Ezer fölé emelkedett a marokkói földrengés halálos áldozatainak a száma, több száz sérült van kritikus állapotban. Összefoglaló

A Guardian által közölt információk szerint ezek a legfontosabb tudnivalók:

• A belügyminisztérium közölte az állami televízióval, hogy több mint 1000 ember meghalt Marokkóban, miután egy erős földrengés több várost is megrázott, és legalább 721-en vannak kritikus állapotban. A túlélők keresése folytatódik.
• A hivatalos közlemények szerint a legtöbb haláleset a nehezen megközelíthető hegyvidéki területeken történt.
• Ez volt Marokkó leghalálosabb földrengése legalább a 2004-es, az északi Rif-hegységben történt rengés óta, amely több mint 600 ember halálát okozta.
• A tudósok szerint a földrengés, amelynek középpontja Ighilben volt, legalább 6,8-as erősségű volt, bár egyes mérések szerint ennél nagyobb. Azt mondták, hogy viszonylag sekély földrengés volt – általában ez a legpusztítóbb földrengés.
• Marrákesben az Unesco világörökség részét képező óvárosban néhány épület megrongálódott vagy megsemmisült.
• A világ számos vezetője, köztük Emmanuel Macron, Volodimir Zelenszkij, Narendra Modi és Olaf Scholz küldött támogató üzenetet.
  

VI. Mohamed marokkói király utasította a fegyveres erőket, hogy mozgósítsák a légi és szárazföldi eszközöket, speciális kutató- és mentőcsapatokat és egy sebészeti tábori kórházat – írja az Associated Press a hadsereg közleményére hivatkozva.

A hírügynökség szerint az intézkedés a katasztrófa hatalmas méretének jele. Mindazonáltal a világ minden tájáról érkező segítségfelajánlások ellenére a marokkói kormány hivatalosan nem kért segítséget; ez a lépés szükséges ahhoz, hogy a külső mentőcsapatok bevetésre kerülhessenek.

A Reuters helyszíni beszámolója szerint sokszor tehetetlenek a mentőcsapatok, nem tudják kiemelni a romok közül az odaszorultakat

Amizmiz faluban, Marrákestől mintegy 40 mérföldre délre, a mentőmunkások a romok között kutakodtak – írja a Reuters. Mohamed Azaw lakos elmondta a hírügynökségnek: amikor éreztem, hogy megremeg a föld a lábam alatt, és a ház megdől, rohantam, hogy kihozzam a gyerekeimet. De a szomszédaim nem tudtak kiszabadulni. Sajnos, abban a családban senkit sem találtak élve. Az apát és a fiút holtan találták, az anyát és a lányt pedig még keresik.

Körülbelül 20 ember, köztük tűzoltók és katonák álltak a falusi ház romjain, miközben megpróbálták eltávolítani a törmeléket, a szőnyegdarabokat és a bútorokat, amelyek a megrepedt betonpadlók közötti résekből álltak ki.

Marokkóban nagyon ritkák a földrengések, természetes, hogy felkészületlenül érte őket

David Rothery professzor, az Open University geológusprofesszora szerint a földrengés a hegyekben történt, körülbelül félúton Agadir és Marrákes között. Az afrikai tektonikus lemez és az eurázsiai lemez közötti határtól mintegy 500 km-re délre volt, de ennek ellenére Afrika Eurázsiával való északi ütközésének következményeként következett be egy olyan helyen, ahol a Magas-Atlasz-hegység felfelé tolódik.

Ez a földrengés 6,8-as erősségű volt, és nincs feljegyzés arról, hogy 1900 előtt 6,0-nál nagyobb földrengés lett volna az epicentrum 500 km-es körzetében.

Valószínűleg sem az emberek, sem a polgári hatóságok nem voltak erre felkészülve, és még a legmodernebb épületek sem úgy épültek, hogy ellenálljanak a nagyobb földmozgásoknak, vélte a Guardiannak nyilatkozó professzor

Dr. Mohammad Kashani, a Southamptoni Egyetem szerkezet- és földrengésmérnöki docense szerint 18,5 km-es mélységben következett be a rengés, ami elég sekélynek számít, és ezek általában nagyobb pusztítást végeznek. A helyszín az eurázsiai és az afrikai lemezek határán van. A tektonikus lemezek mozgása miatt szinte minden földrengés a tektonikus lemezek határán történik.

Kashani úgy vélte, a károk mértékét még korai lenne megítélni. A fényképeken és videókon látottak alapján azonban nagyon hasonlít a februárban Törökországban történt földrengéshez. Felhívta a figyelmet, hogy a terület tele van régi és történelmi épületekkel.

A Marrákesi világörökségi kincsek is veszélyben vannak

Az Unesco Világörökség részét képező Marrákes városa még mindig vizsgálja a károk mértékét, bár az óváros főbb történelmi helyszíneinek többsége nagyrészt sértetlennek tűnik – írja a Reuters.

Az interneten megosztott, de a Reuters által nem ellenőrzött felvételeken azonban repedések és lehullott törmelék látható a középkori falak egy kis szakaszán és egy összeomlott minaretnél.

A Djemaa el-Fna téren, Marrákes központjában, a középkori Kotoubia mecset felett, ahol utcai mutatványosok, piaci árusok és kígyóbűvölők tanyáznak, a legértékesebb örökség sértetlennek tűnik.

A Kotoubia magasra törő minaretje, amelyet értékes státusza miatt gondosan karbantartanak, sértetlennek tűnik, de egy kevésbé ismert mecset minaretje a hatalmas tér egy másik részén összeomlott, és néhány autót összetört a törmelék – írja a Reuters.

Bill McGuire, a University College London geofizikai és éghajlati veszélyekkel foglalkozó professor emeritusa szerint a probléma az, hogy ott, ahol ritkák a pusztító erejű földrengések, az épületek egyszerűen nem elég robusztusak ahhoz, hogy megbirkózzanak az erős talajmozgásokkal, ezért sokuk összeomlik, ami sok áldozatot követel.

Arra számítanak, hogy a végső halálos áldozatok száma több ezerre emelkedik. Mint minden nagy földrengésnél, itt is valószínűsíthetőek utórengések, amelyek további áldozatokhoz vezetnek, és akadályozzák a keresést és a mentést.

Részvétnyilvánítások érkeznek a világ minden tájáról

A világ számos szervezetének képviselői is kifejezték támogatásukat. Az Afrikai Unió Bizottságának vezetője, Moussa Faki Mahamat azt mondta, „nagy szomorúsággal értesült a Marokkói Királyságot sújtó földrengés tragikus következményeiről”, és „őszinte részvétét” fejezte ki a királynak, a marokkói népnek és az áldozatok családjainak.

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője, Tedros Adhanom Ghebreyesus „szívszorítónak” nevezte a földrengés okozta tragédiát, és hozzátette: „Készen állunk arra, hogy támogassuk az azonnali egészségügyi szükségleteket”.

A világ több vezetője is kifejezte szolidaritását. A török elnök, Recep Tayyip Erdoğan mindenben támogatásáról biztosította a „marokkói testvéreket ebben a nehéz órában”.

Az indiai miniszterelnök, Narendra Modi, aki a hétvégén a G20-ak csúcstalálkozójának házigazdája lesz, azt mondta,„rendkívül fájdalmasnak tartja a marokkói emberveszteséget”.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök utasította az összes kormányzati szervet és erőt, hogy adjanak meg minden szükséges segítséget a marokkóiaknak, beleértve helyszíni mentőcsapatokat is, akik a marokkói és nemzetközi erőkkel közösen vennének részt a további mentésekben. Ez a támogató megnyilvánulás a 2020-as Ábrahám-megállapodásnak köszönhető, amelynek keretében Izrael normalizálta kapcsolatait számos arab országgal, köztük Marokkóval.

Az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zayed Al-Nahyan sejk szerint országa „a Marokkói Királyság mellett áll ebben a nehéz időszakban, és mielőbbi gyógyulást kíván az érintetteknek”. A WAM állami hírügynökség szerint „légi hidat rendelt el a kritikus segélyek eljuttatására” az országba.

Szaúd-Arábia és Egyiptom is közleményt adott ki, amelyben részvétüket és támogatásukat fejezték ki a földrengés után.

Részvétnyilvánító üzenetet tett közzé Klaus Iohannis államfő is a marokkói pusztító erejű földrengés miatt. „Elszomorít az elmúlt este Marokkóban történt katasztrófa. Együttérzek a tragédiában elhunytak hozzátartozóival. Mielőbbi felépülést kívánok a sérülteknek” – írta Iohannis a Twitterre.