Politico: Az euroszkeptikusok és a szélsőjobbosok feljöhetnek a 2024-es EP-választáson

Az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pártokból álló európai parlamenti frakciók nyernék a legtöbb új képviselői helyet a Politico szerdai elemzése alapján.

Azok nyernék a legtöbbet, akikhez a Fidesz is mehet

A lap szerint ha aznap tartották volna a jövő júniusban esedékes voksolást, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) csoportja a harmadik legtöbb mandátumot, 89-et söpörte volna be. Ezzel a mostanihoz képest több mint harmadával nagyobbá válna, 23 új helyet szerezne. (A felmérés még a mostani, 705 tagú EP-vel számol, az országok közötti arány megtartása miatt épp most bővítik 720 fősre a képviselő-testületet.)

Az ECR súlyát tovább növelhetné, hogy néhány hete Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő arról beszélt, akár már a választás előtt csatlakozhatnak az euroszkeptikus frakcióhoz. A nagyobbik magyar kormánypártnak – a listájáról bejutott határon túli képviselőkkel együtt – jelenleg 13 helye van az EP-ben.

A Fidesz azután maradt uniós csoport nélkül, hogy 2021 márciusában az egyre biztosabbnak látszó felfüggesztése elől menekülve kilépett a legnagyobb, jobbközép Európai Néppártból. Indoklásként úgy vádolta a legnagyobb EP-frakciót a kereszténydemokrata gyökerei elvesztésével, hogy a kisebbik magyar kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt a csoport tagja maradt. Ahogy arról tavaly májusban írtunk, a Fidesz a távozása után is leginkább a volt frakciójával szavazott együtt, az ECR kicsivel lemaradva a második helyen állt.

Az euroszkeptikus csoport legtöbb képviselőjét a lengyel Jog és Igazságosság adja, amely sokáig a Fidesz legerősebb szövetségesének számított, de az Ukrajna elleni invázió miatt megromlott a kapcsolat az erősen oroszellenes párttal. Az ECR második legerősebb tagja az Olasz Testvérek pártja, de a jó viszony és a gesztusok ellenére egyelőre ezzel sem tűnik igazán látványosnak az uniós együttműködés.

A szélsőjobboldaliak súlya nőne, a jobbközépé csökkenne

Az EP-választás második legnagyobb nyertese az Identitás és Demokrácia (ID) lenne a Politico szerint. A szélsőjobboldali csoport összesen 77 mandátumot nyerne. A mostanihoz képest 15 fős növekedés oka leginkább a német Alternatíva Németországnak előretörése. Az eredetileg az euró ellen létrejött pártot júliusban már a második legnépszerűbbnek mérték a legtöbb EP-képviselőt adó országban, társelnöke múlt hónapban Orbán Viktorra is hivatkozva kampányolt.

A Fidesz volt pártcsaládja, az Európai Néppárt 12 helyet veszítene. Így 165 mandátummal kellene beérnie, de ezzel még mindig a legnagyobb frakció maradna.

A szocialisták támogatottságán nem látszik a Katargate, a zöldek nagyot buknának

A második legnagyobb csoport, a Szocialisták és Demokraták hiába szereznének két új helyet a mostani 143-hoz, ezzel nem érnék utol a gyengülő néppártiakat. A balközép frakció teljesítménye ugyanakkor meglepően jó ahhoz képest, hogy tavaly év végén több, azóta már a csoportból kirakott képviselője is belekeveredett a „Katargate” vesztegetési botrányba. (Erről bővebben itt írtunk.)

Az EP jelenleg harmadik legerősebb csoportja, a Európa Megújul 12 helyet veszítene, ezzel ugyanannyi mandátuma lenne, mint a megerősödő ECR-nek. A legnagyobb vesztesek a zöldek lennének, akik a képviselőik harmadát buknák és 48-an maradnának. Így alig kerülnék el, hogy elvegyék a legkisebb frakció címét a szélsőbaloldaliaktól, akik 45 helyre számíthatnak.

Maradna a mostani alapfelállás, de nehezedne a „nagykoalíció” dolga

A parlamenti szavazásoknál általában a három legnagyobb frakció adja a többséget. Erre még a liberálisok és a néppártiak gyengülésével is bőven képesek lennének a Politico szerint. A jobboldali csoportok (Néppárt, ECR és ID) összefogásával, amit korábban Orbán Viktor is szorgalmazott, nem jönne ki többség – még akkor sem, ha a Fidesz mostani 13 helyét hozzáadnánk. Ez a komoly különbségek, például a néppárti-fideszes sértettség vagy a lengyel néppárti Polgári Platform, valamint a Jog és Igazságosság ellenséges viszonya miatt egyelőre amúgy is inkább csak matematikai esély lenne. A sajtótalálgatásokban felmerülő Néppárt – ECR – Európa Megújul blokk sem lenne képes önmagában eldönteni a szavazásokat.

A „nagykoalíció” gyengülésével ugyanakkor szorosabbá válhatnak a parlamenti voksolások, és a megerősödő jobboldaliak esélye is nőne arra, hogy befolyásolják az eredményeket. Az EP-ben jellemzően nincs szigorú frakciófegyelem és viszonylag gyakoriak az eseti koalíciók. Nem ritka – mint például júliusban az európai zöld megállapodásnál –, hogy a csoportok többfelé, nem a szokásos szövetségeseikkel szavaznak.