A herszoni hidak bombázása lelassította az oroszokat

Több tucatnyi, összesen 42 ország és az Európai Unió kérte közös közleményben vasárnap az orosz csapatok azonnali kivonását a megszállt dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműből.

„Orosz katonai személyzet és fegyverzet felvonultatása az atomlétesítménynél elfogadhatatlan, és figyelmen kívül hagyja a biztonságot és azokat a védelmi elveket, amelyeknek a betartására valamennyi NAÜ-tagállam kötelezettséget vállalt” – áll a dokumentumban.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az ENSZ atomsorompó-egyezmény betartatását felügyelő szakosított szervezete.

A kérelmet az Európai Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Norvégia, Ausztrália, Japán, Új-Zéland és sok más ország is aláírta.

„Felszólítjuk az Oroszországi Föderációt, hogy haladéktalanul vonja ki katonai erőit és más, engedéllyel nem rendelkező személyzetét a zaporizzsjai atomerőműből és annak közvetlen környezetéből, valamint egész Ukrajnából, hogy az erőmű üzemeltetője és az ukrán hatóságok ismét betölthessék szuverén feladataikat Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül.”

„Ez lehetővé teszi majd azt, hogy a NAÜ háborítatlan és biztonságos feltételek között, továbbá a megszabott ütemterv szerint folytathassa Ukrajna atombiztonsági feladatai teljesítésének az ellenőrzését” – áll a közleményben.

A NAÜ szakértőinek ellenőrizniük kellene a március óta orosz kézen lévő létesítményt, de az ENSZ, Oroszország és Ukrajna nem tud megegyezni a látogatás tervezésében.

Dnyipropetrovszk térségében szombat éjszaka folytatódott a lakott területek orosz bombázása, közölte az ukrán hadsereg déli hadműveleti parancsnoksága vasárnap. Az orosz erők ismét két körzetet, Nikopolt és Krivorizkijt lőtték, írja a Guardian. Az ukrán közlés szerint egy iskola, lakó- és magasházak, üzletek és kávézók rongálódtak meg, emellett gázvezetékek és villanyvezetékek is sérültek, így csaknem ezer háztartás maradt áramellátás nélkül. Marhanec településen egy 69 éves férfi megsérült, akinek a jobb karját részlegesen amputálni kellett, és vasárnap reggel még kórházban volt. A célpontok a Dnyeper folyó partján álló zaporizzsjai (enerhodari) atomerőmű közelében vannak, amelyet az orosz erők pajzsként használnak, és onnan is indítanak tüzérségi támadásokat az ukrán területek felé. A Guardian nem tudta független forrásból ellenőrizni a jelentések valóságtartalmát.

Az orosz hadsereg elfoglalta (az orosz hivatalos szóhasználat szerint „felszabadította”) a harkivi területen fekvő Udi települést – jelentette vasárnap Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ jelentését független forrásból nem lehet ellenőrizni, ahogy általában az ukrán katonai jelentések valóságtartalmát sem. A TASSZ szerint szombaton az orosz hadsereg és „a donbászi köztársaságok szövetséges erői” a Donyecki Népköztársaságban (DPR) lévő Piszki települést is elfoglalták. Vasárnap délelőtt a brit hírszerzés azt közölte: a Donyeck városa melletti Piszki jelentősége az, hogy biztosítani lehessen az autópályán a város megközelíthetőségét nyugat felől.

Ukrajna déli részén a Dnyeper folyón átkelő orosz csapatok egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek, miután stratégiai fontosságú hidak sérültek meg – írja a Reuters. Az orosz csapatok már az ukrajnai invázió elején elfoglalták a déli régió központjának számító, több mint 300 ezer lakosú Herszon városát. Ez az egyetlen regionális főváros, amelyet eddig sikerült meghódítaniuk. Az orosz csapatok innen próbálnak nyugat felé törni, de az általuk ellenőrzött két közúti és egy vasúti hidat az elmúlt hetekben többször is bombázták.

A legfontosabb átkelő a Herszon külvárosában lévő Antonovszkij híd, amelyet július vége óta rakétákkal lőnek az ukránok. Szerhij Hlan, egy regionális törvényhozó az ukrán televíziónak azt mondta: jelenleg az oroszok számára az egyetlen átkelési lehetőséget az Antonovszkij híd melletti pontonok jelentik, de ezek nem tudják teljes mértékben kielégíteni az igényeiket. Az orosz hadsereg eleve a folyó keleti partján alakította ki a parancsnokságát, mert tisztában van azzal, hogy a harcok eszkalálódása esetén nem tudná időben evakuálni azt. A folyó nyugati partján lévő 20 ezer orosz katona egyelőre még gyalogosan is át tud kelni a hidakon.

Felkerült a Vlagyimir Putyinhoz közel álló személyek európai szankciós listájára a szlovák Jozef Hambálek is, aki az ország egyik legnagyobb motoros áruházának tulajdonosa, egyben az orosz propagandát is terjesztő motoros banda, az Éjszakai Farkasok nagyszombati összekötője, írja a Denník N alapján a Parameter.sk. Az oroszországi Éjszakai Farkasok motorosbandát a Kreml több százmillió rubellel támogatta. A nacionalista szervezet tagjai részt vettek 2014-ben a Krím elfoglalásában, Kelet-Ukrajnában az oroszbarát erők oldalán harcoltak. Putyin személyesen is találkozott, sőt együtt is motorozott velük.

Hambálek azt állítja, tönkretették a motoros üzletét és a hétköznapi életét is sújtják. A szankciókat azonnal megérezte, ugyanis az illetékes földhivatal már másnap arról értesítette, hogy korlátozták a tulajdonjogait a Nagyszombat határában lévő családi házára. Az állam fokozatosan zárolta a bankszámláit, céges részesedéseit, ügyvédje szerint elvontatták az autóit. A nemzetközi szankciókra hivatkozva a Nyugat-Szlovákiai Villamosművek azt közölte vele, hogy lekapcsolják a cégét az áramszolgáltatásról. A vállalkozónak zárolták a vagyonát, nem tudja kifizetni alkalmazottai béreit, sem törleszteni céges hitelét, mely cégnek csupán társtulajdonosa.

Peter Bubla, a szlovák igazságügyi minisztérium szóvivője azt közölte: Hambálek esetében semmilyen helyi eljárásra nem volt szükség, ugyanis az EU jogi műveletéről van szó, ami közvetlenül alkalmazható. Hambálek bármilyen beadványával az EU intézményeihez fordulhat. Hambálek az EU egyedüli polgára, aki a szankciós listán szerepel, vele együtt 53-an szerepelnek rajta, de ők oroszok, ukránok, fehéroroszok, akik az EU-n kívül élnek.

A kelet-ukrajnai Rubizsnye város lakói elkezdték exhumálni az udvarokban a harcok közben sietve eltemetett holttesteket, hogy méltó módon helyezhessék őket örök nyugalomra, írja a Guardian. A Luhanszk régióban fekvő, 50 ezer lakosú városban az orosz erők július elején vették át az irányítást. A 48 éves Lilia Ai-Talatini azt mondta: a harcok kettészakították a várost, és ő tíz napig nem tudta elérni szülei lakását. Édesanyja rosszul volt, és amikor meghalt, férjének nem volt ásója, hogy eltemesse. Ezért miközben még röpködtek a gránátok, a holttestet egy nyitott árokba kellett fektetniük, és egy takaróval fedték el. A nőnek most végig kellett néznie, ahogy anyja takaróval elfedett holttestét kiemelték az árokból.

A sietve elföldelt holttesteket a temetőbe szállítják, hogy ott leljenek végső nyugalomra. Anna Szorokina, az önkényesen kikiáltott, oroszpárti Luhanszi Népköztársaság egyik tisztviselője azt mondta: egy csapat már 10 napja dolgozik a városban, és eddig 104 ember földi maradványait exhumálták. Szavai szerint "egyértelműen a repeszsérülések vannak túlsúlyban, de vannak golyó okozta sebek is. Becslések szerint összesen 500, nem hivatalos sír van a városban.

A török védelmi minisztérium közlése szerint szombaton két újabb gabonát szállító hajó hagyta el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit. Az országot elhagyó teherhajók száma ezzel tizenhatra emelkedett azóta, hogy július végén az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodás született a kikötői blokád feloldására a globális élelmiszerválság enyhítése érdekében.

Az ENSZ által bérelt MV Brave Commander nevű hajó a következő napokban indul el Ukrajnából Afrikába, miután befejezte a több mint 23 ezer tonna búza berakodását a pivdennyi kikötőben – közölte egy ENSZ-tisztviselő. A libanoni zászló alatt Etiópiába tartó hajó lesz az első humanitárius élelmiszersegély-szállítmány Afrikába a háború kezdete óta, miközben attól tartanak, hogy az ukrán gabonaszállítmányok elvesztése éhínség kitöréséhez vezethet.

Az ukrán kikötők blokádja miatt több tízmillió gabona rekedt az országban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: Ukrajnának kevesebb mint két hét alatt sikerült három kikötőből ugyanannyi gabonát exportálnia, mint amennyit egész júliusban közúton. Ukrajna reméli, hogy a közeljövőben havi 3 millió tonna fölé tudja növelni tengeri exportját gabonából és más mezőgazdasági termékekből. (Guardian)

Az elmúlt héten Oroszországnak az volt az elsődleges célja, hogy átirányítsa az egységeit Dél-Ukrajna megerősítésére. A Donbászban az oroszok által támogatott erők, főként az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság milíciája folytatta a támadásokat, írja vasárnapi összefoglalójában a brit hírszerzés. Donyeck városától északra különösen heves harcok zajlottak a repülőtérnél. A Donyeck mellett észak-nyugatra fekvő Piski településnél is összecsapások voltak. Az orosz támadás célja az, hogy biztosítsa az M04-es autópályát, amely a fő megközelítés útvonal nyugati irányból Donyeckbe.

"Minden orosz katonának, aki az erőműre lő vagy az erőművet fedezékként használva lő, meg kell értenie, hogy különleges célponttá válik hírszerzőink, különleges szolgálataink, hadseregünk számára" – mondta Volodimir Zelenszkij elnök szombat esti videóüzenetében. A zaporizzsjai atomerőmű elleni folyamatos támadások miatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét zsarolással vádolta Oroszországot. Zelenszkij videoüzenetében azt mondta: a megszállók az atomerőművet "rendkívül cinikus módon" használják fel a félelemkeltésre. Szavai szerint minden egyes nap, amíg az orosz kontingens az atomerőmű területén tartózkodik, növeli “az Európára leselkedő nukleáris fenyegetést”.

Az ukrán elnök azzal vádolta az orosz csapatokat, hogy a zaporizzsjai atomerőmű mögött rejtőznek, és onnan lövik az ukrán ellenőrzés alatt álló Nikopol és Marhanez városát. Moszkva és Kijev napok óta egymást vádolja a támadásokért Európa legnagyobb atomerőműve közelében, amelyet március eleje óta az orosz hadsereg tart megszállás alatt. Zelenszkij új szankciókat sürgetett Oroszország ellen, amelyek célja az orosz nukleáris ipar blokkolása. Az elnök szerint a zsarolás" felelősei felett egy nemzetközi bíróságnak kell ítélkeznie. A zaporizzsjai atomerőművet ért első támadások után, augusztus 5-én le kellett állítani egy reaktort. A múlt csütörtöki támadások megrongáltak egy szivattyúállomást és sugárzásérzékelőket. Az ukrán hatóságok és a nyugati szövetségesek demilitarizált övezetet követelnek az atomerőmű körül és az orosz csapatok kivonását. (Guardian, Tagesschau)

Emmanuel Macron francia elnök aláírta a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szóló ratifikációs jegyzőkönyvet, ezzel hivatalosan is megerősítette országa jóváhagyását. Finnország és Svédország „szuverén döntése” „jelentősen hozzájárul” az európai biztonsághoz – közölte az elnöki hivatal. A francia parlament augusztus 2-án ratifikálta a két ország NATO-csatlakozását. Svédország és Finnország a február 24-én kezdődött, Ukrajna elleni orosz agressziós háborúval szemben feladta évtizedes semlegességét, és májusban NATO-tagságért folyamodott. (Tagesschau)

Az ukrán-magyar határszakaszon 8067 ember lépett be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 11 344-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – írja az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság vasárnapi tájékoztatása alapján. Az ukrajnai háború elől menekülve vonattal 420-an érkeztek Budapestre, köztük 139 gyermek van. A rendőrség 470 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

• Az ukránok szerint az oroszok tüzérséggel lőtték a zaporizzsjai atomerőművet, amelyet egyébként ők tartanak megszállás alatt. Az ukránok szerint az oroszok így akarják levágni az erőművet az ukrán hálózatról. Óriási területen akarnak áramszünetet okozni, és aztán az egészet az ukránokra akarják fogni.
• Az ukrán erők kulcsfontosságú célpontokra mértek csapásokat délen. Lerombolták az utolsó hidat is a kahovkai vízerőmű közelében, Herszon megyében, amelyet az orosz erők katonai felszerelések mozgatására használták. A brit hírszerzés szerint stratégiailag fontos hidak helyreállításával küzd az orosz haderő, és csak pontonhidakon tud átkelni több ezer orosz katona.
• A Gazprom már péntek reggel megkezdte a leszerződött mennyiségek feletti gázszállítást Magyarországnak – jelentette be szombaton Menczer Tamás, a Külügyminisztérium államtitkára.
• A szombati hírfolyamunkat itt olvashatja.

Ezen a napon is beszámolunk az orosz-ukrán háború fejleményeiről. Kövesse velünk az eseményeket.