Kettészeli a dzsungelt az új mexikói vasútvonal, az embereknek reményt, a természetnek pusztulást hoz
2023. január 29. – 00:42
Dél-Mexikó dzsungelének egyes részei alig változtak az ősi maják kora óta. De lehet, hogy ez már nem sokáig marad így. A mexikói kormány ugyanis elindított egy projektet, amelynek köszönhetően egy vasútvonal szelné át a dzsungelt. Andrés Manuel López Obrador elnök szerint a vonal bekapcsolná a gazdasági vérkeringésbe a generációk óta elmaradt területek lakóit. Arról nem is beszélve, hogy összekötné az ország régészeti lelőhelyeit a turisták körében népszerű tengerparti üdülőhelyekkel.
Tudósok és környezetvédelmi aktivisták tömegei szerint azonban a vasút és annak elhamarkodott megépítése kritikusan veszélyezteti az érintetlen vadont és a dzsungel alján húzódó ősi barlangrendszereket.
A Reuters majdnem egy éven át fényképezte az építkezést a tervezett vasútvonal teljes hosszában. A Tren Maya, azaz Maja vonat projekt mélyen megosztotta a mexikóiakat. Már önmagában a vita is jól mutatja, milyen problémás kérdésnek számít, hogy a fejlődő országok kénytelenek választani a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem között.
Az 1470 kilométer hosszú vasútvonalon teher- és személyszállító vonatok fognak közlekedni a Yucatán-félszigeten keresztül, ami Mexikó legnépszerűbb turisztikai célpontját, Cancúnt fogja összekötni az ősi maja templomokkal, Chichen Itzával és Palenquével. A vonal öt dél-mexikói államon halad majd keresztül, összesen hét különböző pálya és 21 állomás épül majd. Az építkezés támogatói szerint az útvonalon közlekedő, biodízel-üzemű és villanyvonatok környezetbarát alternatívát kínálnak a közúti és légi szállítással szemben a turisták számára. A Lopez Obrador-kormány zászlóshajó-projektjének befejezését 2023 végére ígérik.
A vasútvonal ugyanakkor sokak támogatását élvezi azokban a falvakban, amiket a lakosság szerint eddig elkerültek a nagy fejlesztések. A vonal második szakaszán fekszik Xkuncheil, a 140 fős kisváros is, ahol jó fogadtatásra talált a projekt. A 69 éves Luz Elba Damas Jimenez a helyi kisbolt tulajdonosa, aki üdítőt és rágcsálnivalót árul a sínek közelében. Sok szomszédja, főleg a fiatal férfiak, munkát kaptak az építkezésen. Neki is megnőtt a forgalma, amióta elkezdődött a projekt.
„A kormány az ország számára jó dolgokon munkálkodik… Egyszerűen nincs munka ezeken a kistelepüléseken, de most már van foglalkoztatás. Az igazság az, hogy mi is jól jártunk” – mondta a Reutersnek.
Martha Rosa Rosado tulajdonképpen utálhatná is a vasútvonalat, ami miatt el kellett költöznie, de ő is pozitívan nyilatkozott. Egy korábbi terv szerint a síneket Campeche Camino Real negyedében lévő házán keresztül vezették volna át, ezért ő elköltözött, a kormány pedig kompenzációt fizetett neki.
„Mindegyik kormány elfelejtkezik a délkelet-mexikóiakról. Minden északra megy, a délkeleti rész pedig elfelejtődik” – mondta, miközben negyven éve épített otthona előtt sertéshúst sütött.
A projektért felelős mexikói idegenforgalmi ügynökség (Fonatur) szerint a vasútvonal több mint egymillió embert emelne ki a szegénységből, és 2030-ig akár 715 ezer új munkahelyet is teremthet. López Obrador júliusban azt mondta, hogy az építési költségek 20 milliárd dollárba kerülhetnek. De a projekt már így is több milliárd dollárral túllépte a tervezett költségvetést és késésben is van.
Emellett decemberben az ENSZ szakértői arra figyelmeztettek, hogy az építkezés „nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú projektnek” minősítése lehetővé tette a kormánynak a szokásos környezetvédelmi előírások megkerülését. Az ENSZ ezért felszólította a kormányt, hogy a globális normáknak megfelelően védje a környezetet.
Ráadásul a tudósok és aktivisták szerint a kormány a környezeti kockázatértékeléseket a jogszabályokat megsértve készítette el annak érdekében, hogy még López Obrador hivatali idejében befejeződhessen a projekt. A Fonatur a sebtében elkészített környezettanulmányok védelmére kelt. „Nem évekre van szükség, hanem szakértelemre, tudásra és integrációs kapacitásra” – írták a Reutersnek. Az ENSZ nyilatkozatát nem kívánták kommentálni.
A kormány által készített környezettanulmány abból a szempontból is problémás, hogy hetven hivatkozott tanulmány szerzőjének a nevét kihagyták az anyagból. Emiliano Monroy-Rios, a Northwestern Egyetem mexikói geokémikusának kutatását is használták a tanulmányban, de a jelentés szerzői állítása szerint sose vették fel vele a kapcsolatot. Ironikus módon az idézett kutatása éppen arra világít rá, hogy a régióban minden infrastrukturális projekt esetében kiterjedt felügyeletre és ellenőrzésre lenne szükség – szerinte ez itt nem történt meg. „Gondolom, már előre megvoltak a konklúzióik. Ez is a baj, hogy gyorsan le akarják ezt tudni. Nincs idő megfelelő vizsgálatra” – mondta Monroy-Rios.
Egy, a jelentés elkészítésében részt vevő szakértő névtelenül nyilatkozott a Reutersnek. Szerinte a munkát gyorsan lezavarták, és nagy volt rajtuk a nyomás is. Ő maga is aggódik, hogy a kormány nem figyel eléggé a tudósok által jelzett kockázatokra, és nem fogja megfelelően karbantartani a vasutat.
A Fonatur szerint a projektnek a jövőben lesznek forrásai és utánkövetése, beleértve a környezetvédelemre létrehozott programokat is. „A Tren Maya projekt természetesen biztonságos, a környezetvédelmi hatóságok felügyelik és szabályozzák, ahogy ez eddig is történt” – mondta az ügynökség a Reutersnek. A jelentést jegyző ökológiai intézet és López Obrador szóvivője sem akart nyilatkozni az ügyben.
A Tren Maya útvonala több ezer föld alatti barlangrendszer felett halad át, amelyeket a víz évmilliók alatt vájt ki a régió puha mészkő alapkőzetéből. A barlangokon a világ leghosszabb ismert föld alatti folyója halad át. A föld alatti járatokban ősi emberi fosszíliákat és maja leleteket is felfedeztek, például egy több mint ezerévesre becsült kenut.
„Ha a vasút rosszul épül meg, akkor fennáll a veszélye, hogy áttöri a törékeny talajt, beleértve az alatta lévő, még fel nem tárt barlangokat is”
– mondja Emiliano Monroy-Rios, aki sokat kutatta a Yucatán-félszigetet tarkító barlangokat. A Timesnak nyilatkozó szakértő szerint egyes helyeken a barlangok boltozatai mindössze 20 vagy 60 centiméter vastagok, erre pedig nem lehet építkezni. A vasúti infrastruktúra megépítéséhez hosszú cölöpöket kell mélyen a talajba fúrni, ami komoly veszélyt jelent az ökoszisztémára, és a talajvízre is.
Monroy-Rios szerint az is problémás, hogy a gázolaj a dolinák, víznyelők és a föld alatti folyók hálózatába is beszivároghat, pedig ezek adják a félsziget fő édesvízforrásait. Márpedig az édesvíz nem tréfadolog Mexikóban és főleg nem a Yucatán-félszigeten, ahol a hirtelen urbanizálódás miatt a dolinákat elkezdték szemétlerakóként használni. Ennek következtében a környéken 59 százalékkal csökkent az édesvíztartalékok mennyisége.
A legmegosztóbb kérdés talán a vasútvonal 5. számú szakaszának ügye. A szakasz déli felét eredetileg egy meglévő autópálya mentén tervezték megépíteni, hogy minimalizálják az erdőirtást, de miután a szállodák panaszkodtak, hogy ez zavarja őket, a tervet átírták. A vonal a tervek szerint így Latin-Amerika egyik legnagyobb trópusi esőerdejét fogja kettészelni.
Emiatt a terület miatt a környezetvédők bírósági eljárást is indíttattak, 2022 májusában pedig egy időre sikerült is leállítani a projektet, miután a bíróság úgy döntött, hogy a kormánynak környezeti hatástanulmányt kell csináltatnia – írja a BBC. De a felfüggesztés nem tartott sokáig, mivel a projektet nemzetbiztonsági fontosságú ügynek minősítették. Júliustól újra elindultak a munkálatok, és a kért határtanulmány se lett végül kifogástalan.
A jelentés szerint a vasút „elhanyagolható” mértékben van hatással a környékre. A tanulmány szerint az omlásveszélyt figyelembe vették a sínek tervezésekor, és a területet egy megelőző program keretében megfigyelik. Ezt azonban több tucat szakember vitatja. Ők nyílt levelükben azt írták: az értékelés problémás, elavult adatokat használt, nem vizsgálta meg a nemrég felfedezett barlangok helyzetét, és nem vonták be a vizsgálatba a helyi hidrológiai szakértőket.
„Nem akarják felismerni a földterület törékenységét” – mondta Fernanda Lases, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) tudósa. A Reuters által megkérdezett tudósok szerint a föld alatti barlangrendszernek csak töredékét, kevesebb mint 20 százalékát sikerült eddig feltérképezni. A vasút által okozott károk pedig csak visszavethetik a jövőbeni földrajzi kutatásokat.
A vasút „kettészeli a dzsungelt” – mondta Ismael Lara, az idegenvezető, aki turistákat visz egy barlanghoz, amely denevérek millióinak ad menedéket a Calakmul Bioszféra Rezervátum közelében. A vonat a legkülönfélébb ökoszisztémájú vidékeken halad át, helyenként 14 méter széles töltésen, ezzel pedig a modernitás soha nem látott közelségbe kerül bizonyos fajokkal. Lara attól tart, hogy a vonat megzavarja a vadvilág útvonalait, és túl sok fejlesztést vonz a törékeny ökoszisztémákba.
Playa del Carmenben, a turistáktól nyüzsgő tengerparti üdülőhelyek közelében önkéntesek egy csoportja sisakkal és fejlámpával felszerelkezve hétvégente leereszkedik a barlangokba, hogy ellenőrizzék azok állapotát. Roberto Rojo, a csoport biológusa szerint a vonat veszélyezteti a teljes föld feletti és alatti ökoszisztémát.
„Most olyan vizsgálatokat végeznek, amelyeket már legalább négy évvel ezelőtt el kellett volna végezniük” – mondta Rojo az egyik barlangban, közvetlenül ott, ahol a vonat áthaladna a föld felett. „Hát így zajlik itt az élet. Kockáztatunk és veszélybe sodorjuk ennek az ökoszisztémának a stabilitását” – mondta.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!