Zelenszkij fejelte meg az EU-vezetők ülését, ahol felszólították a Kremlt a brutális háború befejezésére

Eredetileg a migráció lett volna a fő téma az uniós állam- és kormányfők csütörtök-pénteki találkozóján Brüsszelben. A jogilag nem döntéshozó, de politikailag a legmagasabb szintű testület eleve rendhagyó ülését még különlegesebbé tette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beugrott, és ez el is tolta a hangsúlyt.

Zelenszkij élőben tárgyalhatott Orbánékkal

Zelenszkij brüsszeli érkezését úgy időzítették, hogy a csúcs mellett az Európai Parlament ülésén is fel tudjon szólalni. A képviselők előtti beszéde ugyan nagy nyilvánosságot jelentő szereplési lehetőséget adott neki, de a gyakorlatban jóval fontosabb, hogy utána az Európai Tanácsban személyesen is egyeztethetett a tagállami vezetőkkel az orosz invázió miatti intézkedésekről.

Az EU újabb szankciókkal készül a támadás kezdetének február 24-i egyéves évfordulójára, és ezekről – ahogy az uniós külpolitikáról is – az uniós országok egyhangúlag döntenek. A tavaly uniós tagjelöltté nyilvánított Ukrajnának a felvételhez vezető úton is többször szüksége lesz a huszonhetek közös támogatására.

Zelenszkij korábban többször is bejelentkezett az Európai Tanács ülésére videón keresztül, de a személyes megbeszéléseket ez nem helyettesítette. Ugyan számos uniós vezető járt már Kijevben, de Brüsszelben olyanokkal is egyeztethetett, akik még nem mentek el Ukrajnába – köztük Orbán Viktorral, aki nem tűnt túl lelkesnek az ukrán elnök érkezése miatt. A magyar miniszterelnök azon kevesek egyike volt, aki nem tapsolt Zelenszkij megérkezésekor. Bár végül egy kézfogás csak összejött, de erről is beindult a képháború.

Az uniós állam- és kormányfők ülését vezető Charles Michel szerint ukrán kollégájuk elmondhatta, mire van szüksége katonailag, hogyan lehetne békét kötni, és egyeztethetnek Ukrajna uniós csatlakozási folyamatáról.

Orbánék támogatják Ukrajna jogát az önvédelemre

A béke feltételeinél a csúcson részt vevő vezetők, köztük Orbán Viktor közös végkövetkeztetései egyértelműen kimondják, hogy „az Európai Unió készen áll támogatni Ukrajna igazságos békét célzó kezdeményezését, amely Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapul. Oroszország mindeddig nem mutatott valódi hajlandóságot az igazságos és fenntartható békére.” Az EU elkötelezett, hogy „aktívan együttműködjön Ukrajnával” Volodimir Zelenszkij tízpontos béketervén, amely többek között orosz kivonulást, az elhurcolt emberek visszaküldését és Ukrajnának adott biztonsági garanciákat követel, valamint azt, hogy hívjanak össze egy béke-csúcstalálkozót.

Orbán Viktorék „Oroszország brutális háborújáról” írnak a végkövetkeztetésekben, és felszólítják a Kremlt, hogy ezt haladéktalanul szüntesse be.

Az EU továbbra is segíti Ukrajnát, amíg kell, és támogatja a függetlenségét, „a nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, valamint Ukrajna természetes jogát az önvédelemre az orosz agresszióval szemben”. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az Oroszország által tavaly elcsatolt, csak részben megszállt négy délkelet-ukrajnai megye, hanem a 2014-ben annektált Krím bekebelezését sem hagynák.

Az uniós vezetők kimondják, hogy „az Európai Unió fenn fogja tartani és – a nemzetközi partnerekkel konzultálva –

még tovább szándékozik fokozni az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomást,

hogy az véget vessen agresszív háborújának, valamint kivonja csapatait és katonai felszereléseit Ukrajnából.” Az Európai Unió „készen áll arra, hogy a későbbiekben is megerősítse korlátozó intézkedéseit, szorosan együttműködve a globális partnerekkel.”

Ez az elköteleződés a magyar kormány részéről az új szankcióktól húzódozás mellett azért is érdekes, mert a mostaniakat március közepén kell megerősíteni, és a Politico, valamint a Szabad Európa szerint a magyar kormány leszedetne kilenc nevet a már elfogadott listáról. (A gazdasági korlátozásokat már januárban meghosszabbították.)

Ukrajna idén kezdené a csatlakozási tárgyalásokat

Zelenszkij az ukrán csatlakozásnál számíthatott a legkevesebb újdonságra. Az uniós intézmények vezetői egy héttel korábban Kijevben óvatosan lelkesítve, de konkrét ígéret nélkül próbálták kezelni az ukrán várakozásokat. Ahogy az akkori cikkünkben is írtuk, itt nemcsak egyhangú tagállami támogatásra, hanem Ukrajnától technikai lépésekre is szükség van, mert például át kell vennie az EU irgalmatlan méretű joganyagát.

Az ukrán elnök nem is arra akart ígéretet, hogy mikor csatlakozzanak, hanem a következő lépésre kért egy nem teljesen lehetetlen, de nagyon szoros határidőt: még idén döntsenek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Ehhez előbb az Európai Bizottság átvilágítja az ország törvényeit, azaz megnézi, mekkora a különbség az ukrán és az uniós jog között. A testület egyben, ősszel szokta a tagság felé vezető úton járó országokról kiadni a bővítési csomagját, de Kijevben már átadott egy átvilágításszerű dokumentumot.

A bizottsági vélemény után a tagállamoknak egyhangúlag kell dönteniük a tárgyalások megkezdéséről. Zelenszkij elég rámenősen győzködte az állam- és kormányfői csúcstalálkozókat levezető Michelt:

„Amikor azt mondom, idén, akkor idénre gondolok. 2-0-23.”

Az Európai Tanács elnöke csak annyit mert ígérni, hogy a maga részéről mindent meg fog tenni és nagyon is érzi a felelősséget, de egyhangú döntésre van szükség. A végkövetkeztetések sem tartalmaznak konkrétumokat az olyan hangzatos fordulatokon túl, mint hogy üdvözlik „az Ukrajna által e nehéz időkben tett reformtörekvéseket”.

Zelenszkij: Nem minden megállapodás nyilvános a fegyverekről

A fegyverek közül a legtöbbet a modern vadászgépeket emlegették a csúcson. Az ukrán elnök London, majd Párizs után érkezett Brüsszelbe. Az Egyesült Királyságban már pilóták kiképzését is beígérték, és bár gépek átadásáról hivatalosan nem volt szó, Zelenszkij elárulta Brüsszelben, hogy nem minden megállapodásuk nyilvános.

Sanna Marin finn kormányfő, Mark Rutte holland miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök sem zárta ki, hogy vadászgépeket küldjenek, de utóbbi figyelmeztetett, hogy ezeket már csak a kiképzés ideje miatt sem lehetne a következő hetekben szállítani. Szerinte inkább az azonnali igényekre, például az erősen fogyó tüzérségi lőszerre kellene összpontosítani. Szlovákia viszont Ukrajnában is használt MiG-29-eseket ígért, ami miatt az ellenzék rendkívüli parlamenti ülést akar.

Az elmúlt hónapokban Ukrajna modern harckocsikat is kért, amelyeket sokáig nem kapott meg, de néhány hete sikerült áttörni a falat. Olaf Scholz a csúcson azzal cinkelte a kollégáit, hogy miért nem adnak több tankot, miközben korábban épp Németország vonakodott adni Leopard-2-eseket vagy akár csak más országok németektől vásárolt tankjaihoz megadni a kötelező engedélyt.

Az EU egy külön alapból térítheti meg a fegyverszállításokat, amihez minden tagállam, így Magyarország is hozzájárult, de emiatt mindannyiuknak bele is kell egyezniük a kifizetésekbe. A csúcs végkövetkeztetéseiben is szerepel, hogy legutóbb 500 millió euróval emelték a keretet, és Orbán Viktorék többek között üdvözlik, „hogy a tagállamok rövid időn belül katonai felszerelést biztosítanak Ukrajna részére”.

A Népszava szerint az ukrán elnök Orbán Viktortól is kért fegyvereket a néhány tagállami vezetővel szűk körben tartott egyeztetésükön, de a magyar kormányfő azonnal jelezte, hogy a kérést lehetetlen teljesítenie.

Bekeményítenének a külső határokon és a visszaküldéseknél

Az ukrán elnök részvétele még úgy is alaposan felborította a napirendet, hogy végül nem egyesével, hanem kisebb csoportokban találkozott az uniós kollégáival, így csak késő délután kezdtek hozzá az előzetesen fő témának tűnő migrációhoz.

Tavaly több mint 900 ezer menedékkérelmet adtak be az EU-ban, ami közel másfélszer annyi, mint egy évvel korábban. Az ukránok ráadásul automatikus ideiglenes védelmet kaptak, így az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint főleg szírek, az USA 2021-es kivonulása óta tálib uralom alatt élő afgánok, valamint törökök jelentkeztek.

Lakosságarányosan Ausztria kapta a legtöbb kérelmet, ahol egy botrány után alaposan visszaerősödött a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt, így nem csoda, ha a fő politikai vetélytársához, az Osztrák Néppárthoz tartozó Karl Nehammer kancellár változásokat követelt. Tavaly megvétózta Románia és – a szintén nemmel szavazó Hollandiával együtt – Bulgária csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, és a Welt szerint azzal fenyegetőzött, hogy a csúcstalálkozó után kiadott végkövetkeztetések elfogadását is megakadályozza.

Az osztrák kancellár a bolgár-török határra akart kerítést, amit az EU-val fizettetne ki, és az Európai Néppárt pártcsaládját vezető Manfred Weber is uniós pénzt adna ilyen akadályra – igaz, ő a belarusz határon. Az Európai Bizottság kerítésre vagy falra nem ad pénzt, de azt kísérő infrastruktúrára, például megfigyelőtornyokra igen, ahogy azt például a testület vezető szóvivője, Eric Mamer január végén kimerítően elmagyarázta.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az MTI szerint hangsúlyozta, hogy megerősítik a határ védelmét. A tagállami vezetők a csúcs végére több azonnali, konkrét és gyakorlati lépésben egyeztek meg, köztük határvédelmi eszközök, például növelik a gépjárművek, őrtornyok és a felügyeleti technológia uniós finanszírozását, de kerítésről nem beszélt, és a felsorolt célokra már eddig is adtak pénzt.

A bizottsági elnök szerint a tagállamok kétoldalúan is támogathatják egymást (magyarul ha akar, Ausztria adhat pénzt akár kerítésre is közvetlenül Bulgáriának).

A végkövetkeztetésekbe annyi került be, hogy az Európai Bizottság „haladéktalanul mozgósítson jelentős uniós forrásokat és eszközöket a tagállamok a célból való támogatása érdekében, hogy megerősítsék a határvédelmi képességeket és infrastruktúrát, a határőrizeti – többek között a légi felügyeletet szolgáló – eszközöket, valamint a felszereléseket.” Arról semmi konkrétat nem mondtak, hogy honnan jönne ez a több pénz. Az EU-nak már most is van 7,4 milliárd eurós (közel 2900 milliárd forintos) Integrált Határigazgatási Alapja, de hét évre és 27 tagállamra szétosztva.

Karl Nehammer az ülés után mindenesetre elégedettnek tűnt. Szerinte az EU kötelezettségvállalása a határbiztonság finanszírozására lehetővé teszi a tagországoknak, hogy saját pénzt fektessenek határvédelmi kerítések építésébe. Magyarul több pénzük marad rá, ha az EU fedezi a más típusú határvédelmi kiadásokat. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök szerint viszont hiba lenne pénzt adni kerítésre, mert az USA és Mexikó határán sem működik.

A keményebb határvédelem mellett az EU abban is jobban együttműködne, hogy visszaküldjék az elutasított menedékkérőket. Az Eurostat szerint ötből alig két kérelem sikeres. A végkövetkeztetések szerint jobban kihasználnák az uniós külpolitika eszközeit, például a vízummentességi megállapodásokat arra, hogy a küldő országok visszafogadják a sikertelen kérelmezőket.

Zöld ipart, de miből?

Az uniós vezetők igyekeznek valamilyen választ adni az Egyesült Államoknak, amely a saját zöld iparának, így a napelemek, szélerőművek, elektromos autók és akkumulátorok gyártásának adna lendületet a piaca védelmével és a saját cégeinek adott támogatásokkal. Az USA válasza is csak egy dominó a sorban arra, ahogyan Kína óvja a saját cégeit. (Az EU és USA összefeszüléséről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.)

A válaszra több forgatókönyv is lenne.

• Ursula von der Leyen korábban egy „szuverenitási alapot” emlegetett zömmel új hitelből, de ezt a Portfolio szerint nagyjából a tagállamok fele, köztük Németország sem pártolná.
• Olaf Scholz német kancellár inkább a már meglévő, de fel nem használt uniós pénzeket csatornázná be,
• de a németek a hagyományosan protekcionista franciákkal lepaktálva a tagállami támogatások korlátozásait is oldanák, hogy mindenki saját zsebből fizethesse a saját ipara felpörgetését.

Az Európai Bizottság egyelőre leginkább az utóbbi megoldás felé indult el. Az EU most szigorú szabályokkal és jóváhagyási mechanizmussal igyekszik biztosítani, hogy a tagállamok ne kezdjenek egymásra ígérve versenyezni a támogatásokkal. A kisebb, szegényebb tagállamok attól tartanak, hogy a nagy, gazdag országok enélkül öntenék a pénzt a saját gazdaságukba, és ezzel ők nem tudják felvenni a versenyt.

A Portfolio összesítéséből is az látszik, hogy az eddigi állami támogatások jóváhagyása alapján Magyarország labdába sem rúg a nagyok mellett: a teljes összeg alig egy százaléknál jár, miközben Németország és Franciaország együtt 80 százaléknál. (Arról, hogy az Orbán-kormány hogyan támogatja az akkumulátorgyárakat, itt írtunk bővebben.)

A végkövetkeztések „egyszerűbbé, gyorsabbá és kiszámíthatóbbá” tennék az állami támogatások engedélyezését. „Lehetővé kell tenni, hogy gyorsan lehessen célzott, ideiglenes és arányos támogatást nyújtani – többek között adójóváírás révén – azokban az ágazatokban, amelyek stratégiai jelentőségűek a zöld átállás szempontjából, és amelyeket hátrányosan érintenek a külföldi támogatások vagy a magas energiaárak.” Egy mondattal megjegyzik azt is, hogy közben „meg kell őrizni az egységes piac integritását, illetve az ott fennálló egyenlő versenyfeltételeket”, de nem részletezik, hogy mégis hogyan.

Az uniós finanszírozásról is szó van a dokumentumban, de a már meglévő lehetőségeket sorolja, amelyeket „rugalmasabban kell felhasználni, és fel kell térképezni azokat a lehetőségeket, amelyekkel meg lehet könnyíteni a forráshoz jutást”.