15,5 millió dollárral segíti a FAO az ukrán mezőgazdaság helyreállítását, vannak szkeptikus hangok

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új, uniós finanszírozású projektet indított Ukrajna legnyugatibb régióiban, de az érdekelt felek szerint a finanszírozás nem a háború által leginkább sújtott területekre irányul – írja az Euractiv.

Szerdán az Európai Unió és a FAO partnerségi megállapodást jelentett be az orosz invázió okozta zavarok által sújtott ukrán kistermelők és vidéki háztartások támogatására. Ukrajnában a mezőgazdaság a vidéki területeken élő mintegy 13 millió ember alapvető megélhetési forrása. A tizenegy hónapja tartó háború azonban az értékesítési lánc zavaraihoz valamint a termények és az infrastruktúra pusztulásához vezetett. A mezőgazdaságból élő ukrán vidéki lakosság 25 százalékát a háború arra kényszerítette, hogy leállítsa vagy csökkentse tevékenységét – derül ki a FAO friss jelentéséből.

Ezért a 2023 márciusában kezdődő projekt célja az, hogy 15,5 millió dollárral finanszírozza a mezőgazdasági értékláncok helyreállítását és fejlesztését több nyugati régióban is – mondta Christian Ben Hell, az EU ukrajnai küldöttségének mezőgazdasági ágazatvezetője. Hell szerint erre azért van szükség, hogy ki tudják elégíteni az ország nyugati felében élő vagy a háború elől oda menekült lakosság élelmiszerigényét, rövid távon kezelni tudják az ország más területein tapasztalható élelmiszer-bizonytalanságot és ne alakuljon ki élelmiszerválság.

A háború leginkább a közép-, kelet- és dél-ukrajnai régiókat sújtotta, amelyek hagyományosan nagy búza-, napraforgó- és kukoricatermesztők. A háború elől sok gazda menekült el, hátrahagyva földjét és addigi megélhetését.

Néhány érdekelt fél rámutatott arra, hogy a forrásokat nem a leginkább rászorulókhoz irányítják, mivel nem az ország nyugati felében élő gazdák szenvednek elsősorban. Az ilyen vélemények szerint valójában épp azok a régiók „garantálják az élelmezésbiztonságot”, amelyek kívül esnek a finanszírozás hatályán: nagyobb gazdaságokban termesztenek szántóföldi növényeket, például búzát, kukoricát és napraforgót. Mindez szerintük azt jelentheti, hogy a finanszírozás nem fog hozni áttörést.