Sok kérdést felvetett, hogy egy 8 éves kislány a gyémántbirodalom örököseként szerzetesnek állt

2023. február 10. – 23:58

Sok kérdést felvetett, hogy egy 8 éves kislány a gyémántbirodalom örököseként szerzetesnek állt
A dzsain közösség apácái egy vallási ünnepségen Ahmedabadban 2023. január 16-án – Fotó: Sam Panthaky / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Devanshi Sanghvi egyszer majd akár egy több millió dolláros gyémántüzletet is vezethetett volna. De a szülei nem erre a sorsra szánták őt.

A nyolcéves indiai kislány ugyanis nemrég bevonult egy dzsain kolostorba, és ezentúl szerzetesként fogja élni az életét, szigorú szabályok mentén. Devanshi ezentúl mezítláb, fehér száriban fogja járni az utcákat, seprűvel a kezében, alamizsnát kéregetve.

Történetére világszerte felkapták a fejüket az emberek, ami érthető is. A gyerekként kolostorba vonulás ma már rendkívül ritka, a katolikus egyházban már a 19. században is pápai engedélyhez kötötték. Jogosan merül fel a kérdés, hogy Devanshi valóban saját maga választotta-e ezt az életet, és ha igen, mennyire etikus hagyni egy kisgyereknek, hogy akár életreszólóan ilyen súlyú döntést hozzon.

Az elmúlt nyolc éve sem a luxusról szólt

Devanshi a gyémántkereskedelem egyik fontos központjának számító Szúratban élt szüleivel, Dhanesh és Ami Sanghvival, valamint húgával. Az 1981-ben alapított családi vállalkozás, a Sanghvi and Sons jelentős pénzt halmozott fel a családnak, egy indiai hitelminősítő szerint a nettó vagyonuk 61 millió dollárra (kb. 22,5 milliárd forintra) becsülhető. Ám a beszámolók szerint Devanshi korántsem élt elkényeztetett életet, sőt: az indiai sajtó szerint soha nem nézett tévét, filmet, és nem járt bevásárlóközpontokba és éttermekbe.

Sanghviék a 4,5 millió dzsainista közé tartoznak, akik a dzsainizmust követik – a világ egyik legrégebbi vallását, amely több mint 2500 évvel ezelőtt alakult ki Indiában. Devanshi szülei, akik köztudottan „rendkívül vallásosak”, arról beszéltek a helyi médiának, hogy a kislány maga akart apáca lenni. Így a gyermek az egyik legfiatalabb, aki a „díksa” szertartáson lemondott anyagi javairól, és belépett a dzsain vallási rendbe. Ugyanakkor nehéz nem figyelembe venni, hogy a dzsain családok néha bátorítják a gyerekeiket arra, hogy belépjenek a rendbe, ezzel is javítva a családjuk társadalmi megítélését.

Az indiai médiának a család barátai arról beszéltek, hogy a lány „kisgyermekkora óta hajlott a spirituális élet felé”. Erről tanúskodik a kislánynak szentelt Instagram-oldal is, amelynek 15 ezer követője van. Az oldalon rengeteg kép szerepel Devanshi beavatási szertartásairól, de korábban megosztottak róla egyszerű tényeket, például hogy 7 évesen vett részt az első olyan zarándoklatán, amely 300 kilométer hosszú volt, és mezítláb járta végig. A poszt állítása szerint egyszer 25 kilométert is megtett egy nap, panaszkodás nélkül.

Az Instagram-oldalt valószínűleg a kislány szülei kezelhetik. Egy korai posztban azt írták, hogy minden szülőnek az a dolga, hogy segítsen a gyermeke kibontakozásában, de szerintük Devanshi másfajta boldogságra vágyik.

„Tudjuk, hogy nehéz lesz, de a díksa [szerzetes] élet több boldogságot biztosít neki, mint amennyit mi valaha is adni tudnánk”

írta a dúsgazdag szülőpáros. Az oldalon olyan tudnivalókat is megosztottak, miszerint a kislányuk 3 évesen már elolvasott három dzsain vallási könyvet, és fejezeteket is megtanult.

A világ javairól való lemondást hatalmas buli előzte meg

Egy nappal a lemondási ceremónia előtt a család hatalmas ünnepi felvonulást szervezett Szúratban, ahol Devanshi vezető dzsain szerzetesek jelenlétében tette le a „díksát” – a lemondás fogadalmát –, ezen több tízezren vettek részt. Mumbaiban és a belgiumi Antwerpenben, ahol a Sanghvi családnak üzletei vannak, szintén szerveztek felvonulásokat.

A lemondás szertartását tulajdonképpen egy fesztiválszerű buli előzte meg. A lány szülei kíséretében, ékszerekkel díszítve és finom selyembe öltözve érkezett a város Vesu negyedében lévő helyszínre. A fején gyémántokkal kirakott koronát viselt, kezein hennatetoválások voltak. Ezrek nézték a látványosságot, amint tevék, lovak, ökrös szekerek, dobosok és turbános férfiak vászonponyvákkal vonultak végig az utcákon, miközben táncosok és gólyalábakon járó előadók gondoskodtak a szórakoztatásról.

Devanshi a szertartás után a többi apácával együtt fényképezkedett, fehér száriba öltözve, amely borotvált fejét is eltakarta. A kislány azóta egy kolostorban (upāśraya) él, ahol dzsain szerzetesek és apácák laknak.

Egy olyan gyereknek, aki már gyerekkora óta nagyon szigorú körülmények között élt, bizonyára szórakoztatónak tűnhet elsőre, hogy a közösség ünnepli. De Nilima Mehta professzor, egy mumbai gyermekvédelmi tanácsadó azt mondja, hogy a gyerek még nem is tudja, mekkora nélkülözés vár rá. „A dzsain apácák élete nagyon-nagyon kemény” – mondta.

Spártai életmód vár a kislányra

A dzsainizmus a világ egyik legrégebbi vallása, és követői öt alapelvet vallanak magukénak, amelyek közé tartozik az erőszakmentesség és a birtoklásmentesség – írja az indiai National News. A dzsainisták szigorú vegetáriánus étrendet tartanak, nem esznek gyökérzöldségeket (mert azok elfogyasztásakor a növény elpusztul) és bizonyos gyümölcsöket, egyes hónapokban pedig teljesen tartózkodnak a zöldségek fogyasztásától. A szerzetesek egy része szövetet tesz a szája elé, nehogy véletlenül lenyeljen egy bogarat. Emellett a dzsainista apácák gyalogláskor egy seprűvel söprik el az útjukból a bogarakat, nehogy egyre is rátapossanak.

A szerzetességet vállalóknak más szigorú szabályokat is be kell tartaniuk, templomokat és kolostorokat kell látogatniuk, és kézzel készített fatálakat kell hordaniuk az étel elfogyasztásához. A dzsainizmus alapelveivel összhangban nem fürödhetnek, nem lehet állandó lakhelyük, de nem utazhatnak, csak gyalog, valamint soha nem használhatnak modern technológiát, például internetet vagy mobiltelefont. A rituálék részeként a hajukat is leborotválják, és egy egyszerű fehér lepedőn alszanak a földön.

A helyi média szerint az elmúlt években

Devanshi naponta háromszor imádkozott, és már kétéves korában böjtölt.

Az mondjuk kérdés, hogy egy kétéves kisgyerek, akinek az etetéséről még a szülei gondoskodnak, hogyan böjtölt. Nehéz nem úgy elképzelni, hogy a szülei egyszerűen nem adtak neki eleget enni.

Az extrém böjtölés (santhara) a dzsainizmus egyik sokat kritizált jellemzője. A Guardian szerint egy 13 éves haidarábádi lány 2016-ban kómába esett és meghalt, mivel vezeklésként két hónapos böjtöt tartott, amelynek során naponta csak kétszer ihatott meleg vizet. A lány szüleit a rendőrség emberöléssel vádolta meg, és a közvéleményt felháborította, hogy a család kényszerítette a lányt a böjtre. Néhány hete egy 83 éves férfi halt meg Rádzsasztánban, miután 18 napos böjtöt tartott.

A dzsainizmusnak nagyjából ötmillió követője van Indiában. Bár ezzel a számmal vallási kisebbségnek számítanak, a hívők jó része befolyásosnak vagy jómódúnak számít. Tavaly egy körülbelül 4 millió dolláros vagyonnal rendelkező gyógyszeripari mágnás és családja szintén megfogadta, hogy szerzetesként él majd. A vallástudósok szerint az anyagi világról lemondó dzsainhívek száma az évek során emelkedett, bár az olyan fiatal gyerekeket érintő esetek, mint amilyen Devanshié is, ritkák.

Megoszlanak a vélemények

A Sanghvi család az egyetlen olyan dzsain szektához tartozik, amely gyermek szerzeteseket fogad – a másik három csak felnőtteket fogad be. Bár a dzsain közösségen belül is támogatják a gyakorlatot, Devanshi lemondása vitát váltott ki, sokan tették fel a kérdést, hogy a család miért nem várta meg, amíg a lány felnőtté válik, mielőtt ilyen fontos döntéseket hozna.

A közösség számos tagja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egy gyermeket ilyen fiatalon elszakítanak a családjától.

„Ő egy gyerek, mit érthet ő ebből az egészből? A gyerekek 16 éves korukig még azt sem tudják eldönteni, hogy milyen szakon tanuljanak a főiskolán. Hogyan dönthetnének olyasmiről, ami az egész életükre kihatással lesz?”

– kérdezte Kirti Shah, egy szúrati gyémántkereskedő, aki a család barátja és egyben az Indiában hatalmon lévő Bháratíja Dzsanatá Párt helyi politikusa. Őt is meghívták a többnapos ünnepségre és a fő ceremóniára, de úgy döntött, hogy nem megy el.

A hír megjelenése óta sokan a közösségi médiában kritizálták a családot, és azzal vádolták Sanghviékat, hogy megsértették a gyermek jogait. Közben azonban jócskán akadnak támogató kommentek a kislányt bemutató Instagram-oldalon is – persze kérdés, hogy mennyire moderálják a diskurzust a posztok alatt.

Shah szerint a kormánynak be kell avatkoznia, de nem valószínű, hogy ez megtörténik. A BBC újságírója kereste Priyank Kanungo, az indiai Gyermekjogok Nemzeti Bizottsága vezetőjének irodáját, hogy megkérdezze, tesz-e valamit a kormány Devanshi ügyében. Ott azonban azt mondták, hogy nem kívánnak nyilatkozni, mert ez egy „kényes ügy”. Pedig a kolostorba vonulás ugyanolyan életre szóló döntés, mint a házasságkötés, a gyerekházasság márpedig régóta törvényellenes Indiában is.

Aktivisták szerint Devanshi jogai sérültek, akkor is, ha a kislány látszólag szabad akaratából választotta az aszkéta életmódot. Mehta professzor szerint egy ilyen fiatal gyermek beleegyezése nem számít beleegyezésnek a jog szerint. „Jogilag a 18 év az a kor, amikor valaki önálló döntést tud hozni. Addig a nevében egy felnőtt – például a szülő – hoz döntést, akinek mérlegelnie kell, hogy ez az ő érdekét szolgálja-e. És ha ez a döntés megfosztja a gyermeket az oktatástól és a kikapcsolódástól, akkor az jogsértésnek minősül” – mondta.

A Mumbai Egyetemen dzsain filozófiát tanító Bipin Doshi azonban azt mondja, hogy „nem lehet jogi elveket alkalmazni a spirituális világban”. Szerinte Devanshi semmilyen kárt nem szenved.

„Lehet, hogy megfosztják a hagyományos szórakozástól, de ez tényleg mindenkinek szükséges? És azzal sem értek egyet, hogy meg lesz fosztva a szeretettől vagy a neveléstől – szeretetet kap a gurujától, és megtanulja az őszinteséget, és elkerüli a ragaszkodást. Nem jobb ez így?”

– mondta. Doshi azzal is érvelt, hogy ha Devanshi később meggondolja magát, bármikor visszatérhet a világba. Csakhogy mindez még mindig nem indokolja azt, hogy a kislány miért ne várhatna 18 éves koráig a fogadalmával.

Arról nem is beszélve, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű visszatérni a világi élethez. Egy lány, aki kilencévesen lett aszkéta, 2009-ben egyenesen botrányt okozott azzal, hogy 21 évesen megszökött, és hozzáment a barátjához. Mehta olyan fiatallal is találkozott, akit komoly traumák értek a dzsain kolostorban.

A múltban bírósági beadványokat is benyújtottak, de Mehta szerint minden társadalmi reform kihívást jelent az érzékenység miatt. Nem csak a dzsain vallással vannak egyébként ilyen problémák: a hindu és buddhista vallásokban is jelen van a fiatalok szerzetesi életre való ránevelése. „A gyermekek minden vallás alatt szenvednek, de ezt kétségbe vonni istenkáromlás” – mondta Mehta, hozzátéve, hogy a családokat és a társadalmat fel kell világosítani arról, hogy a gyerekek felett nincs tulajdonjoguk.


Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!