Felgyújtott toborzóirodák, menekülő tömegek és tüntetések kísérik az orosz mozgósítást

2022. szeptember 27. – 07:47

frissítve

Felgyújtott toborzóirodák, menekülő tömegek és tüntetések kísérik az orosz mozgósítást
Hosszú sorokban várakoznak az autók a kilépésre az orosz-grúz határon – Fotó: The Insider / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán reggel jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy részleges mozgósítást hirdet Oroszországban. Bár azt még nem tudni, hogy a Szergej Sojgu védelmi miniszter által említett 300 ezres létszámot elérte-e már a hadsereg, az orosz titkosszolgálat, az FSZB egy hasonló nagyságrendű számról már biztosan tud:

állításuk szerint 261 ezer mozgósításra alkalmas férfi hagyta el Oroszországot csak szombatig.

Ha hozzávesszük ehhez azokat, akik a Putyin-beszéd előtti napokban és szombat óta elhagyták az országot, bőven lehetséges, hogy ez a szám még 300 ezernél is magasabb, miközben folyamatosan érkeznek képek a határátkelőknél álló sorokról.

Azonban nem lehet azt mondani, hogy nincs férfi, aki ne állna be – sokszor kényszerűen – a sorba: terjednek a közösségi médiában a felvételek a tömött buszokról, ahol fiatal és középkorú férfiak, egyetemisták és meglett családapák indulnak útnak először a kiképzőközpontokba, majd a frontra. A tömeg viszont a Kreml ígéretével ellentétben nem csak a tartalékosok közül kerül ki: Oroszország távoli, vidéki régióiban a beszámolók szerint szinte minden mozgósítható férfit visz magával a hadsereg nyugatra, akár volt katonai tapasztalata, akár nem.

Bár Oroszországon belül már nem működik független szerkesztőség, és külföldi újságírók is csak limitáltan maradtak az országban, a közösségi médiának köszönhetően így is rengeteg felvétel és hír került ki a napokban a mozgósításról, amivel kapcsolatban már az elnöki hivatal szóvivője is elismerte, hogy voltak túlkapások az első napokban. Feltehetően ezzel próbálja enyhíteni a hatalom azokat a feszültségeket, amelyek felcsaptak egész Oroszországban.

Nemcsak a milliós nagyvárosokban, de a mozgósítás által leginkább érintett keleti régiókban is utcára mentek tiltakozni a mobilizáció ellen. Tucatnyi toborzóirodát is felgyújthattak az elmúlt napokban, hétfőn pedig egy hivatalban fegyveres támadás is történt.

Egyelőre azt sem tudni, hogyan fognak kiképezni és felfegyverezni ennyi embert, akik a beszámolók szerint hol egy hónapos, hol pár hetes kiképzéseken vesznek részt a sorozás után. Azonban hallani lehet arról is, hogy napokon belül a fronton találják magukat a frissen lett katonák – persze kérdéses, hogy ezzel mit érhet el Oroszország.

Ez a harmadik mozgósítás a modern orosz történelemben

Szeptember 21-én reggeli tévébeszédében jelentette be Putyin, hogy „részleges mobilizációt” hirdet ki Oroszországban. 1914 és 1941 után ez a harmadik alkalom, hogy Moszkva (akkoriban még Orosz Birodalomként és Szovjetunióként) mozgósítást hirdetett az orosz férfiak körében, írta Facebook-bejegyzésében Rácz András. Az Oroszország-szakértő szerint viszont fontos kiemelni, hogy jelentős a különbség a két világháborús mozgósítás és a mostani események között:

„Ezúttal ezek az emberek nem a hazájukat, a családjukat, a szeretteiket védve fognak meghalni, hanem támadó háborúban. Most senki sem támadja Oroszországot, még csak nem is fenyegeti, hanem Oroszország a támadó. A most mozgósított oroszok nem Moszkvát, Leningrádot és a többi hős várost védik majd, mint a nagyapáik, dédapáik – hanem Limany-Alsóért, Bahmutért, Konsztantinyivkáért és ehhez hasonló helyekért kell majd meghalniuk, amikről idén február előtt valószínűleg nem is hallottak.”

Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt szerdán úgy nyilatkozott, 300 ezer férfi behívását tervezi a hadsereg, és ez a mozgósítás a tartalékosokra vonatkozik, olyanokra, akik korábbi katonai tapasztalattal rendelkeznek. Elképzelhető azonban, hogy a „részleges mozgósítás” valójában sokkal kiterjedtebb mozgósítást jelent: a más független lapokhoz hasonlóan Oroszországon kívülről működő Novaja Gazeta Evropa birtokába jutott titkos belső kormányzati dokumentum szerint akár 1 millió embert is mozgósíthat az orosz hadsereg, a Meduza pedig szintén kormányzati források alapján 1,2 millió ember tervezett besorozásáról írt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „hazugságnak” nevezte az információkat, pontos adatot viszont ő sem közölt a mozgósítandó férfiak létszámáról. Peszkov nyilatkozataiban pedig azok után nehéz megbízni, hogy a részleges mozgósítás beindítása előtt egy héttel még tagadta a Kreml, hogy erre készülnének.

Katonák ülnek egy mobil toborzóiroda mellett 2022. szeptember 17-én a Don menti Rosztovban – Fotó: Sergey Pivovarov / Reuters
Katonák ülnek egy mobil toborzóiroda mellett 2022. szeptember 17-én a Don menti Rosztovban – Fotó: Sergey Pivovarov / Reuters

A The Insider orosz oknyomozó portálnak nyilatkozó szakértők szerint direkt azért fogalmazták meg annyira homályosan a mozgósításról szóló rendeletet, hogy szó szerint bárkit be lehessen rántani a hadseregbe. Hiába volt ugyanis arról szó szerdán, hogy csak tartalékos katonákat vetnének be, ilyen kitétel nem szerepel a Kreml által kiadott rendeletben.

Az persze más kérdés, hány férfit képes egyáltalán a 300 ezres tervből valóban berendelni, kiképezni, ellátni és a frontra küldeni az orosz hadsereg. Rácz András a Telexnek múlt héten arról beszélt, hogy a hadsereg eddigi maximális kapacitása ezen a téren 130 ezer ember volt – nagyjából ugyanis ennyi embert soroznak be tavasszal és ősszel.

„Valószínű, hogy az elsőként elvitt férfiakat a leharcolt, kivérzett ukrajnai egységeik feltöltésére fogják használni, tehát betagozzák a most mozgósítottakat a már létező egységekbe”

– írja hétfői bejegyzésében a szakértő, hozzátéve, hogy új egységeket csak később állíthatnak fel belőlük.

Vidéken tömegével osztják a behívólevelet

Nem túl meglepő, hogy a mozgósítás hírét másképp tálalják az orosz kormány propagandájában, mint a külföldre szorult független médiában. Az orosz állami tévék műsoraiban a Telegraph cikke szerint arról beszélnek, hogy férfiak ezrei vonultak Putyin bejelentése után a toborzóirodákhoz, és hogy amúgy is csak „katonai tapasztalatot szerzett” férfiak kapnak behívólevelet. A kormány által nem ellenőrzött médiumok szerint viszont vannak olyan régiók, ahol szinte minden érett férfiért elmegy a hadsereg.

A Financial Times például arról számolt be, hogy a Szibéria déli részén fekvő Burjátföldön „az utcáról kapkodják össze az embereket”, és sorra osztogatják a behívóleveleket, amelyekben csak néhány órát adnak a férfiaknak arra, hogy megjelenjenek a toborzóirodáknál. Szintén Burjátföldről számolt be a The Insider arról, hogy a régió állami egyeteméről vitt el hallgatókat a rendőrség toborzásra, reggel 7:48-kor. Előző éjjel pedig tanárokat kényszerítettek arra a helyi iskolákban, hogy tömegével írjanak behívóleveleket.

A kelet-oroszországi régióból eddig is komoly áldozatokat követelt Putyin háborúja: 100 ezer burjátföldi lakosra több mint 60 halott katona jut az orosz lap szerint.

Ez tízszer magasabb az országos átlagnál, és 468-szorosa a Moszkvából érkező áldozatok számának.

A különböző beszámolók alapján nem véletlen, hogy ekkora a különbség az orosz fővárosból és a vidéki régiókból származó katonák halálozási rátája között: míg a szegényebb, keleti, jelentős kisebbségek által lakott régiókban tömegével osztogatják a behívóleveleket, addig Nyugat-Oroszország nagyvárosaiban, mint Moszkva vagy Szentpétervár, egyáltalán nem olyan aktív a sorozás.

A Meduza információi szerint a hatóságoknak kiadták, hogy a „lehető legalacsonyabb” számon kell tartani a sorozást a tartományi fővárosokban, vidékről viszont jóval több embert terveznek toborozni, hiszen „ott nincs média, ott nincs ellenzék, és többen támogatják” a háborút is. Forrásaik szerint a 11 milliós Moszkvából összesen 16 ezer embert soroznának be, míg az ötmilliós Szentpétervárról még arányaiban ennél is kevesebb, 3200 embert. Összehasonlításképpen: a 400 ezres Ulan-Udéban, Burjátföld legnagyobb városában 2500 embert terveznek mozgósítani a The Insider szerint.

Nem számít, voltál-e katona

Aktivisták és szemtanúk szerint Oroszország ezen távoli és szegényebb régióiban válogatás nélkül kezdték el besorozni a katonai hatóságok a harcképes korú férfiakat. Burjátföld mellett szinte minden régióban, így például Jakutföldön, Dagesztánban, de még a Távol-Keleten fekvő Szahalin szigetén is sorra hívják be a harcképes korú férfiakat. Ahogy arról Rácz András a Telexnek korábban beszélt, tisztázatlan, milyen körülmények alapján hívnák be a besorozottakat. Bár a szakértő szerint első körben a hadsereg speciális egységét, a BARSz katonáit vethetik be, úgy tűnik, nem csak ők kaptak behívólevelet.

Főleg persze fiatalokat vetnének be az oroszok, de bőven vannak középkorú férfiak is a behívottak között, sőt, idősebbek is. A 63 éves volgográdi Alekszander Jermolajev például úgy kapta kézhez a behívólevelét, hogy állítása szerint nem is esett át egészségügyi alkalmassági vizsgálatokon – holott cukorbeteg és agyi iszkémiája volt. Igaz, miután a közösségi médiában elterjedt a története, hazaengedték. De nem egyedi esetről van szó: az 59 éves Viktor Gyacsokot is úgy rendelték a frontra tábori orvosnak, hogy bőrrák miatt kezelik, fél szemére megvakult, és a hallása is károsodott. Később aztán őt is hazaküldték az orosz Kommerszant szerint.

Besorozott tartalékosok sorakoznak egy toborzóiroda előtt a szibériai Tara városában szeptember 26-án hajnalban – Fotó: Alexey Malgavko / Reuters
Besorozott tartalékosok sorakoznak egy toborzóiroda előtt a szibériai Tara városában szeptember 26-án hajnalban – Fotó: Alexey Malgavko / Reuters

Feltehetően a hanyag katonai nyilvántartások okozhatták azt is, hogy állítólag több esetben halott férfiaknak kézbesítettek a hatóságok behívólevelet. A Mediazona beszámolt egy szentpétervári özvegy esetéről, akinél a hatóságok a férje iránt érdeklődtek, holott a férfi már 2013-ban meghalt.

A mozgósítás túlkapásai miatt már Putyin szövetségesei is felszólaltak egyébként, de az orosz hatóságok azt ígérik, kijavítják a hibákat. „Voltak esetek, amikor megsértették a [toborzásról szóló] rendeletet” – mondta hétfőn a Kreml-szóvivő Peszkov, hozzátéve, hogy egyes régiókban „a kormányzók aktívan dolgoznak a helyzet helyreállításán”.

Ezzel hétfőn tulajdonképpen az orosz elnöki hivatal is elismerte, hogy sok esetben előzetesen egyáltalán nem mérték fel, alkalmas-e katonának valaki vagy sem.

„Nem számít, hány gyereked van, van-e harci tapasztalatod, vagy hogy szolgáltál-e egyáltalán a hadseregben vagy sem. Mindenkinek kiosztják a behívóleveleket” – mondta egy burjátföldi nő a Financial Timesnak. Miután férjét felkeresték telefonon a hatóságok, megpróbáltak elmenekülni otthonról – de addigra már minden környékbeli határátkelő megtelt, amelyeken át Mongóliába menekülhettek volna.

Nyugat felé nincs sok lehetőség menekülni

Mongólia volt elnöke, Cahiagín Elbegdordzs kifejezetten arra is sürgette egy videóüzenetben az orosz–mongol határ környékén élő embereket, hogy ha tehetik, lépjék át a határt, és ne vonuljanak hadba Ukrajna ellen. A mongol mellett a kazah és a grúz határ menti átkelőknél is több, egyes becslések szerint 16 kilométeres sorok torlódtak fel Putyin szerdai bejelentése után, ahogyan a repterek is megteltek harcra fogható korú férfiakkal. Az egyik grúz–orosz határátkelőnél sokan még rollerrel is megpróbáltak átkelni a határon, gyalogosan ugyanis ott nem lehetett elhagyni Oroszországot – hétfőig, azóta ugyanis a tömeg miatt inkább megnyitották a határt előttük is.

Ezzel szemben viszont Finnország épp a mozgósítás után rendelte el, hogy az Európai Unió tagállamai közül utolsóként ők is lezárják a határaikat az orosz beutazók előtt. Korábban ezt már meglépte Lengyelország és a balti államok, azaz Lettország, Litvánia és Észtország is. A mozgósítás bejelentése után Csehország is jelezte, hogy megtagadják a behívott férfiaktól a humanitárius vízumot:

„Megértem, hogy az orosz állampolgárok menekülnének Putyin egyre elkeseredettebb döntései elől. De aki azért menekül, mert nem akarja teljesíteni a kormánya által előírt kötelességét, az nem jogosult a humanitárius vízumra”

mondta Jan Lipavský cseh külügyminiszter.

Holott Charles Michel, az uniós állam- és kormányfőket összefogó Európai Tanács elnöke szerint „nyitottságot kell mutatni azok felé, akik nem akarnak a Kreml eszközévé válni”, és be kell fogadni a sorozás elől menekülőket, írja a Politico. Németország már ki is nyilvánította, hogy be fognak fogadni minden fiatalt, aki a sorozás elől menekül.

Az Európai Bizottság pedig jelezte, hogy az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania az ukrajnai háború miatt Oroszországból menekülő orosz állampolgárok unióba irányuló beutazási kérelmeivel kapcsolatban.

Tüntetnek, gyújtogatnak, lázadnak

A közösségi médiában sokan posztolnak azonban arról, hogy az orosz állam nem engedi ki őket külföldre, hiába indultak útnak a mozgósítás elől. Hétfőn már a TASZSZ orosz állami hírügynökség is azt jelentette, hogy katonakorú férfiakat fordítanak vissza a kazah határról. A Kyiv Independent szombaton írt arról, hogy a hónap végével kiutazási tilalmat léptetnének életbe a harcképes korú férfiak számára.

Vannak azonban, akik nem a határátlépéssel lázadnak a rendszer ellen: mind az ország nagyvárosaiban, mind a keleti régiókban egyre több tüntetésről számolnak be.

Már Putyin bejelentésének másnapjára 1300 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe Oroszországban, hétvégére pedig ez a szám 2000 fölé nőtt.

Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék bebörtönzött vezetője is azt üzente cellájából, hogy a mozgósítás bűncselekmény Oroszországgal szemben, ami ellen a népnek fel kell emelnie a szavát. Igaz, a tüntetőkkel nem bánnak kesztyűs kézzel: sok tüntető az őrizetbe vétel után kézhez is kapott egy-egy behívólevelet – még egy 17 éves, tehát nem sorköteles diák is.

Tüntetőt vesznek őrizetbe egy szentpétervári kormányellenes tüntetésen – Fotó: Olga Maltseva / AFP
Tüntetőt vesznek őrizetbe egy szentpétervári kormányellenes tüntetésen – Fotó: Olga Maltseva / AFP

Első körben ugyan a moszkvai és a szentpétervári tüntetések kaptak nagyobb sajtóvisszhangot, azonban a keleti régiókban is egyre nagyobb népharag zúdul a rendfenntartókra. Egy dagesztáni tüntetés után több mint 100 embert tartóztattak le – ennek ellenére hétfőn tovább demonstráltak a régió fővárosában, Mahacskalában, ahol többen közelharcba keveredtek a rendőrökkel.

Emellett legalább húsz toborzóirodát gyújtottak fel Oroszországban, a Mediazona infografikája szerint az ország több pontján. A térképen vörössel jelölik azokat az irodákat, melyeket a mozgósítás bejelentése után támadtak meg:

A BBC hétfő esti riportja is bemutatta azt az urjupinszki toborzóirodát, amire Molotov-koktélt dobott egy helyi férfi.

A szibériai Irkutszk régióban, Uszty-Ilimszk egyik sorozási irodájában pedig egy hétfői hír szerint lövöldözés tört ki. Egy 25 éves helyi férfi a The Insider beszámolója szerint belépett az irodába, ahol egy toborzótiszt épp képzést tartott. „Senki nem fog harcolni” – mondta, majd elővette a vadászpuskáját, és a tisztre célzott: „Most mindenki haza fog innen menni.” Rálőtt a tisztre, akit a fejlövés miatt súlyos állapotban szállítottak az intenzív osztályra, a lövöldözőt pedig őrizetbe vették.

Már a sorozás másnapján indultak Ukrajnába

A tüntetések ellenére viszont halad a mozgósítás: sorra jönnek videók a közösségi médiában férfiakkal tömött buszokról, a mozgósítás mellé pedig teljes mellszélességgel beállt a háborúpárti orosz ortodox egyház is. Míg Kirill pátriárka dzsihádi szintre emelte beszédében az Ukrajna elleni háborút, több pap is felszentelte a behívottakat, mielőtt felszálltak volna buszaikra a kiképzésre menet.

De van, aki a szenteltvíz helyett inkább az alkoholban hisz: rengeteg lerészegedett férfiról is készült videó a sorozások közepette, akik hol tántorognak, hol pedig egymást verik össze. Az ukránok gyorsan meg is üzenték, hogy a részeg oroszoknak könnyebb lesz a földjükön meghalni, úgyhogy köszönik szépen a segítséget.

„Leszámoltunk a professzionális orosz hadsereggel. Most itt az ideje szembeszállni az amatőrökkel” – idézi egy posztban Valerij Zaluzsnyijt, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnokát az ukrán belügyminiszter tanácsadója. Az önbizalom pedig a 300 ezres célszám fenyegető nagysága ellenére sem ok nélküli: míg egyes tervek szerint a sorozott férfiakat egy hónapos kiképzésre küldené a hadsereg, vannak csapatok, melyeket kéthétnyi tréning után már egyből küldenének is tovább a „népszavazás útján Oroszországhoz csatlakozott” területekre, azaz Kelet-Ukrajnába. (A Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt részein tartott „népszavazásokról” itt írtunk bővebben.)

De a Mediazona írt egy olyan esetről is egy hátrahagyott feleség beszámolója alapján, hogy a férje egységét már a sorozás másnapján Ukrajnába küldték.

Hétfői jelentésében a brit védelmi minisztérium is arról írt, hogy az első orosz tartalékosokból álló csapatok már érkeznek a katonai bázisokra.

Rácz András szerint fokozottan érdemes figyelni arra, mikor tűnnek fel az első olyan orosz katonák Ukrajnában, akik dokumentáltan a mozgósítás eredményeként kerültek a frontra. „Ebből ugyanis lehet majd következtetéseket levonni arról, hogy mennyi ideig tartó (emlékeztető) kiképzést kapnak, mielőtt Ukrajnába kerültek; és milyen fegyverzettel és felszereléssel küldik majd oda őket” – írta hétfői posztjában a szakértő.

A közösségi médiában egyelőre olyan videók terjednek, ahol mély rozsdaréteggel fedett AK–47-eseket adnak a frissen sorozott katonák kezébe. A Spectator szerint a rosszul tárolt, nagy eséllyel használhatatlan eszközök is azt mutatják, hogy az oroszok még a fronton álló egységeiket sem képesek ellátni – nem is szólva azokról a tízezrekről, akik most érkezhetnek a harctérre.

Rácz András szerint az is kérdéses egyelőre, hogy a mozgósított katonákkal feltöltött egységeket milyen feladatokra használják majd. Azt pedig csak a kérdések megválaszolása után lehet pontosabban felmérni, hogy milyen hatást tud gyakorolni a mobilizáció a háborúra.

Ez az anyag eredetileg a Telexen jelent meg. Itt érhető el.