Visszaélés-bejelentések: a civilszervezetek szerint a kormánykoalíció megnehezítené a csalások feltárását

Az Európai Parlament és a Tanács 2019-ben fogadta el az úgynevezett visszaélés-bejelentő rendszerről és a bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelvet. A direktíva megalkotásakor az Európai Bizottság abból indult ki, hogy jogellenes tevékenység és joggal való visszaélés bármilyen szervezetben (intézményben, vállalatban) előfordulhat, legyen köz- vagy magántulajdonban. Az ilyen jogsértéseknek pedig számos formájuk lehet: korrupció, csalás, szakmai mulasztás vagy hanyagság. Ha pedig nem kezelik ezeket, az a közérdek súlyos sérelméhez vezethet.

Ezekről az esetekről gyakran a szervezetek munkatársai vagy a munkájuk során a szervezetekkel kapcsolatba kerülő személyek értesülnek először. Az uniós irányelv törvényes keretet teremt számukra arra, hogy a visszaélésről a probléma orvoslásában illetékes személyeket tájékoztassák. Az Európai Bizottság érvei szerint a visszaélést bejelentők, azaz azok, akik a munkakörnyezetükben tudomásukra jutott visszaélésekről beszámolnak (az érintett szervezeten belül vagy valamely külső hatóság számára) vagy információkat tesznek közzé (a nyilvánosság számára), segíthetnek a közérdeket fenyegető olyan veszélyek vagy károk megelőzésében és felderítésében, amelyek egyébként rejtve maradnának.

Csakhogy a visszaélést bejelentő személyek védelme európai és nemzeti szinten egyenetlen és széttagolt. Ennek következtében a megtorlástól való félelem gyakran eltántorítja a visszaélést bejelentőket attól, hogy aggályaikról értesítsék az illetékeseket – indokolta az egységes uniós irányelv kidolgozását az Európai Bizottság.

A direktívát az EU tagállamainak 2021. december 17-ig kellett volna átültetniük a saját jogrendjükbe és meghozniuk a részletszabályokat tartalmazó jogszabályokat. Előírásai szerint minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, közszférában működő szervezetnek kötelező egy belső visszaélés-bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. A gyakorlatban ez a rendszer jelenthet egy internetes felületet vagy egy telefonos „forródrótot”, ahol a szervezet munkavállalói az általuk tapasztalt visszaéléseket és szabálytalanságokat egy olyan biztonságos és védett rendszeren keresztül tudják bejelenteni, amely biztosítja az eset kivizsgálását, illetve garantálja azt, hogy a bejelentőt semmiféle retorzió nem fogja érni a bejelentés miatt.

A visszaélés-bejelentések az uniós irányelv szerint számos területre kiterjedhetnek, mint például:

• közbeszerzés,
• pénzügyi szolgáltatások, termékek és piacok, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése,
• termékbiztonság és termékmegfelelőség,
• közlekedésbiztonság,
• környezetvédelem,
• sugárvédelem és nukleáris biztonság,
• élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint állategészségügy és állatjólét,
• közegészségügy,
• fogyasztóvédelem,
• a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonsága.

Az uniós szabályozás háromszintű bejelentési rendszer bevezetését teszi kötelezővé. A visszaélést elsődlegesen a szervezet belső csatornáján keresztül lehet bejelenteni. Ám előfordulhat, hogy a bejelentő személy, tekintettel arra, hogy az érintett intézményen vagy vállalaton belül dolgozik, szívesebben tenné meg bejelentését egy független, külső rendszeren keresztül. Ezért a belső bejelentési rendszer használatát követően – avagy ahelyett – a bejelentő igénybe veheti a külső csatornát, amelyet a tagállamok által kijelölt hatóság kezel.

Ugyanakkor a bejelentés nyilvánosságra hozható, ha

• a belső és külső, avagy közvetlenül külső csatornán történt bejelentésre az előírt határidőn belül nem történt intézkedés,
• alapos okkal feltételezhető, hogy a jogsértés közvetlen vagy nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket,
• külső bejelentés esetén az ügy sajátos körülményeiből fakadóan fennáll a megtorlás kockázata, illetve kicsi az esélye annak, hogy a jogsértést érdemben orvosolni fogják.

Az irányelv lehetővé teszi a névtelen bejelentést is, a tagállamok hatáskörébe utalja azonban annak eldöntését, hogy a magánszektorban vagy a közszférában működő szervezetek, valamint az illetékes hatóságok kötelesek-e elfogadni az anonim bejelentéseket és kötelesek-e nyomon követni azokat.

A koalíció jelentősen módosított az igazságügyi minisztérium tervezetén

A képviselőház múlt szerdán fogadta el döntő házként az uniós irányelvet a román jogrendbe átültető törvényt. Ez azért is volt sürgős, mert a késedelem miatt már kötelezettségszegési eljárás indított az Európai Bizottság, másfelől az igazságügyi minisztérium által beterjesztett tervezet elfogadása az országos helyreállítási tervben is szerepel, így a mulasztás miatt eurómilliárdoktól eshetett volna el Románia. Az alsóházban csak a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) képviselői és a Dacian Cioloș pártjába, a REPER-be igazolt képviselők szavaztak nemmel.

Utóbbiak azért utasították el a jogszabályt, mert szerintük a kormánypártok „kiüresítették” az igazságügyi minisztérium által beterjesztett, korábban az Európai Bizottsággal is egyeztetett és a szenátus által már elfogadott tervezetet. A koalíció módosítási javaslatait a jogi bizottság szociáldemokrata elnöke, Laura Vicol nyújtotta be a testület keddi ülésén. A legfontosabb változások az eredeti tervezethez képest:

• törölték a visszaélés-bejelentők jóhiszeműségét vélelmező előírást;
• törölték a névtelen bejelentés lehetőségét;
• törölték azt az előírást, amely mentesítette volna a titoktartási kötelezettség megsértése miatti felelősségre vonástól a visszaélés-bejelentőket
• jelentősen csökkentették a visszaélés-bejelentőkre nyomást gyakorló személyekre kiszabható bírságokat;
• a visszaélés-bejelentő személyek jelentéseit két év elteltével megsemmisítik;
• a visszaélés-bejelentő személyek csak három hónap elteltével fordulhatnak a nyilvánossághoz, és csak abban az esetben, ha előzőleg belső csatornákon is tájékoztatta a rendellenességekről az illetékeseket;
• a községek polgármesteri hivatalai nem társulhatnak egy belső bejelentési rendszer kidolgozására a költségeik csökkentése érdekében.

Az ombudsmanhoz fordultak a civilszervezetek

A törvény elfogadása után húsz civilszervezet tiltakozó állásfoglalást tett közzé. Ebben azzal vádolják a kormánypártokat, hogy azért változtattak jelentős mértékben a tervezeten, mert nem érdekeltek azoknak a személyeknek a védelmében, akik a törvénysértések feltárásával hozzájárulnak a korrupció megelőzéséhez és a korrupció elleni küzdelemhez. Közleményükben megállapították, hogy a módosított jogszabályban az eredeti változathoz képest a bejelentők védelmét szolgáló mechanizmusok meggyengültek. Mint írják, jelenlegi formájában a törvény alkotmányellenes, és Románia kötelezettségszegési eljárást kockáztat az uniós irányelv szelektív átültetése miatt.

Egyik legfontosabb kifogásuk az, hogy bár az EU-s direktíva ezt lehetővé teszi, a kormánypártok törölték a törvényből a névtelen bejelentéseket lehetővé tevő előírást. Így szerintük fennáll az a veszély, hogy a gyakorlatban a bejelentések tartalmának és a törvénysértéseknek a kivizsgálása helyett a bejelentőket vizsgálják. Emlékeztetnek arra is, hogy ha valaki észlel is törvénysértéseket, ha nem biztosított a névtelensége, inkább hallgat róla, tudván, hogy az eddigi bejelentők többségét intézményükben üldözték.

A civilszervezetek szerint szintén a bejelentők védelmét gyengíti az az előírás, amely szerint csak három hónap elteltével fordulhatnak a nyilvánossághoz, ha azt tapasztalják, hogy a belső vagy külső csatornán keresztül bejelentett visszaélés ügyében nem történt semmilyen intézkedés. „A gyakorlatban ez a három hónap elegendő időt ad a munkáltatóknak a bejelentőkkel szembeni megtorlásokra” – olvasható az állásfoglalásban.

A közlemény emlékeztet: az uniós irányelv egyik „kulcseleme”, hogy a visszaélés-bejelentők mentesülnek a titoktartási kötelezettség megsértése miatti felelősségre vonás alól, ez az előírás azonban már nem került be a román jogrendbe. A direktíva „szelektív átültetésének” bizonyítéka a civilszervezetek szerint az is, hogy a visszaélés-bejelentők jóhiszeműségét vélelmező előírás sem maradt meg a múlt héten elfogadott törvényben.

Állásfoglalásukban sérelmezik azt is, hogy míg az uniós irányelv szerint a bejelentők jelentéseit addig kell megőrizni, „amíg szükséges”, a romániai törvény szerint ezeket a dokumentumokat két év elteltével meg kell semmisíteni. Illetve azt is, hogy a parlament az eredeti tervezethez képest az egyharmadára csökkentette a visszaélés-bejelentőket megtorlással fenyegető, rájuk nyomást gyakorló személyekre kiróható bírságot.

Az állásfoglalást aláíró civilszervezetek közölték: korábban többször is átküldték a visszaélés-bejelentők védelmének erősítésére vonatkozó javaslataikat a képviselőház jogi szakbizottságának, de ezekről nem tárgyalt a testület. Bejelentették azt is, hogy az ombudsmani hivatalhoz fordulnak a múlt szerdán elfogadott törvény ügyében, és felkérik Klaus Iohannis államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek felülvizsgálatra a jogszabályt.

Az alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék

Az USR és a REPER az alkotmánybíróságon támadta meg a törvényt. Beadványuk szerint a jogszabály ellentétes a visszaélés-bejelentő rendszerről és a bejelentő személyek védelméről szóló uniós irányelvvel, mert éppenséggel csökkenti a bejelentők védelmét. Az ellenzéki pártok megállapították, hogy a törvény több előírása pontatlan és értelmezhető, például az a cikkely is, amely azokról a visszaélésekről szól, amelyek nem esnek a jogszabály hatálya alá. Beadványuk szerint ugyanakkor a törvény szerzett jogot von meg a visszaéléseket bejelentő közalkalmazottaktól, mert csökkenti a jelenlegi jogszabályban rögzített védelmüket.

Állást foglalt a múlt héten az Európai Unió főügyésze, Laura Codruța Kövesi, aki közölte: az uniós irányelv átültetésének hiányosságai miatt fontolóra veszi, hogy felkérje az Európai Bizottságot az úgynevezett jogállamiság mechanizmus aktiválására ebben az ügyben. Ha ez megtörténik, Románia jelentős uniós forrásoktól eshet el. Románia volt legfőbb ügyésze szerint a képviselőházban elfogadott formájában a törvény elriasztja az alkalmazottakat a visszaélések bejelentésétől, és megnehezíti a csalások feltárását az Európai Unióban.

Hajdu Gábor RMDSZ-es képviselő: a névtelen bejelentés a diktatúra maradványa

Az ellenzék és a civilszervezetek által kifogásolt módosításokat az RMDSZ képviselői is megszavazták. Hajdu Gábor, a jogi szakbizottság tagja szerint ezt nyugodt lelkiismerettel tették. „Az RMDSZ-nek ebben az esetben is egy kiegyensúlyozott álláspontja volt, figyelembe vettük az uniós irányelv előírásait” – jelentette ki a Transtelexnek. Arra a kérdésünkre, hogy miért támogatták a névtelen bejelentések lehetőségének eltörlését, a politikus sajátosan érvelt: azért, mert a törvénynek éppen az a célja, hogy védelmet biztosítson a bejelentőknek.

„Ahhoz, hogy törvényes védelmet biztosítsunk egy személynek, ismerni kell az identitását. Egy névtelen feljelentőnek lehetetlen biztosítani bármilyen védelmet. Azt tartottuk korrektnek, hogy törvényes védelmet az kapjon, aki veszi a bátorságot, és legalábbis a hatósággal szemben felvállalja az identitását. Másfelől a névtelen, rágalmazó, rosszhiszemű feljelentés a diktatúra korszakának a maradványa. Ezért fontosnak tartottuk, hogy a visszaélés-bejelentés intézményét ne keverjük össze a névtelen feljelentésekkel” – fejtette ki. Hozzátette: akik „ezt az utat választják”, továbbra is tehetnek névtelenül feljelentéseket a rendőrségen vagy az ügyészségen.

Arról, hogy miért támogatta az RMDSZ a bejelentők jóhiszeműségének vélelmezéséről szóló cikkely eltörlését, a képviselő kijelentette: csak utólag, az információk ellenőrzésekor lehet megállapítani azt, hogy a bejelentő valóban jóhiszemű volt-e. „Számos példa van arra, hogy a névtelen bejelentők nem jóhiszeműen járnak el. Elöljáróinknak egy jó részét Antal Árpád polgármestertől Ráduly Róbert polgármesterig névtelen feljelentések alapján zaklatták. Utólag kiderült, hogy alaptalanul. A cél az volt, hogy a magyar közösség véleményformálóit a nemzetiségi jogokért való kiállásuk miatt ellehetetlenítsék” – nyilatkozta Hajdu Gábor.