Nem könnyű kereszténynek lenni Európában, mondta Orbán Viktor a grúz miniszterelnöknek

Az európai keresztények előtt álló akadályokról beszélt Orbán Viktor a grúz kormányfőnek, Irakli Garibashvilinek, akivel csütörtökön folytatott tárgyalásokat Tbilisziben, írja a Politico.

A magyar államfő dél-kaukázusi útjának egyik fő témája a vallás volt, a két miniszterelnök házastársukkal együtt meg is látogatott egy kolostort, és elismerően nyilatkoztak egymásról a keresztény értékek fenntartásáért.

„Nem könnyű kereszténynek lenni Európában, keresztény kormányt élén állni Európában” – mondta Orbán Viktor, miközben megosztotta aggodalmát, hogy a keresztény hagyományok „bukásra vannak ítélve”, ha nem sikerül megvédeni őket.

Grúzia európai törekvéseit támogatva Orbán Viktor csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az EU nem adta meg Grúziának a tagjelölti státuszt, „miközben ezt olyan országok kapták meg, amelyek a fejlődés szempontjából sokkal rosszabbul állnak, mint Grúzia”.

Tavaly három ország kérte az uniós tagságot, Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszt kapott, míg a Bizottság szerint Grúziának „meg kell adni a perspektívát arra, hogy az Európai Unió tagja legyen”, de még nem kapta meg a tagjelölti státuszt.

„Ha ez egy érdemeken alapuló folyamat, akkor ami történt, az nagyon igazságtalan volt az önök országával szemben, és ezt a lehető leghamarabb korrigálni kell” – mondta a magyar miniszterelnök.

Garibashvili számára, aki konzervatív uralmának egyik sarokkövévé tette „a család és a hagyományok szentségét”, Orbán támogatása kritikus pillanatban érkezik, mivel a grúz kormányt bírálatok érik az illiberalizmus felvállalása miatt, ami a demokratikus értékek, például az emberi jogok rovására megy.

De bár minden kis támogatás számít, a Magyarországgal való összefogás nem biztos, hogy segít Grúzia európai ambícióinak. Magyarországot magát is többször bírálták az EU-n belül a jogállamiság és az emberi jogok terén elért gyenge eredményei miatt – mutat rá a Politico portál.

Ami Grúziát illeti, az országnak 12 kritériumot kellett teljesítenie az EU-tól, többek között az emberi jogok védelmét és az igazságszolgáltatás reformját, hogy megkapja a tagjelölti státuszt. Az ország kormánya azóta is vitában áll az EU vezetésével, azzal érvelve, hogy már így is többet tett, mint amennyit kellett volna.

Az EU vezető diplomatája, Josep Borrell szerint azonban „további erőfeszítésekre van szükség”, és mivel az Európai Bizottság októberben újra megvizsgálja Grúzia előrehaladását, a grúz hatóságoknak „meg kell ragadniuk a lehetőséget”.