Jogállamisági jelentés: veszélyben van a romániai sajtó pluralizmusa

A magasan veszélyeztett kategóriába sorolta szerdán közzétett éves jogállamisági jelentésében az Európai Bizottság a romániai sajtó pluralizmusát. A dokumentum szerint az EU-tagállamok közül Bulgáriában, Görögországban, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban és Szlovéniában is hasonlóan rossz a sajtó helyzete.

A Mediapluralizmus Monitor adataira hivatkozva az Európai Bizottság egyebek mellett megállapította, hogy Romániában:

• továbbra sem akadálymentes az újságírók hozzáférése a közérdekű információkhoz;
• aggasztó módon nőtt az előző évhez képest az újságírók ellen irányuló támadások (fenyegetések, zaklatások, fizikai bántalmazások) száma;
• továbbra is aggasztó hiányosságok mutatkoznak meg az Országos Audiovizuális Tanács működésében;

Az Európai Bizottság a jelentésben azt ajánlja Romániának, hogy az igazságügyi törvények felülvizsgálata során erősítse meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, és tegyen lépéseket az igazságügyben elkövetett bűncselekmények kivizsgálásával kapcsolatos aggályok megszüntetésére.

A dokumentumban megjegyzik, bár az igazságügyben elkövetett törvénytelenségeket kivizsgáló ügyosztályt (SIIJ) felszámolták, továbbra is aggályok merülnek fel az igazságügyi rendszerben elkövetett bűntettek kivizsgálásával kapcsolatban. A fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályokat szintén aggályosaknak tartja az EB, és a kidolgozás alatt álló új igazságügyi törvényektől reméli ezeknek a problémáknak a rendezését.

Hozzáteszik, a bíró- és ügyészhiány kezelése terén nem történt előrelépés, a tavalyi év végén az összesen 5072 bírói tisztségből 669 betöltésre várt, az ügyészi állások betöltöttsége pedig 79,51 százalékos volt.

Ajánlásként fogalmazzák meg a lobbitevékenységekre vonatkozó szabályok bevezetését a törvényhozók számára, ugyanakkor javasolják a közszolgálati média függetlenségének védelmét biztosító mechanizmusok megerősítését.

Az EB Romániát érintő ajánlásai az Agerpres szerint kitérnek arra is, hogy „hatékony” nyilvános konzultációkat kell szervezni a jogszabálytervezetek elfogadása előtt, ugyanakkor hangsúlyozzák, az országnak további erőfeszítéseket kell tennie a Nemzeti Emberi Jogi Intézmény létrehozására, az ENSZ Párizsi Alapelveinek megfelelően.

A jelentés korrupcióval kapcsolatos fejezetében leszögezik, a korrupciós bűntettek kivizsgálása és büntetése javul, számos évek óta elakadt ügyet sikerült továbbvinni, és tovább nőtt a polgárok és intézmények által korrupciógyanús ügyekben tett feljelentések száma. Pozitívumként értékelik, hogy egyre több korrupciós ügyben születik jogerős ítélet, és csökken a késés a büntetőeljárásokban, amit az előző évi jelentésben tettek szóvá.

Az EB megjegyzi azonban, hogy az alkotmánybíróság bizonyos határozatai gyakorlatilag a büntetőeljárás lezárásához vezettek néhány, többnyire politikusokat érintő korrupciós ügyben, esetenként jogerős ítéletek váltak semmissé a bírói testületek kapcsán született döntések miatt.

Kitér a jelentés a visszaélés-bejelentésekről szóló törvényre is. Felidézik, hogy a visszaélés-bejelentő rendszerről és a bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelvet a román jogrendbe átültető jogszabály tervezetét áprilisban megszavazta a szenátus, majd júniusban a képviselőház is jóváhagyta, az itt bevezetett módosítások egy részével kapcsolatban azonban többek között Laura-Codruţa Kövesi európai főügyész is aggályainak adott hangot. „A román kormány pedig kifejezte szándékát a törvény kiigazítására, a jogalkotási eljárás ugyanis még folyamatban van” – olvasható a dokumentumban.