Amerikai és német nyomozások is arra jutottak: Ukrajnához köthető az Északi Áramlat felrobbantása

Legfontosabb

2023. március 7. – 22:12

Amerikai és német nyomozások is arra jutottak: Ukrajnához köthető az Északi Áramlat felrobbantása
A német kormány 2022-es energiapolitikai fordulata ellen tiltakozók Lipcsében „Azonnal nyissák meg az Északi Áramlat 2-t!” feliratú transzparenssel – Fotó: Sebastian Willnow / dpa via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Ukrajnába vezetnek annak a hatfős különítménynek a szálai, amely részt vehetett a Északi Áramlat három csővezetékének felrobbantásában, írják amerikai és német lapok. A német államügyészség vizsgálata szerint az akciót végrehajtó csoport egy olyan jachtot bérelt ki egy lengyelországi székhelyű cégtől, amelynek ukrán tulajdonosai vannak. Amikor a hajót visszaadták, azon olyan robbanószernyomokat találtak, amelyeket a csővezeték felrobbantásnál is használtak.

Ugyan a háború eseményei némiképp elsodorták, de a nyugati közvéleményt folyamatosan izgalomban tartja az a lezáratlan kérdés, hogy ki és miért robbanthatott fel 2022. szeptember 27-én az Északi Áramlat összesen négy csővezetékéből hármat, nehezen – és a sós víz korróziója miatt az idő előrehaladtával egyre nehezebben – helyrehozható károkat okozva a vezetékben. A felelősök kiléte annál is izgalmasabb, mivel a robbanás idejére már teljesen használaton kívül helyezett (az Északi Áramlat 2. esetében feltöltött, de soha meg nem nyitott) vezetékeket működtető részvénytársaság ugyan többségében az orosz állami energiacég, a Gazprom tulajdonában áll, azonban a cégben francia, holland és német részesedés is van.

A robbanásokról azonnal lehetett tudni, hogy nem baleset, hanem szabotázs eredményezte,

a végrehajtás leplezése és precizitása miatt pedig az érintett országok – az Északi-tenger alatti helyszín miatt Dánia és Svédország is – azt feltételezték, hogy nem valamiféle magánakcióról, hanem egy állami titkosszolgálat műveletéről van szó. Mivel a szabotázs a német külpolitikát is évtizedek óta befolyásoló orosz–német gázszállítás újraindításának lehetőségére mért csapást, ezért az első számú gyanúsítottnak mindig is Ukrajna, esetleg valamelyik erősebb szövetségese számított.

Ennek a feltételezésnek ellentmondott az, hogy diplomáciai szempontból hajmeresztően kockázatosnak számít egy, a nemzetközi jogot súlyosan megsértő – terrorizmusba hajló – szabotázsakció. Ukrajna érintettsége pedig kockára teszi (tette volna) a 2022. február 24-e óta szorossá váló német szövetséget, illetve a háborús erőfeszítéseit támogató német közvélemény szimpátiáját.

Néhány hete nagyot szólt, amikor az amerikai tényfeltáró újságírás egyik matuzsáleme, Seymour Hersh amerikai kormányzati források alapján – nem éppen megkérdőjelezhetetlen érveléssel – azt állította, hogy Washington rendelte meg az akciót.

Kedden azután két, egymástól teljesen független cikk is megjelent, melyek egyaránt azt állítják, hogy

bár tisztázatlan módon, de Ukrajnához köthető az Északi Áramlat vezetékeinek felrobbantása.

Nem tudni, Zelenszkijék keze is benne volt-e

Az egyik leleplezést a New York Times szolgáltatta. A neves amerikai lapnak a szabotázsakcióról szóló titkosszolgálati jelentéseket olvasó kormányzati tisztségviselők csepegtették az információkat. Azért használom a „csepegtették” kifejezést, mivel a szivárogtatók megállapításaikat rettentő körülményesen és feltételes módokkal körülbástyázva fogalmazták meg. Eszerint egy „Ukrajna mellett álló csoport” robbantotta fel a vezetékeket, mely „Vlagyimir Putyin ellenfeleiből” állt.

Az azonban a tisztviselők szerint nem világos, hogy a kijevi vezetés tudott-e az akcióról, esetleg a kormányzathoz közel álló erők voltak a támadás megrendelői, netán kivitelezői. A szabotőrök nemzetiségéről annyit az amerikai kormányzati szereplők is jónak láttak kiszivárogtatni, hogy ukrán és/vagy orosz állampolgárok voltak.

A cikk állításai ennyiben ki is merülnek, ugyanis a körül sem írt amerikai „tisztségviselők” az általuk ismert hírszerzési megállapítások eredetéről, forrásairól, bizonyítékairól, de még magáról a hírszerző szervről sem árulnak el semmit.

A kommandó nem takarította ki a jachtot

Sokkal több részlet derül ki az ARD német közszolgálati adó több csatornája, illetve a Die Zeit hetilap közös tényfeltáró cikkéből, mely a német államügyészség nyomozásának jelenlegi állását ismerteti. A német sajtó által részletesen bemutatott anyag szerint sincs bizonyíték arra, milyen entitás megrendelésére hajtották végre a szabotázst, azonban „a nyomok Ukrajnába vezetnek”.

A német nyomozók egyelőre nem találtak olyan bizonyítékot, amely hamis zászló (false flag) alatt végrehajtott megtévesztő műveletre utalna, tehát arra, hogy valakik csak azt a hamis látszatot akarták kelteni, hogy Ukrajna szervezte az akciót.

A német tényfeltáró anyag szerint a szabotázsakció által érintett nyugati országok nyomozóhatóságai már közvetlenül az akció után kaptak egy fülest arról, hogy egy „ukrán kommandó” hajtotta végre az akciót. Ezen a vonalon elindulva meglehetősen sok részletet sikerült is kideríteni.

A robbanótölteteteket mintegy 80 méter mélyen elhelyező búvárokat szállító jachtot egy lengyelországi székhelyű, de két ukrán állampolgár nevén bejegyzett cégtől bérelte a kommandó, mely öt férfiból és egy nőből állt, akik hamisított útlevelekkel utaztak Lengyelországba, és ezeket bemutatva bérelték ki a jachtot. A nő volt a különítmény orvosa, emellett egy kapitány, két búvár és két búvárasszisztens szállította a robbanóanyagokat a tetthelyekre. Állampolgárságuk egyelőre nem ismert, és az sem világos, milyen szervezethez, csoportosuláshoz tartoznak.

Az akcióhoz szükséges felszerelést egy teherautó szállította Rostockba, ahonnan szeptember 6-án hajóztak ki. Ráérősen haladtak a célpont felé, útközben megálltak a robbanásokhoz legközelebbi szárazulaton, Bornholm szigetén is.

Az akció után azonban a hajót meglepő hanyagságról tanúbizonyságot téve, alapos takarítás nélkül vitték vissza tulajdonosához, ezért a nyomozók a fedélzeten meg is találták a szabotázs helyszínén is felfedezett robbanóanyag nyomait.

Az érintett nyomozóhatóságok kitérő választ adtak a leleplező anyagot összeállító újságírók kérdésére, a német főügyészség például csak annyit említett meg, hogy a német, svéd és dán hatóságok néhány nappal ezelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról tájékoztatták, hogy egyelőre eredménytelen a nyomozás.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!