Isztambulba ért az első ukrán gabonaszállítmány, az ENSZ aggódik a zaporizzsjai atomerőmű miatt

Lehetetlen leszállítani a Kanadában megjavított turbinát az Északi Áramlat-1 gázvezeték portovajai kompresszorállomására az Oroszország ellen bevezetett kanadai, uniós és brit szankciók, valamint a Siemens szerződéses kötelezettségeinek megszegése miatt – közölte a Gazprom szerdán.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten Moszkvában fogadta Gerhard Schröder volt német kancellárt. Közlése szerint Schröder, aki május végéig a Rosznyefty orosz olajipari vállalat igazgatótanácsának tagja volt, aggodalmát fejezte ki az Európában kibontakozó energiaválság miatt, és megkérte Putyint, hogy fejtse ki álláspontját a helyzetről, aki mások mellett Lengyelországot és Ukrajnát vádolta a krízis kialakulása miatt. A szóvivő szerint a volt német kormányfő nem jelezte szándékát, hogy az ügyben közvetítő legyen. Peszkov szerint Schröder volt az, aki megkérdezte Putyint, hogy válsághelyzetben az Északi Áramlat-2 elméletileg szállíthatna-e gázt Európába, vagyis nem az orosz elnök volt a kezdeményező, aki erre azt mondta, műszakilag ez megoldható, a vezeték készen áll az azonnali használatra.

Ugyanakkor Putyin a szóvivő szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy a megváltozott körülmények miatt a második vezeték kapacitásának fele az orosz fogyasztásra van fenntartva, vagyis az Északi Áramlat-2-n legfeljebb 27,5 milliárd köbmétert lehetne szállítani az év végéig.

Peszkov tájékoztatása szerint a felek megbeszélték az Északi Áramlat-1 turbináinak a karbantartásból való visszatérésével kapcsolatos nehézségeket is. Putyin szerint az a turbina, amelyet Kanadába küldtek karbantartásra, jelenleg Németországban van, de „nincs meg minden papírja”. A Schödernek adott magyarázat szerint a Siemens az egész projektet brit joghatóság alá helyezte, és a hatályos szerződések szerinti szolgáltatást nem a német vállalat központja, hanem a Siemens brit leányvállalata végzi, a brit jog alapján.

Peszkov szerint a Gazprom mint a turbina tulajdonosa ezért dokumentumokat köteles beszerezni arról, hogy nem szankcionált termékről van szó, valamint iratokat kell benyújtania a berendezés műszaki állapotáról. „Egyelőre ezek a dokumentumok, tudomásunk szerint, nem állnak rendelkezésre” – mondta a szóvivő, aki kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Kanada érdekelt lenne az európai orosz gázszállítás felújításában, mert, mint mondta, maga is arra készül, hogy cseppfolyósított földgázt szállítson erre a piacra.

Arról korábban írtunk, hogy a németek szerint kész az Északi Áramlat 1 turbinája, már csak az oroszoknak kell akarniuk, hogy az hozzájuk is megérkezzen.

Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) vezetője szerint teljesen kikerült az ellenőrzésük alól a zaporizzsjai atomerőmű, amit elfoglaltak az oroszok – írja a BBC.

Az üzemben dolgozó ukránok az oroszok irányítása alatt végzik a munkájukat. Rafael Grossi elmondása szerint időnként nem tudnak kommunikálni az üzem dolgozóival, és a karbantartáshoz szükséges eszközök és alkatrészek ellátási lánca is megszakadt. Pedig az erőmű folyamatos karbantartásra és ellenőrzésre szorul, ráadásul nagyon közel fekszik a folyamatosan dúló harcokhoz.

„Van egy lista azokról a dolgokról, amelyeknek soha nem szabadna megtörténnie egyetlen nukleáris létesítményben sem. (…) A nukleáris biztonság minden elvét így vagy úgy megsértették, és nem engedhetjük meg, hogy ez folytatódjon.” – mondta el Grossi az ENSZ sajtótájékoztatóján.

A NAÜ főigazgatója azt mondta, igyekezett a lehető leghamarabb összehozni, hogy meglátogathassák az üzemet, de ehhez mind az ukrán, mind az orosz fél jóváhagyása, valamint az ENSZ engedélye is szükséges.

Júniusban az ukrán állam atomenergetikai vállalata azt nyilatkozta, hogy azért nem hívták meg a NAÜ-t, mert minden ilyen típusú látogatás legitimálná az orosz jelenlétet.

Jevgenyij Balickij, a régióba kihelyezett orosz tisztviselő ugyanakkor azt mondta, hogy a tisztviselők készek bemutatni az ügynökségnek (NAÜ), hogy az oroszok hogyan őrzik a nukleáris létesítményt, miközben az ukránok állítása szerint támadják azt.

Az erőmű körül már egy ideje áll a bál. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hét elején azzal vádolta meg Oroszországot, hogy a márciusban elfoglalt erőművet katonai bázisként használja az ukrán erők elleni támadásokhoz. Balickij ugyanakkor azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy az ukrán erők Nyugattól származó fegyvereket használnak az erőmű megtámadására.

Svájc újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen – írja a Sky News.

A legújabb intézkedések összhangban vannak az Európai Unió legújabb, aranyra és aranytermékekre vonatkozó szankcióival. Ezzel igyekeznek elkerülni az esetleges problémákat a különféle fizetési csatornákon.

„Az új intézkedések elsősorban az arany és aranytermékek Oroszországból történő vásárlásának, importjának vagy szállításának tilalmát érintik” – áll a közleményben.

A szankciók Oroszország legnagyobb bankját, a Sberbankot is célozzák.

Az orosz állami tévében egy képviselő azzal vádolta meg Olaf Scholz német kancellárt, hogy Adolf Hitlert próbálja utánozni – írja a Sky News.

Mihail Deljagin orosz politikus szerint Scholz a „retorikájával és gesztikulációjával” a náci vezetőre hajaz.

A Scholzról készült felvételeket Hitler mellett mutatták be, míg Deljagin azt mondta, hogy a német kancellár „tudatosan, következetesen és szándékosan” viselkedik úgy mint a náci diktátor. Emellett arról a már megcáfolt álhírről is beszélt a műsorban, hogy Scholz úr nagyapja náci volt.

Szerdán átvizsgálták Isztambulban azt a teherhajót, ami 26 ezer tonna kukoricát visz Libanonba. Ez az első hajó, amit az oroszok kiengedtek a blokád alá vont Odessza kikötőjéből. A hajó hétfő reggel indult el, a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudott a megfelelő ütemben haladni, de még kedd este odaért Isztambulba. A Sierra Leone-i felségjelzés alatt közlekedő Razonit hajót orosz, ukrán és török ENSZ tisztviselők ellenőrizték.

A gabonaexportról és a biztonsági feltételekről július végén kötöttek megállapodást a felek. Törökország azzal számol, hogy naponta egy-három gabonaszállító hajó hagyhatja majd el az odesszai kikötőt a következő időszakban, ha semmi rendkívüli nem jön közbe. Zelenszkij ukrán elnök szerint az első hajó elindítása az első jó jel, hogy enyhülhet a globális élelmiszerválság, de szerinte korai lenne egyelőre messzemenő következtetést levonni. A hírek szerint a hajó „rövidesen” továbbindulhat Libanonba.

Ukrajna a világ egyik legfontosabb kukoricaexportőre. Arról, hogy az ország gabonaexportja milyen hatással van a világpiacra, ebben a cikkünkben olvashat. (Guardian, Sky News, Reuters)

Végeztek a karbantartással az Északi Áramlat 1 turbináján, így nincs technikai akadálya annak, hogy Oroszország teljesítse a gázszállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeit, mondta, Olaf Scholz német kancellár szerdán a karbantartást végző vállalat német telephelyén. Scholz szerint a turbina nem csupán kifogástalan állapotban van, hanem az összes hivatalos dokumentum is megvan ahhoz, hogy azt leszállítsák a vezetéket üzemeltető Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalatnak. Szerinte már csak arra van szükség, hogy az orosz fél oldalán „legyen valaki, aki azt akarja, hogy megérkezzen” hozzájuk a turbina.

A kancellár azt is mondta, a háború miatt azért továbbra is számolni kell azzal, hogy az oroszok majd „mondvacsinált okokat” kreálhatnak arra, hogy valami majd megint nem működik. A Kreml július végén nyilatkozott úgy, hogy „remélik”, hogy a turbina hamarosan megérkezik az orosz Portovaya gázkompresszorállomásra, és azt be tudják üzemelni.

Tíznapos, előre tervezett karbantartási munkák után július 21-én gond nélkül újraindult a földgázszállítás az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 1 gázvezetéken. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem igazolódtak be a nyugat-európai félelmek, és Vlagyimir Putyin orosz elnök a nyílt és burkolt fenyegetések ellenére nem kapcsolta le a gázt.

Ezzel együtt nem arról van szó, hogy Európa fellélegezhetne. Az Északi Áramlat június óta eleve csak 40 százalékos kapacitással működött, és az újraindítás után is csökkentett módban áramlik rajta a gáz. Emellett több más vezetéken is alig csordogál az orosz nafta, az elmúlt hetekben mindössze harmad–negyedannyi orosz gáz érkezett Európába, mint a tavalyi év azonos időszakában.

A Gazprom arra hivatkozva csökkentette a vezeték teljesítményét, hogy a fentebb említett gázszállításra használt turbina az országra az ukrajnai háborúzás miatt kivetett kereskedelmi szankciók miatt nem térhetett vissza Oroszországba Kanadából, ahol a német Siemens szervizelte az eszközt. A német kormány szerint ez csak ürügy volt, és az oroszok azért csökkentették a szállítást, hogy ezzel felhajtsák a gázárakat, és zsarolják az uniós vezetőket. Minderről itt írtunk bővebben. (MTI)

Vologyimir Zelenszkij szerint Putyinnak és Oroszországnak nem szabad arcvesztés nélkül megúsznia a háborút: „Aki nem akar arcvesztést, az nem indít rakétákat, nem talál el házakat, lakóterületeket, nem dob bombákat szülészetekre, óvodákra, múzeumokra, színházakra és templomokra”, mondta az ukrán elnök egy ausztráliai egyetemen tartott beszédében, ahol egyébként megköszönte Ausztrália támogatását is.

Júniusban a francia elnök, Emmanuel Macron mondta például azt, Putyin történelmi hibát követett el Ukrajna megtámadásával, de nem szabad emiatt megalázni Oroszországot, mert fontos, hogy a háború után újra lehessen építeni a korábbi kapcsolatokat Oroszországgal, mire Andrzej Duda lengyel elnök is bírálta őt. (Sky News)

Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy közvetlenül vesz részt a háborúban. Az orosz védelmi minisztérium szerint az USA műholdképekkel és valós idejű információkkal segítetti az ukránokat abban, hogy felhasználják az amerikai gyártmányú rakétarendszereket. A minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy azt mondta, ezt bizonyítani is tudják, mert az oroszok lehallgattak telefonhívásokat ukrán tisztviselők között.

Közben a Pentagon azt állítja, az USA „részletes, időérzékeny információkat adott Ukrajnának, hogy segítsen nekik megérteni a fenyegetéseket, amelyekkel szembenéznek, és megvédjék országukat az orosz agresszióval szemben”.

Az USA korábban 16 HIMARS-rendszert adott át Ukrajnának, ezen a héten pedig további négy érkezett. Pár hete további 25-30 HIMARS-rakétarendszer leszállításáról állapodott meg az Egyesült Államok Ukrajnával. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a 70-80 km-ig nagyon pontos találatleadásra képes fegyvereknek kulcsszerepe volt abban, hogy lelassult a kelet-ukrajnai orosz előrenyomulás. (Sky News)

„Ellenőrizhetetlenné vált, teljesen elszabadult” Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai erőmű, mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója. Rafael Grossi szerint az ottani helyzet napról napra veszélyesebbé válik, „a nukleáris biztonság minden elvét megsértették”, és arra kérte Oroszországot és Ukrajnát is, hogy egy nukleáris baleset megelőzése érdekében tegyék lehetővé, hogy szakértők menjenek a helyszínre.

Az ukrán atomenergia-hivatal, az Energoatom korábbi jelentése szerint az orosz hadsereg 14 nehéztüzérségi egységet helyezett el az atomerőmű területén. A fegyverek, a lőszerkészlet és robbanóanyagok veszélyesen közel vannak az erőmű jelenleg is működő reaktoraihoz, ami minden létező biztonsági előírást súlyosan megsért. Így gyakorlatilag garantált, hogy az ukránok nyugatról kapott precíziós, nagy hatótávolságú tüzérségi fegyvereitől biztonságban vannak – elvégre ki merne nekiállni egy működő atomerőműre lőni.

Grossi szerint bár az atomenergia hivatalnak van némi kapcsolata az erőmű személyzetével, annak vannak hiányosságai. Ráadásul megszakadt az ellátási lánca az erőműbe szállított berendezések és pótalkatrészeknek, így „nem vagyunk biztosak abban, hogy az erőmű mindent megkap, amire szüksége van”.

A zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, de világszinten is top 10-es. (Sky News)

A volt német kancellár és Vlagyimir Putyin barátja, Gerhard Schröder szerint az orosz elnök tárgyalásos megoldást szeretne az ukrajnai háborúra, és a gabonaszállításokról kötött megállapodás is ezt segítheti előre: „a gabonaalku volt az első siker, talán ezt lassan ki lehet terjeszteni a tűzszünetre is”, mondta. Schröder a német sajtónak beszélt arról, hogy múlt héten találkozott Putyinnal Moszkvában.

A gabonaexportról és a biztonsági feltételekről július végén kötöttek megállapodást a felek, a tengerparti Odesszából pedig hétfőn megindult az első gabonaszállító hajó azóta, hogy a Fekete-tenger ukrán vizeit blokád alá vonták az orosz erők.

Schröder azt is mondta, szerinte Ukrajnának a NATO-tagság alternatívája lehet a fegyveres semlegesség, mint Ausztriának.

Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellára a szociáldemokraták és a Zöldek koalíciójának élén. A kormányfői poszt után az Északi Áramlatot építő orosz-német cég felügyelőbizottságában kapott elnöki posztot, majd 2017-től a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg felügyelőbizottsági elnöknek. Az elmúlt hónapokban többször is bírálták a nyilvánosságban Schrödert, amiért nem határolódott el nyilvánosságban Vlagyimir Putyintól.

„Nagy valószínűséggel” megsemmisült a dél-ukrajnai Herszon régió és az elcsatolt Krím közötti vasúti összeköttetés, amikor az ukránok egy orosz lőszervonatot támadtak meg rajta, állítja a brit hírszerzés. Bár várható, hogy az oroszok pár napon belül helyreállítják a vonalat, a britek szerint az utánpótlási útvonalként továbbra is sebezhető marad. Valószínűleg megnő a Herszonból és környékéről menekülő civilek száma is, állítják.

Pár napja az ukránok bejelentették, hogy megkezdik az orosz kézen lévő Herszon visszaszerzését, ehhez már a Dnyipro folyón átívelő Antonovszkij hidat is lőtték, ami az oroszok által elfoglalt Herszon városát köti össze a többi területtel, így extrém fontos az utánpótlás szempontjából. Azt itt elemeztük Rácz András szakértővel, hogy a Dnyeperen átívelő három híddal indulhat az ukrán ellentámadás Herszon megyében.

Helyi idő szerint hajnali négy körül két robbanást is hallottak Harkivnál a polgármester szerint. Sérültekről nincs hír.

Mikolajivot is rakétázták az éjjel, a polgármestere szerint egy szupermarketet a földig rombolt egy találat. (Nexta, Kyiv Independent)

• Az amerikaiak szerint az oroszok nukleráis pajzsként használják a zaporizzsjai erőművet.
• Az USA újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnának, a csomag 75 ezer darab 155 mm-es, tehát nyugati fegyverekhez való tüzérségi lőszert, és a HIMARS-rendszerekhez szükséges rakétákat is tartalmaz.
• Zelenszkij szerint jó jel a gabonaszállító hajó kijutása Odesszából. Naponta egy gabonaszállító hajó előtt nyílhat meg az út Odesszában.
• Dnyipro környékét lőtték az oroszok.
• Oroszország azt állítja, hogy megsemmisítettek hat amerikai HIMARS-rakétarendszert.
• A G7-ek betilthatják az orosz olaj szállítását, kivéve, ha meghatározott ár alatt vásárolják.
• Szankcionáltak egy orosz oligarchát, akié a 2. legnagyobb magáningatlan Londonban. Az USA kedden egy sor szankciós intézkedést hozott az orosz elit ellen.
• Az ukránok konzultálnak a HIMARS-csapások előtt az amerikaiakkal.

A keddi hírfolyamot itt pörgetheti át.