Hosszú az orosz topmenedzserek halálozási listája az Ukrajna elleni invázió óta

Kiesett egy kórházi ablakon és meghalt a legnagyobb orosz olajipari magáncég igazgatótanácsának elnöke. Ravil Maganov halála a sokadik az olaj- és gázipari szektor vezetőinek körében azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta Ukrajnát. Többen a 61 éves üzletemberhez hasonlóan épületből estek ki vagy öngyilkosok lettek, volt, akinek családtagjai is meghaltak.

Nem sokkal a halála előtt ért a szakma csúcsára

A sajtó öngyilkosságot emleget, a Lukoil hivatalosan hosszú betegségről írt Maganov szeptember 1-jei halála esetében. Igaz, az utóbbi legfeljebb megmagyarázhatná az előbbit, mivel azt senki sem vitatja, hogy a Lukoil vezetője – és névadója, a cég által birtokolt Langepasz, Uraj és Kogalim városokban lévő olajcégek rövidítéséből – kiesett annak az oroszországi kórháznak az ablakán, ahol kezelésen volt. A Reutersnek két forrás is megerősítette az orosz médiában is megjelent információkat.

Az állami Ria Novosztyi egyértelműen öngyilkosságról ír, egy másik forrás megemlítette, hogy dohányzás közben eshetett ki, mivel az ablakban egy doboz cigarettát találtak.

Maganov azután lett az oroszországi olajkitermelés negyedét adó Lukoil igazgatótanácsának elnöke, hogy áprilisban arról lemondott a cég alapítója, egykori főrészvényese. Vagit Alekperovot erre az Ukrajna elleni orosz invázió miatt bevezetett nemzetközi szankciók vitték, amelyek a cégre nem, személyesen rá viszont érvényesek. Annak ellenére is, hogy a vagyonát valóban olajipari szakemberként, nem pedig a KGB, majd utódja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) támogatása révén szerző, 71 éves Alekperov nyíltan kifejezte aggodalmát az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatban. Az egykor 24 milliárd dollárral rendelkező Alekperov vagyona jelenleg 10 milliárd dollár körül mozog, a Lukoil 2014 óta jelentősen visszavett nemzetközi terjeszkedéséből.

A Lukoil Magyarországon is jelen volt, igaz, az év elején a Mol a lengyel PKN Orlennel elindított bonyolult adásvétellel az orosz cég csaknem száz kútját megszerezte, erről részletesen itt olvashat.

Hosszú a befutott menedzserek halálozási listája

Az egész életében az olajiparban dolgozó Maganov halála azonban sok kérdést vet fel, mivel az elmúlt fél évben, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, többen is életüket vesztették az olajipar középkorú topmenedzserei közül.

• A sort február 25-én a Gazprom pénzügyi részlegének biztonságáért felelős igazgatója, Alekszandr Tyuljakov halála nyitotta meg. A férfi hivatalosan öngyilkos lett, a rendőrség búcsúlevelet is talált, amelynek tartalmát nem hozták nyilvánosságra – emlékeztetett a Kremllel kritikus, az oroszországi működésében márciusban felfüggesztett Novaja Gazeta. Az ügyet még homályosabbá teszi, hogy a gyilkosság helyszínére érkezett rendőröket kitessékelte a Gazpromhoz köthető exkluzív lakóparkból egy nem sokkal később érkező csoport, arra hivatkozva, hogy ők a Gazprom biztonsági emberei. A lakóparkban alig egy hónappal Tyuljakov halála előtt öngyilkos lett Leonyid Sulman is, aki a Gazprom szállításokért felelős leányvállalatát vezette. A 61 éves férfi búcsúlevelet is hagyott, amelyben törött lába miatti fájdalmakra hivatkozott, igaz, a levél valódiságát illetően vannak kétségek. Sulman még a háború és az amiatt kivetett nemzetközi szankciók előtt halt meg, felmerült, hogy pénzügyi visszaélés állhat a feltételezett öngyilkosság hátterében.
• Március elején angliai otthonában öngyilkos lett Mihail Watford (eredeti nevén Mihail Tolsztoseja), luxusvillája garázsában akasztotta fel magát. A rendőrség szerint nincs gyilkosságra utaló jel, igaz, nem derült ki, mi lehetett az öngyilkosság oka – írta a Daily Mail, megjegyezve, hogy felesége egy nappal korábban még Watforddal közös, könnyed hangulatot árasztó képet posztolt. Halála mindenesetre egybeesett azzal, hogy a brit kormány bejelentette, hogy hamarosan előáll az Ukrajna elleni invázió miatti, orosz állampolgárokat érintő szankciós listával. A 66 éves, az olajipar révén meggazdagodott Watford egyébként az akkor még létező Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában született, ismerősei szerint aggódott a háború kitörése miatt.
• Nem gázipari érdekeltséggel foglalkozott, de az elmúlt fél év sikeres vállalkozóit érintő tragédiák sorába illett Vaszilij Melnyikov, felesége, valamint 4 és 10 éves gyerekeik halála. A rendőrség szerint az orvosi műszerek beszállításával foglalkozó MedSztom tulajdonosa maga késelhette halálra családját, majd magával is végzett. A család ismerősei vitatják ezt a verziót, a Nexta hírcsatorna szerint nem kizárt a bérgyilkosság sem.
• Áprilisban a Gazprombank korábbi elnökhelyettesét, feleségét és 13 éves lányát találták holtan moszkvai otthonában. Az 51 éves Vlagyiszlav Avajevet és családtagjait lelőtték, de hivatalosan felmerült, hogy a fegyvert maga Avajev sütötte el. (A Gazprom a Gazprombankon keresztül bonyolítja le az energiahordozók exportját érintő ügyleteket, igaz, maga a bank legnagyobb részvényese nem a Gazprom, hanem a Gazfond nyugdíjalap, amely az orosz kormány pénzügyeit intéző Bank Rosszija vezetőjéhez, a Putyin bizalmasának tekintett Jurij Kovalcsukhoz köthető.)
• Néhány nappal később egy spanyolországi tengerparti üdülőhelyen lévő otthonában találták meg Szergej Protoszenya, felesége és lánya holttestét. Az 55 éves férfi a Vlagyimir Putyin bizalmasához és az orosz olajexportban sokáig nyilvánosan is kulcsszerepet játszó Gennagyij Tyimcsenkóhoz köthető Novatek-Tarkoszalenyeftyegaz nevű cégben töltött be vezető pozíciót. A hírek szerint Protoszenya felakasztotta magát, feleségét és 18 éves lányát késsel gyilkolták meg.
• Júliusban a Gazprommal szerződésben álló logisztikai cég vezetője halt meg Szentpéterváron. Jurij Voronovra Szentpétervár luxusnegyedében fekvő villájának medencéjében találtak rá, a 61 éves férfit fejbe lőtték, a helyszínen megtalálták a gyilkos fegyvert is. Az orosz hatóságok üzleti partnerekkel való vitát sejtetnek a gyilkosság hátterében.
• Augusztusban a Kreml ellenzékét aktívan támogató Dan Rapoport halt meg Washingtonban. Az 53 éves üzletember az akkor még a Szovjetunióhoz tartozó Lettországban született, de szüleivel már 1980-ban emigrált. A 90-es években költözött Oroszországba, ahol több amerikai–orosz pénzügyi vegyesvállalat vezetésében is részt vett, ingatlanbefektetései is voltak Moszkva belvárosában, többek között ő volt az alapítója a moszkvai Soho Rooms mulatónak. (Szintén amerikai–orosz üzlettársa öngyilkos lett 2017-ben.) 2012-ben Rapoport ismét az Egyesült Államokba költözött, állítása szerint az orosz ellenzék aktív támogatása miatt. 2016-ban Rapoport Kijevbe költözött, 2017-ben pedig washingtoni otthonát is eladta – nem másnak, mint Donald Trump volt amerikai elnök lányának, Ivanka Trumpnak. Rapoport egy washingtoni lakóház épületéről zuhant le, a rendőrség szerint öngyilkosság történt.

Nem idén kezdődött

„Lesznek még ilyen halálesetek” – nyilatkozta még áprilisban Borisz Tizengauzen a Gazpromról beszélve. Az ukrajnai politológusnak igaza lett, hiszen Voronov több mint két hónappal később halt meg. „A Gazpromban csaknem félmillió ember dolgozik, leányvállalatok tömegében…a topmenedzserek és leányvállalatok vezetői tudhatnak olyan információkat, amelyeket egy adott pillanatban előadhatnak” – mondta Tizengauzen.

Ezzel arra is utalt, hogy 2015-ben a Gazprom Megyija vezetőjét – a Russia Today orosz állami televízió ötletgazdáját, előtte pedig, Vlagyimir Putyin kormányfővé, majd elnökké válásának idején, 1999-től öt éven át tömegtájékoztatásért felelős minisztert – találták holtan egy washingtoni szállodában.

Az első hivatalos értesülések szerint az akkor 57 éves Mihail Leszin szívinfarktusban halt meg, egy évvel később azonban a nyilvánosságra hozott amerikai orvosszakértői vélemény már arról szólt, hogy halálát tompa ütések okozták. A Kommerszantnak ezután nyilatkozott Leszin régi ismerőse, aki arról beszélt, hogy barátjának voltak problémái az alkohollal, és olyankor elesve gyakran szerzett komoly sérüléseket. Az amerikai orvosszakértői vizsgálat nyaktájékon súlyos törésekről számolt be.

A balesettel kapcsolatos verziót azonban árnyalja, hogy Leszin nem sokkal korábban távozott a Gazprom médiaholdingjának éléről – állítólag összekülönbözött közvetett főnökével és Putyin bizalmasával, Jurij Kovalcsukkal –, és a Buzzfeed az FBI két meg nem nevezett forrására hivatkozva arról írt, hogy az amerikai hatóságoknak készült információt átadni.

Erre utalhat, hogy a dollármilliomos férfi egy félreeső, olcsó szállodában szállt meg. Akár vádalkura is készülhetett – ekkor már több, személyre szóló szankció lépett életbe több vagyonos orosz állampolgárral szemben a Krím 2014-es annektálása után –, mert Leszinnel kapcsolatban felmerült a pénzmosás gyanúja, többek között azzal a Los Angeles-i, 28 millió dolláros családi házzal kapcsolatban, amely nem állt arányban hivatalos jövedelmével.

A gázexport Putyin stratégiai fegyvere

A mostani halálesetek utalhatnak arra, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió az orosz eliten belül is bizonytalanságot szült, és különböző csoportok egymás közötti versengését indította el. „A Gazprom állam az államban, lényegében ezen áll az egész birodalom, ebből él Putyin legbelső köre” – mondta Tizengauzen a már idézett interjúban. Szerinte a korábban jól kereső menedzserek egymástól is féltik pozícióikat, esetleg tartanak attól, hogy kiderülhetnek olyan saját pénzügyi machinációik, amelyek felett a békeidőben jól termelő Gazprom szemet hunyt.

Azaz, a szankciók miatt a gázkitermelésből kevesebb profitot hozó Gazpromban egyre nagyobb a feszültség – igaz, a csökkenést egyelőre ellensúlyozza, hogy az év elején, tehát az Ukrajna elleni invázió előtt, még 15 százalékkal több földgázt exportált a cég, mint egy évvel korábban. Ráadásul az árak is kilőttek, már a háborútól függetlenül is, így rövid távon nem áll rosszul a Gazprom, amelynek Putyin kulcsszerepet szán a szankciókat bevető EU-val szemben, bízva abban, hogy a gázexport visszafogásával alkura kényszerítheti az EU tagjait, és így célt érhet az orosz hadsereg által részben megszállt, nyugati támogatást élvező Ukrajnában.