Magyarországon mindössze 10 ember ment kémiatanár szakra az egész országban

Laptársunk a Telex számolt be róla, hogy miközben a magyar kormány szerint az elmúlt hat évben idén jelentkeztek a legtöbben pedagógusképzésre és lesz bőven utánpótlás, Magyarország legnagyobb tanárképzőjén, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Tanárképző Központjában, az ötéves osztatlan tanárképzés keretében mindössze 5 új hallgatót sikerült felvenni kémiatanár szakra valamilyen szakpárosításban.

Kémia-matek szakra egy, kémia-magyar szakra szintén egy, biológia-kémia szakra három ember nyert felvételt.

Más természettudományos tantárgyak sem voltak sokkal népszerűbbek az ELTE-n: biológiatanárnak 42-en tanulhatnak tovább valamilyen szakpárosításban, matektanárnak 41-en, fizikatanárnak pedig 12-en.

A Telex a Népszava alapján ismertette a Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetemen, a Pécsi Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelentkezéseit is. Ebből a magyarországi lapok azt a következtetést vonták le, hogy az ötéves osztatlan tanári képzésen belül rendkívül alacsony azoknak a tanárjelölteknek a száma, akik természettudományos tantárgyakat oktathatnak majd, ha egyáltalán lediplomáznak vagy tanári pályára állnak.

Nem véletlen, hogy a kormány az új pedagógustörvény végrehajtási rendeletében már arra is lehetőséget adna, hogy 5 évig olyanokat is lehessen tanárként foglalkoztatni, akiknek nincs pedagógus végzettségük, de valamilyen természettudományos diplomával rendelkeznek.