Egymillió fős sereggel foglalnák vissza az ország déli területeit az ukránok

Mark Rutte Kijevben találkozott Volodimir Zelenszkijjel, akinek megerősítette személyesen is, hogy Hollandia „most és az elkövetkező években is” támogatni fogja Ukrajnát. Rutte elmondta a találkozón, hogy a háború tovább is tarthat, mint azt bárki is remélhette volna.

A holland miniszterelnök elmondta, hogy egy 200 millió eurós segélycsomaggal készül az országa, és több, nagy hatótávolságú fegyverrel is el fogja látni őket.

Összpontosítanunk kell, és politikailag támogatnunk kell Ukrajnát minden nap azzal, hogy gyakran és nyilvánosan kifejezzük a támogatásunkat, Putyin Oroszországát nyomás alatt tartjuk, és több szinten is megerősítjük a politikai együttműködést Ukrajnával

– mondta a találkozón Rutte.

(The Guardian)

Mi is megírtuk, hogy Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely megkönnyíti az ukrajnai lakosok – különösen a keleti Donbasz régióban élők – számára az orosz állampolgárság megszerzését.

Az ukrán külügyminisztérium szerint viszont a rendelet „az ukrán szuverenitás megsértése, és nem egyeztethető össze a nemzetközi joggal”.

A minisztérium arra kérte a partnereit, hogy újabb szankciókat vessenek ki Oroszországra, és több nehéz fegyverzettel lássák el Kijevet az orosz rendelet megtorlásaként.

(The Guardian)

Rinat Ahmetov donyecki születésű üzletember, Ukrajna leggazdagabb embere bejelentette hétfőn, hogy lemond egész médiabirodalmáról az ukrán állam javára – írja az MTI.

A döntést Ahmetov a vállalata, a System Capital Management (SCM) honlapján jelentette be. A szöveg angol változatát itt lehet elolvasni.

Az üzletember a közleményban azt írta, hogy még a héten kivonja az SCM befektetési társaságot a médiapiacról. A vállalat médiaholdingja, a Media Group Ukraine az állam javára lemond az összes műsorszórási és műholdas televíziós engedélyéről, valamint az ukrajnai nyomtatott sajtótermékeiről is. Ezzel együtt a médiaholdig online tevékenysége is megszűnik.

Ahmetov a döntést az ukrajnai oligarchaellenes törvény hatályba lépésével indokolta. A jogszabály egyebek mellett tiltja, hogy a közéletben jelentős gazdasági és politikai súllyal rendelkező személyek, azaz oligarchák olyan túlzott befolyásolással bírjanak a közvéleményre, amely fenyegeti a nemzetbiztonságot. Ahmetov hangsúlyozta, hogy nem tartja magát oligarchának, de az orosz-ukrán háború nem teszi lehetővé, hogy a holdinghoz tartozó televíziókat és újságokat értékesítse.

A tíz televíziós csatornából, internetes kiadványokból és nyomtatott sajtóból, valamint egy „modern produkciós média-ökoszisztémából” portfólió értéke meghaladja az 1,5 milliárd dollárt.

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök és török kollégája, Recep Tayyip Erdoğan telefonon beszéltek az Ukrajnában ragadt gabonamennyiségről, ami az orosz hajók fekete-tengeri blokádja miatt nem tudja elhagyni az országot.

Annyit lehet csak tudni, hogy a gabona exportálásának lehetőségeit, és a tengeri hajózás biztonságáról beszéltek, de részletek nem derültek ki. A Sky szerint feltehetőleg Putyin annak a fejében engedi ki a gabonát, ha a nemzetközi szankciók enyhülnek, erre pedig a nyugati országok nem fognak rábólintani.

Nemrég kiderült, hogy a blokád miatt Ukrajna átstrukturálja és kibővíti néhány Duna-parti kikötőjét, hogy megkönnyítse a gabonaexportot.

Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely megkönnyíti az ukrajnai lakosok – különösen a keleti Donbasz régióban élők – számára az orosz állampolgárság megszerzését.

Az orosz elnök az ukránokat „kisoroszoknak” tekinti, és sokak szerint szívesen visszatérne a szovjet korszakhoz. Putyin azt állította, hogy az orosz haderők célja az ukrajnai Donbasz régió lakosságának „felszabadítása”. A terület 2014 óta részben oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt áll, akik évek óta harcolnak az ukrán erőkkel a Donbasz birtoklásáért.

(Sky News)

24-re emelkedett a kelet-ukrajnai Csasziv Jar városában egy lakóház ellen a hétvégén elkövetett orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.

A mentők még mindig a romok között kutatnak a túlélők után, eddig kilenc embert mentettek ki, és 24 ember halálát erősítették meg. A mentőszolgálat közölte, hogy 55 ember vesz részt a mentési munkálatokban.

(Guardian)

A Kremlhez közel álló jobboldali Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) azt javasolta, hogy Vlagyimir Putyin hivatalos megnevezése ne elnök, hanem Oroszország uralkodója legyen, mivel az uralkodó kifejezés jobban illene a státuszához, írja a Sky News.

Az LDPR-t, amely 22 mandátummal rendelkezik a 450 fős orosz dumában, a Kreml gyakran használja arra, hogy szélsőségesebb elképzeléseit terjessze, mielőtt azok elfogadásáról döntene.

Az elnök megszólítást egy ideig Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője használta, ezt megelőzően a szovjet vezetőket a kommunista párt elnökének vagy főtitkárának nevezték.

Kilőtt orosz harckocsik maradványait állították ki Prágában, a látvány különösen erős érzelmeket vált ki a cseh állampolgárokból, akik közül sokan még emlékeznek országuk 1968-as szovjet megszállására. A szovjet tankokat akkor azért küldték az országba, hogy leverjék a prágai tavasz reformmozgalmát. A prágai székhelyű Institute for the Study of Totalitarian Regimes szerint több mint 100 embert öltek meg a 68-as bevonulás során.

Litvánia hétfőn kiterjesztette a területén keresztül Oroszország balti exklávéja, Kalinyingrád felé irányuló kereskedelemre vonatkozó korlátozásokat, mivel Moszkva ellen újabb, korábban már bejelentett európai uniós szankciók léptek hatályba. A hétfő reggeltől tiltott további áruk közé tartozik a beton, a fa, az alkohol és az alkoholalapú ipari vegyi anyagok – közölte a litván vámhatóság szóvivője.

Oroszország figyelmeztette Litvániát és az Európai Uniót, hogy kemény intézkedéseket hozhat ellenük, ha az elkövetkező napokban nem indul újra egyes áruk tranzitja Kalinyingrádba és Kalinyingrádból.

Kalinyingrád a NATO és az Európai Unió tagállamaival, Litvániával és Lengyelországgal határos, és a legtöbb áru tekintetében a Litvánián keresztül vezető vasútra és közútra támaszkodik. A tengerparti területre június 17-e óta szárazföldön Oroszországból jóval kevesebb áru érkezik az ukrajnai háború miatt Moszkva ellen bevezetett uniós szankciók következtében.

Elsősorban a humanitárius vagy alapvető fontosságú kategóriába tartozó áruk, például az élelmiszerek, mentesülnek a szankciók alól.

Korábban az orosz külügyminisztérium úgy reagált Litvánia Kalinyingrádot érintő tranzittilalmára, hogy az orosz reakció „nem diplomáciai, hanem gyakorlati” lesz.

(MTI)

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium:

• Vasárnap óta folytatódtak az orosz tüzérségi bombázások a Donbász északi részén, de valószínűleg nagyobb területi előrenyomulás nélkül.
• Az ukrán erők helyenként továbbra is nyomást gyakorolnak az orosz védelmi vonalakra az északkeleti Herszoni körzetben, de valószínűleg ők sem tettek szert területi előnyökre.
• Június végén egy orosz nyelvű médiaügynökség tett közzé egy videót, amelyben orosz katonák feleségei azt kérik egy politikustól, hogy férjeiket engedjék haza az ukrajnai szolgálatból. A nők szerintük a katonák „mentálisan és fizikailag is kimerültek”, hiszen 2022. február 24. óta aktív harci szolgálatban vannak.
• A tervezett szabadságolások hiánya lehet nagy valószínűséggel az egyik legártalmasabb a sok probléma közül, amelyet az orosz hadügyminisztériumnak orvosolnia kell, áll a jelentésben.

Orosz támadássorozat érte Harkivot, amely során tüzérségi, rakéta- és harckocsitámadást vetettek be. A Harkivi terület kormányzója azt mondta, hogy a támadásokban három ember halt meg, 28-an pedig megsebesültek. A tűzoltók a súlyosan megrongálódott épületeknél dolgoznak a városban.

Az orosz parlament szervezőtanácsa közölte, hogy rendkívüli ülés összehívását fontolgatja, írja a Sky News. A parlament alsóháza szerint „sürgős válaszokat igénylő kérdések” merültek fel, és fontolóra kell venni „kormányzati intézkedések kezdeményezését”.

Az ülést péntekre hívhatják össze, de az nem világos, hogy pontosan miről is lesz majd szó. A tanács tagjai ma zárt ajtók mögött tárgyaltak az ülés összehívásáról, de sem a napirendet, sem a pontosan elhangzottakat nem tettek közzé.

Az oroszországi Kalinyingrádi terület kormányzója, Anton Aljanov a három balti állam és Oroszország közötti áruforgalom teljes tilalmát javasolta, válaszul arra, hogy a litván hatóságok blokád alá helyezték az exklávét, írja a Guardian.

„Válaszintézkedésként javasolt intézkedésünk teljes mértékben megtiltaná az áruk szállítását – beleértve a harmadik országokból érkező tranzitárukat is – a három balti állam és Oroszország között” – mondta a Reuters szerint a kormányzó.

Litvánia június közepén jelentette be, hogy az uniós szankcióknak megfelelően elvágják a területükön áthaladó vasúti teherforgalmat, megakadályozva, hogy a szankciók hatálya alá tartozó áruk Kalinyingrádba jussanak.

A kalinyingrádi kereskedelmi útvonalak kérdése egy olyan konfliktusforrás a sok közül az EU és Moszkva között, amelyet az unió hajlandó lehet elengedni a helyzet további elmérgesedésének elkerülése érdekében.

Ukrajna londoni nagykövete, Vadim Prisztajko adott interjút a súlyos gabonahelyzettel kapcsolatban a Sky Newsnak.

„A gabonakérdés nagyon nehéz ügy, mert nagyon függ az időtényezőtől. Nem csak magunk miatt, Ukrajna lát el élelmiszerrel mintegy 400 millió embert szerte a világon” – mondta a nagykövet, hozzátéve, hogy nagyon örül az Ukrajnának tett segélyfelajánlásoknak, de a logisztikát ijesztőnek tartja.

„Jelentkezett nálunk például egy nagyon kedves üzletasszony, aki felajánlotta 18 teherautóját, hogy segítsen Ukrajnának a szállítmányozásban. Kénytelen voltam azt mondani neki, hogy négy-ötmillió teherautóra lenne szükségünk ehhez a munkához. Vagyis ez egy nagyon megható felajánlás volt, de nem oldja meg a problémát. Hajókra van szükségünk.”

(Guardian)

18-ra emelkedett a kelet-ukrajnai Csasziv Jarban a hétvégén egy lakóházat ért orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma. A mentők továbbra a romok között rekedt túlélőkért küzdenek, folyamatosan szóban tartják a kapcsolatot két emberrel, akik kimentésükre várnak a ház romjai alatt, írja a Guardian.

A Sky News szerint eddig hat embert mentettek ki, és mintegy 137 tonna törmeléket takarítottak el – közölte az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.

Ukrajna egymillió fős, nyugati fegyverekkel felszerelt haderőt vonultat fel a déli területek visszafoglalására – közölte az ország védelmi minisztere, írja a Sky News.

Olekszij Reznyikov a The Timesnak azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kulcsfontosságúnak tartja a megszállt tengerparti területek visszaszerzését, mivel azok rendkívül fontosak az ukrán gazdaság számára.

„Az elnök utasításba adta a haditervek elkészítését. Ezt követően a vezérkar meghatározza, hogy a cél eléréséhez mire van szükségünk” – mondta Reznyikov. „Ez az én feladatom. Tartom a kapcsolatot partnerországokban lévő kollégáimmal, a tábornokaink elmondják, hogy miért van szükségünk egyes fegyverekre, és ezután születik róluk döntés.”

Reznyikov dicsérte a nyugati partnerei – különösen Ben Wallace brit védelmi miniszter – segítségét az ukrán fegyverzet utánpótlásában és korszerűsítésében, ugyanakkor bírálta a fegyverek érkezésének szerinte lassú folyamatát.

A délen várható ukrán offenzíváról is beszéltünk Rácz András Oroszország-szakértővel a hadi helyzetet elemző cikkünkben, bővebben itt>>>

Ukrajna védelmi minisztere a Wall Street Journalnak nyilatkozva azt mondta, hogy az amerikai nagy hatótávolságú rakétarendszerek telepítése meghatározó az Oroszország elleni háborúban. Olekszij Reznyikov szerint a HIMARS rakétarendszereket az ukrán erők hatékonyan használták például az északkeleti Izjum városánál, de több ilyen fegyverre van szükségük az orosz erők visszaszorításához.

„Meg kellett győznünk az amerikaiakat, hogy Ukrajna képes hatékonyan használni ezeket a fegyverrendszereket. A légi műveletek orosz parancsnoki központját vettük célba, és nagyon pontosan el is találtuk. A partnereink látták, és azt mondták, hogy átmentünk a teszten.”

Reznyikov szerint az ukránoknak még több utánpótlásra, felfegyverzett járművekre, harckocsikra, drónokra és pilóta nélküli légi járművekre van szüksége.

Ukrajna többször is hangoztatta, hogy a fegyverzet a legfontosabb dolog, amit a Nyugat az Oroszország elleni harcban nyújtani tud, mivel Oroszország jelentős előnyben van a nagy hatótávolságú fegyverek tekintetében. Az ukránok ígéretet tettek arra, hogy nem használnak amerikai rakétarendszereket oroszországi célpontok támadására.

A Pentagon július elején egy 820 millió dolláros fegyvercsomagot fogadott el, amely fejlett légvédelmi rendszereket tartalmaz, a háború kezdete óta az Egyesült Államok 6,9 milliárd dolláros támogatást nyújtott Ukrajnának.

Az orosz gázipari óriáscég, a Gazprom hétfőn megkezdi az Északi Áramlat 1 gázvezeték szokásos tíznapos karbantartását. A két csővezetéken végzett éves munkálatokat már jó előre betervezték, sokan azonban attól tartanak, hogy az oroszok kihasználják az alkalmat, és egyszerűen elzárják a csapot, írja a Guardian.

Robert Habeck német alkancellár a hétvégén azt mondta a közszolgálati rádióban:

„Példa nélküli helyzettel állunk szemben – bármi megtörténhet. Lehetséges, hogy a karbantartás után ismét megindul a gázszállítás, méghozzá nagyobb mennyiségben, mint korábban. De az is lehetséges, hogy semmi sem jön majd, így fel kell készülnünk a legrosszabbra”.

Kanada nemrég beleegyezett, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezeték működéséhez szükséges turbinákat visszaadja Németországnak, ami ellen Ukrajna határozottan tiltakozott.

A 2011-ben üzembe helyezett Északi Áramlat-1 gázvezeték a legnagyobb kapacitású gázvezeték Oroszország és Németország között. A Gazprom június elején 40 százalékkal csökkentette a balti-tengeri gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázszállítás maximális mennyiségét a Siemens által végzett karbantartási munkálatok késedelmére hivatkozva.

Arról itt írtunk részletesen, hogy mit jelent a vezeték elzárása, és mit kell tudni a gázhelyzetről Európában.

Folytatódik a kutatás a szombat kilőtt ötemeletes lakóház romjai között Csasziv Jar városában. A támadásban az épület összeomlott. A mentők még mindig kutatnak a rakétatámadással eltalált lakóház romjai között, két tucat embert – köztük egy gyermeket keresnek. Daruval emeltek ki egy betonlapot, és a mentők kézzel ásva haladnak. Hat embert sikerült kiemelni, a mentők három másik, a romok alatt rekedt emberrel is beszélni tudtak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak hogy „újabb terrortámadásnak” minősítette a civilek elleni támadást.

Vasárnap 11 ezren érkeztek az orosz-ukrán háború elől Magyarországra. Az ország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 6085 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5164 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 354 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 137 ember, köztük 59 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

• 15-en haltak meg és sokan rekedtek a romok alatt, miután rakétatalálat ért egy ötemeletes lakóházat Donyeckben, Csasziv Jar városában.
• A brit védelmi minisztérium vasárnapi jelentése szerint nagy harcok lehetnek a Donyecket Harkivval összekötő főútért, mert azon keresztül tudnak majd előrenyomulni az orosz erők.
• Az ukránok ellentámadásra készülnek, ezért kérik Herszon és Zaporizzsja kiürítését.
• Az oroszok azt állítják, hogy szétlőttek két, amerikai fegyverekkel teli ukrán hangárt, de érdemes fenntartásokkal kezelni a hírt.
• Börtönökben toborozhat harcosokat az ukrajnai háborúba az egyik legismertebb orosz katonai magánvállalat, a Wagner-csoport.
• Két civil meghalt és legalább ketten megsebesültek, amikor orosz rakétatámadás érte Sziverszk városát.
• Gerhard Schröder volt német kancellár szerint a Krím félszigetnek orosz kézen kell maradnia, és úgy látja, nem az oroszokon múlt, hogy eredménytelenek voltak a fegyverszüneti tárgyalások.

A vasárnapi tudósításunkat itt találja.