Nemhogy csökkenne, egyenesen nőni fog idén a szén-dioxid-kibocsátás

Egy több mint 100 tudósból álló nemzetközi kutatócsapat a COP27 klímakonferencián ismertette azt a jelentést, ami kimutatja, hogy csökkenés helyett még 1 százalékkal nőni is fog a szén-dioxid-kibocsátás az idei évben. A Reuters szerint a globális szén-dioxid-kibocsátási költségvetési jelentés feltárta a szakadékot a kormányok, a vállalatok és a befektetők ígéretei és a valóság között.

Globálisan várhatóan összesen 41 milliárd tonna szén-dioxidot bocsátunk majd ki 2022-ben, amelyből 37 milliárd tonnát a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, 4 milliárd tonnát pedig olyan földhasználattal összekapcsolható tevékenységek okoznak, mint például az erdőirtás.

A 2022-es probléma több tényezős: egyrészt a tavalyi két évben alacsonyabb volt a kibocsátás a koronavírus-járvány miatti lezárásokat követően, idén pedig az orosz–ukrán háború nehezíti meg a kibocsátáscsökkentést. A növekedést részben a közlekedésben – különösen a légi közlekedésben – megnövekedett olajfelhasználás okozta, mivel a gazdaságok próbálnak talpra állni világjárvány után. A kibocsátás egyébként 2020-ban csökkent igazán, 2021-re már visszatért az általános szintre, most pedig meg is haladjuk majd a pandémia előtti mértéket.

Idén a széntüzelésből származó kibocsátások is nőttek, mivel az országok a leginkább szennyező fosszilis tüzelőanyag felé fordultak, miután Oroszország korlátozta az Európába irányuló földgázszállítást, ami miatt a globális gázárak is elindultak felfele.

Jó hír viszont, hogy a világ legnagyobb szennyezőjének számító Kína szén-dioxid-kibocsátása 0,9 százalékkal esett vissza a járvány miatti korlátozások fenntartásával. Kissé csökkent az európai kibocsátás is. Az Egyesült Államokban viszont 1,5 százalékkal, Indiában pedig 6 százalékkal ugrott meg a szennyezés, ez a két ország a világ második és negyedik legnagyobb kibocsátója.

Nehéz megjósolni az elkövetkező évek kibocsátását, mivel bizonytalan a becslés az országok pandémiára adott hosszabb távú reakciója, illetve az orosz gázpiaci válság miatt. Kérdés például, hogy továbbra is tartják magukat a szén égetéséhez, vagy inkább hosszú távon a tiszta energiába fektetnek be.

Az ENSZ klímatudományi testülete szerint a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 43 százalékkal kell csökkennie 2030-ig, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra tudjuk visszaszorítani.

(Reuters)