Az északi féltekén minden idők legmelegebb júliusa volt a meteorológiai mérések kezdete óta, de modellek szerint még nagyobb, 120 ezer éves időtávra is igaz ez a kijelentés. Abban, hogy ilyen meleg volt, az El Niño is közrejátszott, de kutatók szerint bátran kijelenthető, hogy az emberi tevékenység miatt tapasztalunk a korábbiaknál gyakoribb és hosszabb hőhullámokat. Júliusban a Mediterráneum, Kína és Észak-Amerika szenvedett a pokoli hőségtől. Az Egyesült Államokban található Phoenixben is sorra átíródtak a melegrekordok. Júliusban 39 fokos átlaghőmérsékletet mértek – nem tévedés, nem maximumról van szó, és ezzel az Egyesült Államok legforróbb városává is vált.
Az arizonai Phoenixben egy 1974-es rekord dőlt meg, 31 napon át emelkedett 43 Celsius-fok fölé a levegő hőmérséklete – a korábbi csúcs 18 nap volt –, de egy hőcsapdaként viselkedő nagyvárosban még kibírhatatlanabb a meleg. A hőkamerák a betonfelületeken 66 fokot mértek, a szabadban dolgozó munkások teste 41 fokosra hevült – csak néhány adat, amelyet a várost három napig járó Carlos Barría, a Reuters fotósa rögzített infravörös kamerájával.
Egy kis használati utasítás a képekhez: a hőkamerával rögzített felvételeken minél világosabbnak látunk valamit, annál melegebb a valóságban.
A sivatagban fekvő Phoenixben természetesen forrók a nyarak, de szinte mindig megérkezik a monszuneső, amely hoz némi enyhülést. Idén alig volt csapadék, 125 napig egyáltalán nem esett, és még a sivatagi körülményeket általában jól bíró kaktuszok is elkezdtek kiszáradni és összeomlani.
A hőség az egészségügyi ellátórendszerre is nagy terheket rakott, a kórházakat elárasztották a hőgutától szenvedő emberek, közülük néhányan már életveszélyes állapotban kerültek be.
„Voltak olyan pácienseink, akik 44 fokosra hevültek. Ezt nem viseli az agyad túlzottan sokáig” – mondta dr. Frank Lovecchio. Az ilyen betegeket általában jégfürdőbe helyezik, hogy minél gyorsabban csökkentsék a maghőmérsékletüket. A hőség különösen veszélyes az olyanokra, akiknek már eleve valamilyen alapbetegségük van, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, valamint a tüdőbetegségek is növelik a kockázatot.
Sok égési sérültet is bevisznek, ők az aszfalttal, betonfelülettel érintkezve szereznek súlyos sérüléseket. Jellemzően hajléktalanok, magatehetetlen állapotba került drogfogyasztók égnek meg. A Maricopa megyei (idetartozik Phoenix is) orvos szakértő 345 feltételezett hőséghalál miatt folytatott vizsgálatot, ebből 39 már igazolódott is. Az előző évhez képest, ami eddig a legrosszabb volt, 20 százalékos a növekedés. Az áldozatok várható nagy száma miatt a városba hozattak egy hűtőkamiont is, amelyet utoljára a koronavírus-járvány idején használtak Phoenixben.
Több napon is 43 fokra emelkedett a hőmérséklet, míg ennél az építőmunkásnál 40,5 Celsius-fokot (105 Fahrenheit) mutatott a hőkamera.
Phoenix, Arizona állam fővárosa az Egyesült Államok délnyugati és Mexikó északi részén húzódó Sonora-sivatagban található. Nem feltétlenül voltak itt ideális életfeltételek, de a helyet felfedező pionírok öntözőcsatornákat építettek, amivel termékennyé tették a földet. Ma már 1,6 millióan lakják Phoenixet, amivel az Egyesült Államok ötödik legnépesebb városa. Az állandó napsütés és a várost körülölelő hegyek látványa sok nyugdíjast is ide vonz, miattuk is nő folyamatosan a lakosságszám. A város növekedése kontrollálatlanul zajlott, sok a burkolt felület, emiatt több helyen hőcsapdává váltak az utcák és a terek, még elviselhetetlenebbé téve a meleget.
Phoenixben minden évben szed áldozatokat a meleg, a városban egy külön részleg foglalkozik azzal, hogy csökkentsék a hőség hatását. Ennek egyik része várostervezési eszköz, ahová tudnak, facsoportokat ültetnek, de műszaki megoldásokat is kitalálnak az árnyékolásra, hogy segítsék a lakosokat. Egy hűtőközpont-hálózatot is próbálnak kiépíteni, illetve informálni az embereket arról, hol találhatnak átmeneti menedéket: légkondicionált könyvtárakba, csarnokokba, középületekbe húzódhatnak be, amikor tombol a hőség. Ezt részben már eddig is megtehették, de egyelőre nincs róla egzakt adat, hogy ez az intézkedés mennyivel csökkenti az áldozatok számát.
Ahogy korábban is utaltunk rá, a hőség által okozott halál szociális probléma is, hiszen jellemzően a társadalom peremére szorult emberek lesznek az áldozatok. A hősokk miatt kórházba kerülők fele hajléktalan. Ők sokszor olyan helyeken húzzák meg magukat, mint a parkolók, kapualjak, ahol jobban érvényesül a hőcsapdahatás, a beton- és aszfaltfelületek pedig éjszaka kisugározzák a magukba gyűjtött hőt.
A város egyik legjobb menedéke a Chase Field nevű baseballstadion, amelynek behúzható a teteje, és ezután 18 Celsius-fokosra tudják lehűteni a létesítményt. Természetesen ez csak néhány órára jelent enyhülést. A város többi hűtőközpontjával is az az egyik probléma, hogy éjszaka nem használhatók. Pedig akkor sincs hűvös, az idén 16 olyan nap volt egymás után júliusban, amikor 32 Celsius-fok felett maradtak az éjszaki minimumok. Ez brutális, hiszen a szervezet nem tud regenerálódni 27 fok felett, de van, aki szerint inkább csak 20 fok alatt kellően pihentető hatású az alvás, nem véletlen, hogy Magyarországon az e feletti hőmérsékletnél már trópusi éjszakákról beszélnek a szakemberek.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!