Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország százával rendelt drónokat Irántól, de nincs elájulva tőlük

Az elmúlt hetekben az orosz csapatok különösebb felhajtás nélkül megkezdték az Iránból importált drónok éles harcokban való bevetését, azonban amerikai hírszerzési jelentései szerint (melynek megállapításait a Biden-kormányzat a Washington Post, illetve a Reuters újságírójának is kiszivárogtatta), a csend nem véletlen: a Mohadzser-, illetve a Sáhed-sorozatba tartozó harci drónok eddigi szereplését már a tesztfázis során is rengeteg technikai malőr kísérte.

Oroszország az invázió kezdetén mintegy 1500-2000 katonai drónnal rendelkezett, azonban ezek nagy része csak felderítésre alkalmas. Márpedig az elmúlt évtized katonai konfliktusait követően az orosz-ukrán háború első szakasza is megmutatta az irányított rakétákkal és bombákkal felfegyverzett drónok hatékonyságát. A szankciók miatt komoly mikrocsip-hiánnyal küszködő Moszkva hátrányát egy több száz tételes drónbeszerzéssel kívánta mihamarabb ledolgozni, az erről szóló tárgyalásokat már tavasszal megkezdte a saját gyártású drónjait több közel-keleti konfliktusban is tesztelő Iránnal, ahol több orosz operátort is kiképeztek a pilóta nélküli gépek kezelésére, iráni mérnökök pedig több orosz bázison is segédkeztek a drónok működtetéséhez szükséges rendszerek felállításában.

De az idézett cikkekben nyilatkozó amerikai katonai elemzők szerint az iráni drónok számára az Ukrajna által használt kommunikációs- és irányítórendszer-zavaró eszközöknek, illetve a szofisztikált légvédelemnek köszönhetően eddig nem sok babér termett. Ez az amerikai lapok által megszólaltatott katonai szakértők szerint azért is aggasztja az orosz katonai vezetést, mivel – ellentétben a tüzérségi eszközökhöz képest nagy hatótávolsággal rendelkező HIMARS rakétavetőket bevető ukránokkal – jelenleg nem rendelkeznek túl sok eszközzel a frontvonalak mögött elhelyezkedő célpontok precíziós támadására.