Az eddigi legkomolyabb váltás az ukrán vezetésben: krími tatár az új védelmi miniszter

Kiemelt szerepe volt abban, hogy Ukrajna nyugati fegyvereket kaphat, kinevezése után 22 hónappal mégis megvált védelmi miniszterétől Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök vasárnap este bejelentett döntése nem volt váratlan, hosszabb ideje szó volt Olekszij Reznyikov távozásáról, a kérdés inkább az volt, mikor és ki váltja őt a miniszteri székben.

Kegyvesztettségről azonban nincsen szó, annak ellenére, hogy korrupciós vizsgálatok is folyamatban vannak a hadsereg beszerzéseinek árazása miatt. Úgy tűnik, Reznyikov közvetlenül nem érintett az ügyekben, inkább politikai felelősségvállalásról van szó, bár ez sem túl hangsúlyos. Zelenszkij elismeréssel búcsúztatta Reznyikovot, és az sem kizárt, hogy ő lesz Ukrajna következő londoni nagykövete.

Beszédes az is, ki érkezik az eddigi védelmi miniszter helyére: a krími tatár Rusztem Umerov.

A 35 éves férfi Üzbegisztánban született, miután Sztálin 1944-ben a németekkel való kollaborációra hivatkozva Közép-Ázsiába deportálta a náci Németországtól visszafoglalt Krím félsziget krími tatár lakosságát, akik csak a '80-as évek végétől térhettek vissza, ahogyan tette Umarov családja is. A leendő védelmi miniszter személye így Moszkvának is üzenet.

Rendszeren kívüli káderek a kívülről jött elnöktől

Olekszij Reznyikov 2021 novemberében kapta kinevezését. „Kívülről jött ember volt, jogász, ez sokaknak nem tetszett” – mondta a Telexnek Anna Seleszt. Az ukrán biztonságpolitikai szakértő szerint azonban az elmúlt 22 hónap alapvetően igazolta, hogy Reznyikov jó választás volt, ezt bizonyítják a fegyverbeszerzések is. Az egyébként nem meglepő, hogy nem a megszokott káderkészletből válogat az elnök, elvégre ő maga is kívülről érkezett színészként és humoristaként. Ebbe a vonalba illeszkedik bele Sándor Fegyir kinevezése is Ukrajna budapesti nagykövetének, akinek befogadólevelét öt hónap után végül augusztusban írta alá Novák Katalin köztársasági elnök.

„A nyugati fegyverszállítmányok ügye természetesen egy összetett csapatmunka volt, az elnök és a külügyminiszter is kulcsszerepet játszott benne, de a ramsteini tárgyalásokat Reznyikov vitte”

– mondta Seleszt. Hozzátette, hogy a miniszter tárgyalókészségének, jó angoltudásának, személyes fellépésének is köszönhető, hogy az Egyesült Királyság aktívan támogatja szállítmányaival Ukrajnát.

Ugyanakkor az UA: Analytica Ukraine szakportál főszerkesztőjeként is dolgozó Seleszt szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni a hadsereg beszerzései körüli korrupciós vizsgálatokat, bár tény, hogy közvetlenül egyikben sem érintett Reznyikov. A politikai felelősség azonban már korábban is felmerült: februárban biztosnak tűnt, hogy a védelmi miniszter helyére a katonai hírszerzése vezetője érkezik, mégsem így történt.

Túl drágán vett katonai kabátok vagy adóelkerülés?

Ekkoriban több regionális vezetőt és Reznyikov helyettesét is leváltották
de a korrupciós vádak elérték az elnöki hivatal helyettes vezetőjét is. (A leváltási hullámról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.) Reznyikov azonban akkor végül maradt. Annak idején is arról szóltak a hírek, hogy egy másik miniszteri tárcát kaphat – ez sem arra utalt, hogy kegyvesztetté vált volna.

A vizsgálatok egy része a hadsereg eszközbeszerzéseit érinti. Seleszt szerint a politikai felelősség felmerülhet, bár ez inkább békeidőben várható el. A vizsgálatok java azonban a háború első napjaira visszanyúló szerződésekre fókuszál, amikor gyorsan kellett lebonyolítani a beszerzéseket. „Nem feltétlenül volt idő arra, hogy a szokásos protokoll szerint fusson végig minden, azonnal eszközökre volt szükség. Ezt a szempontot figyelembe kell venni, emlékeznünk kell arra, milyen helyzet volt tavaly márciusban. De az ügyeket ki kell vizsgálni, majd a bíróság dönt” – mondta Seleszt.

Szerinte vannak egyértelmű ügyek a későbbi időszakokból, ezekkel kapcsolatban történtek is őrizetbe vételek, részletes vizsgálatok. Úgy véli, hogy ma – a háborúnak egy stabilabb szakaszában – jogosan lehet számonkérni a szerződések végigfuttatásánál a protokoll követését.

A legfrissebb ügy azonban szerinte így is ingatag. Reznyikovnak augusztusban 180 ezer katonai kabátért kellett magyarázkodnia, mivel felvetődött, hogy azokat emelt áron szerezte be a hadsereg egy török cégtől. Az egységár 86 dollár (kb. 30 ezer forint) volt, a török cég irataiban azonban 29 dollár szerepel. Csakhogy azok nem a szerződés papírjai, hanem azok, amelyeket a török cég a török adóhatóságnak nyújtott be. Reznyikov szerint lehet, hogy nem a vételár volt magas, hanem az adóhatóságnak küldött papírokon volt mesterségesen lenyomva az összeg, hogy kevesebb adót fizessen a cég. Ez viszont nem Ukrajna ügye, hanem Törökországban kell vizsgálódni.

„Ráadásul ezek a papírok egyébként is csak a kabátok árát jelölik, nincs rajta sem szállítási költség, sem vám, így bizonyítékként önmagukban nem elegendők” – mondta Seleszt. A beszerzést ukrán részről lebonyolító cég sem köthető Reznyikovhoz, az elnöki hivatalhoz viszont igen, így a biztonságpolitikai szakértő szerint a felelősség inkább ott keresendő, mint a védelmi minisztériumnál.

A hadi helyzet nem a védelmi miniszteren múlik

Akárhogyan is alakul a miniszteri szék sorsa, mindez nincs hatással a jelenleg kibontakozó ukrán ellentámadásra az orosz megszállókkal szemben. „2019-ben nagyon pontosan elválasztották a katonai feladatokat a védelmi miniszer menedzseri feladataitól. Addig előfordult, hogy a katonai vonalról érkezett miniszter összekülönbözött a vezérkari főnökkel, most ilyenről nincs szó.

A stratégiáért a vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij felel, a miniszter meg azért, hogy ehhez minden eszköz rendelkezésre álljon” – jelentette ki Seleszt.

Ezzel magyarázható, hogy Zelenszkij sokáig kereste a védelmi miniszter utódját. Februárban Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője tűnt befutónak. „Ő azonban katonai operatív vonalon erős, nem beszerzésekről szóló szerződések megkötése az ő területe, nem is vállalta a menedzseri feladatokat” – emlékezett vissza Seleszt, noha februárban az elnök pártja, a Nép Szolgája (SZN) frakcióvezetője épp azzal érvelt, hogy katonai vezető kell a minisztérium élére. Zelenszkij vélhetően épp az ebben rejlő kockázatos versengés veszélyét látta meg.

Reznyikov utódja is inkább a menedzseri vonalat erősíti, de sok tényező állhat az elnök döntése mögött.

Krími tatárral a Krím visszaszerzéséért

Rusztem Umerov üzletember volt, mielőtt fél éve kinevezték az állami vagyonkezelő élére. Ám legalább ennyire fontos, hogy krími tatár származású, jó muszlim kapcsolatokkal rendelkező emberről van szó. „Jó viszonyban van a török elnökkel és Szaúd-Arábiával is. Szerepe volt a Rijádon keresztül lebonyolított fogolycserékben, és a dzsiddai csúcstalálkozó is az ő keze munkája” – mondta Seleszt az augusztusi, Oroszország nélkül, negyven ország részvételével megtartott találkozóról.

Ezen a béke rendezését vitatták meg többek között az Egyesült Államok, az EU, valamint India és Kína megbízottjai. Utóbbiak megjelenése azért is fontos, mert rájuk az orosz elnök olyan partnerekként számított, akik egyértelműen kiállnak Oroszország mellett – ez azonban nem történt meg, még ha hangosan nem is ítélték el az Ukrajna elleni orosz inváziót.

Umerov a tanácsadója a krími tatárok képviselőjének, az Oroszország által annektált félszigetről elűzött Musztafa Dzsemilevnek is, de saját származása révén is érzelmileg elkötelezett a Krím iránt – még ha nem is ott született. Igaz, Seleszt szerint ez legfeljebb mellékes üzenetként erősíti meg, hogy Ukrajna a Krím visszaszerzését is céljának tekinti.

„Tavaly márciusban Ukrajna még hajlandó lett volna a Krímről szóló tárgyalásokat későbbre halasztani, de két hónappal később Zelenszkij már kijelentette, hogy a Krím visszatérése nem lehet alku tárgya” – mondta Seleszt az első hetekben még Törökországban megindult, ám az orosz előrenyomulás miatt hamar megakadt orosz–ukrán tárgyalásokra utalva. Akkor Oroszország zárkózott el az egyezkedésektől, most viszont Ukrajna nincs ilyen kényszerhelyzetben az elmúlt év során visszaszerzett területek és a most kibontakozó ellentámadás ismeretében.

„Az elnök egyértelművé tette, hogy a háború a Krímben kezdődött, a Krímben is kell véget érnie”

– mondta a 2014-es orosz annexióra utalva. A Krím visszaszerzése az odesszai biztonságpolitikai elemző szerint nemcsak politikai, de stratégiai kérdés is. A rakéták ugyan messziről fenyegetik Odesszát, de a várost elérő dróntámadások a Krímből indulnak és ott állomásoznak azok az orosz hadihajók is, amelyek Odesszát és Dél-Ukrajnát fenyegetik. (Legutóbbi helyszíni riportunkat Odesszából itt olvashatja el.)

Seleszt a kijevi vezetéshez hasonlóan egyértelműnek látja, hogy a Krím visszaszerzése nélkül folytatódna az ott maradt krími tatárok üldözése és biztonsági garanciát sem kapna az ország Moszkvától a háború után a valódi békére.