak meg a menekültügyi eljárásról, valamint a menekült- és migrációkezelésről szóló rendeletről egymás között, ami alapján tárgyalni kezdhettek az EP-vel. A válsághelyzeti rendeletet volt eddig az utolsó, erről csak októberben tudtak alkut kötni az uniós országok. A szabályokról a rendesnek nevezett jogalkotási eljárásban döntenek, azaz az EP-vel együtt, egy-két tagállam pedig nem tud vétózni (az országok 55 százaléka kell az igenekhez, amelyek az összlakosság 65 százalékát képviselik).

EP: A tagállamok dönthetnek, hogy pénzzel vagy befogadással segítenek

Az Európai Parlament közleménye szerint a menekült- és migrációkezelésről szóló rendelet kötelezővé tenné a szolidaritást a migrációs nyomás alatt álló országokkal, de itt választani lehetne a pénzügyi hozzájárulás és a menedékkérők átvétele között. Új szabályokat állítanának fel arra, hogy melyik tagállam felel a menedékkérelmekért.

A válsághelyzeti rendelet a közlemény szerint egy „szolidaritást biztosító mechanizmust” hozna létre. Olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek segítenek a hirtelen kivételesen sok menedékkérelemmel szembesülő tagállamoknak. A szabályok kezelnék, amikor a menedékkérőket EU-n kívüli országok vagy „ellenséges nem állami szereplők az EU destabilizálására használják” és ideiglenes mentességeket ad az alapesetben használt menekültügyi eljárások alól.

Az előszűrésről szóló rendelettel egy külön eljárással előzetesen szűrnék azokat, akik nem teljesítik a feltételeket, hogy belépjenek az EU területére. A procedúra azonosítaná őket biometrikus adatok begyűjtésével. Egészségügyi és biztonsági vizsgálatokat is végeznének.

A menekültügyi eljárásról szóló jogszabály egységesítené, hogy milyen alapon adhatnák meg és vonhatnák vissza a menedékjogot, valamint gyorsítaná az eljárásokat (az első döntésig maximum fél év telhetne el).

Az Eurodac-rendelet többek között lehetővé tenné, hogy az azonosításnál feljegyezzék, ha valaki biztonsági veszélyt jelenthet, erőszakos vagy illegálisan fegyvere van.

Szkínász: A szolidaritásnál mindig lesz alternatíva az áthelyezésre

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság alelnöke azt hangsúlyozta a testület sajtótájékoztatóján, hogy a szolidaritás lesz a szabály a tagállamok között menekültügyben, de ennél

„a rendszer mindig hagy alternatívát a tagállamoknak a relokációra”,

azaz a menedékkérők áthelyezésére. A kibocsátó és tranzitországokkal folyamatosan diplomáciai kapcsolatban vannak többek között Várhelyi Olivér magyar szomszédságpolitikai biztos részvételével.

A magyar kormány előre támadta

A magyar kormány főleg két okból kritizálta a csomagot a két szövegváltozat alapján, amelyekről a tagállamok júniusban kötöttek előzetes alkut. Egyrészt a határeljárásokhoz – amelyek célja, hogy a jó eséllyel elutasított menedékkérelmekkel hamarabb végezzenek – minimális kapacitást is rendelnének. A kormány ezek alapján beszélt „migránsgettókról”. (A korábban lesorozott civil szervezetek szerint épp szigorító rendszerrel itt foglalkoztunk.)

Másrészt bevezetnék a kötelező szolidaritást, ami azt jelenti, hogy a leterhelt tagállamokból a kérelmezők egy részét a többiek vagy átvennék, vagy pénzzel (illetve a mostani alkunál nem említik, de a tanácsi álláspont szerint akár más módon is) segítenének. A kormány és a Fidesz eredetileg erre hivatkozva kötelező áttelepítésről vagy – a pénzbeli segítség miatt – büntetésről beszélt (erről bővebben itt írtunk).

Azóta viszont a kormányoldalon hivatkozási alapot váltottak. Bóka János EU-ügyi miniszter november végén már a válsághelyzeti rendelet miatt posztolt arról Facebookra, hogy kötelező lehet az áthelyezés: „a számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az unió folyamatosan migrációs válsághelyzetben van. A mechanizmus a gyakorlatban állandó válsághelyzeti üzemmódban működtetett, kötelező relokációs kvótarendszerré fog alakulni”.

Pár héttel később ezt az érvelést vette át Orbán Viktor is a Le Point-nak adott interjújában: ha az Európai Bizottság kijelenti, hogy migrációs válsághelyzetben vagyunk, akkor szerinte szétoszthatja a migránsokat Magyarországon. (Bár a végleges szöveg még nem ismert és az eredeti javaslat valóban az Európai Bizottságra bízná az értékelést, a korábbi tanácsi álláspontról szóló közlemény szerint a rendkívüli intézkedéseket és a szolidaritási támogatást a Tanácsnak kellene engedélyeznie. A tagállamok kihúzták a bizottsági felhatalmazást a saját változatukból és a testület csak javaslatot tenne a Tanácsnak.)

Civil szervezetek is előre tiltakoztak

Nem sokkal az egyezség előtt, hétfőn a nagyjából 150 tagszervezetből álló Európai Rasszizmus Elleni Hálózat (ENAR) több mint 50 másik NGO-val együtt arra szólította fel az uniós jogalkotókat, hogy ejtsék a csomagot. A levél aláírói szerint

a paktum az akkori formájában szabad utat ad a menedékkérők önkényes bebörtönzésének, visszatoloncolásának a határok túloldalára, és hogy csak azért szűrjenek ki embereket, mert egy bizonyos rasszhoz tartoznak.

Mindez „aláássa az alapvető jogot”, hogy a menedékkérők biztonságot keressenek. Az ENAR úgy látja: nagy a kockázat, hogy a csomag egy „rosszul működő, drága és kegyetlen rendszerhez vezet, amely szétesik a végrehajtásakor és nem kezel kulcsfontosságú kérdéseket”.

Magyar jogi utóvédharc jöhet, ha elfogadják

A mostani alku után az EP-nek és a tagállami Tanácsnak is meg kell szavaznia a jogszabályokat, ami a legtöbbször formaság, bár vitatott javaslatoknál, mint amilyen a csomag néhány eleme, okozhat még meglepetéseket. Az EP-t júniusban újraválasztják. Utána egy nagyobb intézményi átrendeződés miatt egy időre leáll a jogalkotási munka, és azokat a javaslatokat, amelyekkel addig nem végeznek, akár ejthetik is. (A mostani csomag elődjével sem végeztek az előző EP-választás előtt.)

Orbán Viktor korábban kijelentette, hogy

„nem fogjuk végrehajtani az EU migrációs döntéseit”, ennek „meg fogjuk találni a jogi és politikai módját”.

Utóbbi eddig kimerült a sikertelen vétókban. Előbbi jó eséllyel a már korábban is bevetett alkotmányos mag lesz, azaz hogy a nemzeti alkotmányok mögötti elvek számos tagállami bíróság szerint bizonyos körülmények között felülírhatják az EU szabályait. Ezzel az EU-jog alapjait feszegetné a magyar kormány, de a vita elsősorban az uniós és a nemzeti legfelsőbb bíróságok asztala. Arról, hogy pontosan mi ez az alkotmányos mag, még a régi Indexen, itt írtunk.

Roberta Metsola EP-elnök a sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „mindig lesznek tagállamok, amelyek megpróbálják kitolni a határidőt vagy nem végrehajtani” a jogszabályokat. Az Európai Bizottság az uniós jog őre, megvannak az eszközei. (Ezzel valószínűleg arra utalt, hogy ilyen esetben kötelezettségszegési eljárás indulhat, aminek oda-vissza levelezés után – ha az adott kormány és az Európai Bizottság nem tud megegyezni – per és pénzbüntetés lehet a vége.) Ugyanakkor a múlt heti EU-csúcson állam- és kormányfőkkel beszélgetve úgy látta, köztük is igény van a csomagra és a megegyezésre, mert

nekik „az évek alatt azzal a narratívával szemben kellett fellépniük, hogy jobb rombolni, mint építeni”.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi tagja is elmondta, hogy ha egy ország nem tart be egy jogszabályt, akkor a testület dolga, hogy cselekedjen, de a tagállami Tanácsban széles többség áll a csomag mögött. Úgy vélte, „mindenki győz, ha segítenek egymásnak, de mindenki veszít, ha nem”.

Szijjártó Péter: a magyar kormány határozottan elutasítja az EU migrációs csomagját

A magyar külügyminiszter is hozzászólt a témához: közleményben azt írta, hogy Magyarország a lehető leghatározottabban elutasítja a migrációs és menekültügyi paktumot.

A tárcavezető a szlovák kollégájával, Juraj Blanárral tartott közös sajtótájékoztatóján a brüsszeli alkuval kapcsolatos újságírói kérdésre reagálva élesen szembehelyezkedett az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói között létrejött egyezséggel. Arra a kérdésre, hogy Magyarország a migrációs paktum „krízisrendelete” alapján befogadhat-e majd menedékkérőket, vagy fizet-e inkább helyettük fejenként 20 ezer eurót, a miniszter azt válaszolta, hogy senki nem kényszerítheti rá az országra, hogy bárkit is beengedjen.

„Csak azok jöhetnek Magyarországra, akiket mi akarunk, hogy jöjjenek, vagy mi megengedjük, hogy ide jöjjenek és itt tartózkodjanak” – mondta. „Elutasítjuk ezt a migrációs paktumot, nem fogunk ide beengedni senkit akaratunk ellenére.”

„Se Brüsszelből, se sehonnan nem mondhatják meg, hogy mi ide kiket engedjünk, és a lehető leghatározottabban visszautasítjuk, hogy ezért megbüntessenek minket. Ez Magyarország, egy magyar ország, és itt a magyar emberek minket hatalmaztak fel arra, hogy kormányozzunk, nem a brüsszeli elitet” – jelentette ki.

„Úgyhogy jó lenne, hogyha távol tartanák magukat ettől, és ha nem is próbálnának ránk kényszeríteni semmilyen, általunk el nem fogadható migrációs kényszerintézkedést” – tette hozzá.