Megünnepelték Magyarországon Horthy újratemetésének évfordulóját, nemzetközi botrány lett belőle

Egy hete tartanak Magyarországon a Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulóján elhangzottak miatti politikai viták. A megemlékezésen a fideszes politikusok gyakorlatilag versenyt futottak, hogy ki tudja jobban méltatni az erősen vitatott életű kormányzót, figyelmen kívül hagyva, Horthynak a szerepét a magyar holokausztban.

A kenderesi ünnepségen Lázár János építési és közlekedési miniszter az egykori kormányzót kivételes államfőnek, igaz magyar hazafinak és hős katonának nevezte. A részletek az eseményről a Telex helyszíni riportjában olvashatók. A beszámolóból kiderül, a vasárnapi, a kenderesi vasútállomáson tartott Horthy-megemlékezésen elmondott beszédében Lázár János miniszter azt mondta, „manapság a politikában a mellébeszélésnek, sunnyogásnak, a hazudozásnak és a gyávaságnak nagy divatja van. Én azt gondolom, hogy világosan és egyértelműen kell beszélni: ma, akik itt összejöttünk, azok tisztelik Horthy Miklóst és emlékét”.

Hasonló szellemben beszélt a megemlékezésen Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő is. A vezető kormánypárt tehát egyértelműen mintának, példának tekinti Horthy Miklóst, a NER-t ezáltal a Horthy-rendszer örököseként értékeli.

Lázár méltatására hétfőn Frölich Róbert, a MAZSIHISZ főrabbija is megszólalt. A főrabbi a kormányzó antiszemitizmusban bővelkedő leveleiből tett ki idézeteket a Facebookjára. A Frölich által is nyilvánosságra hozott, Hitlernek írt levél is alátámasztja, hogy Horthyt felelősség terheli a holokauszttért.

A hétvégi Horthy-megemlékezésen elhangzottakra David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete is reagált az X-en (korábban Twitter). Az amerikai nagykövet azt írta, hogy „az Egyesült Államokat aggasztja, hogy az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztségviselője részt vesz a brutális örökség rehabilitálására és népszerűsítésére irányuló erőfeszítésekben”.

„A holokauszt nem belpolitikai kérdés” – szögezte le az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének szóvivője szerdán a Népszava kérdésére, hogy David Pressman nagykövet miért tartotta fontosnak reagálni a közösségi médiában Lázár János közlekedési miniszter Horthy Miklós történelmi szerepét felmagasztaló beszédére.

A nagykövetség felhívta a figyelmet Ellen Germainnak, az USA holokausztügyi különmegbízottjának keddi Twitter-bejegyzésére is. Ellen Germain ebben, Pressman szavaira reagálva azt írta:

„Nagyon fontos, hogy védjük a Holokauszt tényeit, még akkor is, ha azok kényelmetlenül érintenek egyes embereket és országokat – talán különösen akkor. A (washingtoni) Holocaust Museum világosan beszél Horthy Miklós bűnrészességéről a magyar zsidók meggyilkolásában.”

A napokban jó pár nemzetközi sajtóorgánum is elítélően cikkezett Lázár Jánosról, miután a nácik szövetségesének tekintett Horthy Miklóst dicsőítette – foglalkozott az üggyel a központi amerikai hírügynökség, az AP és jó pár izraeli forrás is, például az Israel National News.

Ungváry Krisztián történész is reagált az RTL-nek Lázár János kijelentésére. Úgy fogalmazott: elképesztő ízléstelenség van Lázár kijelentése mögött.

Horthy Miklóssal nem az a probléma, hogy nem szerette a zsidókat. Ennél a helyzet sokkal rosszabb, mert másokat sem szeretett, éspedig származási alapon

– tette hozzá a történész, aki szerint a Fidesz egy felkészült párt, és kiméri az ilyen kijelentések súlyát, funkcióját.

Lázár János miniszternek L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kelt a védelmére, az ATV-n elhangzott beszélgetését a Telex foglalta össze. A Horthy Miklós újratemetésének 30. évfordulójáról megemlékező ünnepségről L. Simon azt mondta, Horthy személyiségét rendkívül összetetten kell nézni.

„Óvatosan kell fogalmazni Horthyval kapcsolatosan, mert nem lehet, hogy csak a pozitívumokat látjuk és nem vesszük tekintetbe zsidó származású honfitársaink érzékenységét” – jelentette ki a főigazgató, de nem felejtette el hozzátenni, hogy dolgozott korábban Lázárral, a holokauszt 70. évfordulóján együtt csinálták az emlékbizottságot is, és akkor „nem gondolkodott máshogy” Lázár sem, abszolút „egy platformon voltak”. L. Simon azt mondta, a minisztert a beszédében „valószínűleg elragadta a hév”.

Aztán Lázár János is tisztázni próbálta magát, és Antall József 1993-as tévéinterjújával reagált Lázár János a Horthy Miklós méltatása miatt őt ért kritikákra. Az építési és közlekedési miniszter a Facebook-csatonájára tette fel azt a közel félórás beszélgetést, amelyet Magyar Televízió készített az egykori miniszterelnökkel Horthy harminc évvel ezelőtt újratemetésekor.

Bár Lázár épp az Horthyról „indulatok nélkül” címet fűzte a videóhoz, Antallnak három évtizede is azzal kellett szembenézni, hogy a kormányzó hazahozatala erősen megosztotta társadalmat, a történészeket, és a politikusokat. A közmédia 24 óra című műsorában Antall úgy fogalmazott, Horthy egy magyar hazafi volt, aki teljes joggal és teljes erkölcsi alappal rendelkezhetett úgy, hogy hazai földben kíván nyugodni.

Antall közölte, hogy az újratemetés olyan kegyeleti aktus, amely a család magánkívánságként történt, nem állami ünnepként, de természetes az, hogy Magyarország egy történelmi korszakában vezető szerepet játszó államférfi, államfő újratemetésén magánstátuszban a kormány tagjai is megjelenhetnek.

Korábban, 2023 februárjában a Horthy-vita korábban Erdélyben is fellángolt, miután a Transtelex szóvá tette, hogy Kézdivásárhelyen emlékező ünnepséget szerveztek az Erdélyi Vitézi Rend tagjai, Tamás Sándor RMDSZ-es politikus, a háromszéki területi szervezet elnöke pedig kijelentette, hogy a megemlékezés nem törvényellenes, mi több, helyénvalónak nevezte a Horthy-megemlékezéseket.

A romániai holokausztkutató intézet is reagált a kézdivásárhelyi Horthy-megemlékezésre, és azt írta, hogy Horthy Miklós Magyarország élén töltött hivatali ideje egybeesett a magyar állam területén élő zsidók szisztematikus kizárásával a társadalomból, kényszermunkára küldésükkel és a galíciai haláltáborokba deportálásukkal.