Legalább 15-en meghaltak, miután összeomlott a három orosz rakétatalálatot kapott lakóház

Fenn akarja tartani a kapcsolatot Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a volt német kancellár, Gerhard Schröder – erről a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozott. Az MTI szerint Schröder a lapnak arról beszélt: nem hisz abban, hogy katonai megoldással lehet rendezni az ukrajnai háborút, annak csak diplomáciai úton lehet véget vetni.

Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellára a szociáldemokraták és a Zöldek koalíciójának élén. A kormányfői poszt után az Északi Áramlatot építő orosz-német cég felügyelőbizottságában kapott elnöki posztot, majd 2017-től a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg felügyelőbizottsági elnöknek.

Az elmúlt hónapokban többször is bírálták a nyilvánosságban Schrödert, amiért nem határolódott el nyilvánosságban Vlagyimir Putyintól. Vasárnapi nyilatkozata alapján viszont továbbra is kitart a volt kancellár az inkább oroszbarát álláspontja mellett, írja a Süddeutsche Zeitung. Schröder szerint három pontban kellene kiegyeznie a két félnek egymással:

• A Krím-félsziget maradjon orosz kézen.
• Ukrajna legyen katonailag semleges.
• Kijev pedig vegye komolyabban a Minszki megállapodás részleteit.

Szerinte a fegyverszüneti tárgyalások eddigi eredménytelensége is főleg Kijeven múlott, nem Moszkván.

Két civil meghalt és legalább ketten megsebesültek, amikor orosz rakétatámadás érte Sziverszk városát, közölte Pavlo Kirilenko, a donyecki régió kormányzója. Szoledarban szintén civilek sérültek meg a bombázásban, Bakhmutban pedig hét ház égett le a támadás következtében.

A brit védelmi minisztérium pénteki jelentése szerint az oroszok a frontvonaltól nagyjából 8 kilométerre található Sziverszkre összpontosíthatják az erőforrásaikat, a csapatok jelenleg várnak, amíg fel tudják tölteni a készleteiket. Azért tartják valószínűnek, hogy Sziverszk az új célpont, mert útba esik a Szlovjanszk-Kramatorszk régió felé.

(The Guardian)

Börtönökben toborozhat harcosokat az ukrajnai háborúba az egyik legismertebb orosz katonai magánvállalat, a Wagner-csoport – írja két orosz független forrásra hivatkozva a Spiegel.

Az iStories orosz hírportál arról ír, hogy „önkéntes” munkára toboroznak foglyokat a szentpétervári börtönökben, 200 ezer rubel (átszámítva 1,25 millió forint) fizetségért és amnesztiáért cserébe – már ha túlélik a bevetést. A hírportál szerint azzal a szöveggel keresik meg az elítélteket, hogy „a frontvonalra küldik őket, hogy segítsenek felfedezni a nácikat”, igaz, azt is hozzáteszik, hogy valószínűleg „nem sokan térnek vissza élve” a bevetésről.

Az orosz védelmi minisztérium szerint a tüzérségük szétlőtt két donyecki hangárt, amiben az ukrán hadsereg Amerikából érkezett M777-es tarackokat tartott – írja a minisztérium közleménye alapján a Reuters.

Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek nemrég azt mondta (és például a Reuters is gyakran megjegyzi a cikkeiben), hogy érdemes fenntartásokkal kezelni az orosz minisztérium ilyen jellegű közleményeit, mert általában semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatnak, és nem is nagyon lehet független forrásokból megerősíteni a hírt. Néhány napja például azt állították, hogy 210 ukrán harci repülőt lőttek le, pedig Ukrajnának még a háború előtt sem volt ennyi bevethető repülője.

„Ráadásul orosz oldalról ezeket mindig a védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov altábornagy kommunikálja, Konasenkovot pedig már nagyon sokszor lehetett hazugságon érni – ugyanez az ember még 2014-ben, az orosz rakétával lelőtt maláj gép esete után két sajtótájékoztatót is tartott arról, hogy miért az ukránok lőtték le a gépet, de a két sajtótájékoztató egyébként egymásnak is ellentmondott”

– magyarázta Rácz.

Legalább 15-en meghaltak, miután rakétatalálat ért egy donyecki lakóházat – írja a Guardian. Több mint 20 ember rekedt a romok alatt. Ahogy korábban írtuk, szombat este orosz Uragan rakéták találtak el egy ötemeletes lakóházat Csasziv Jar városában. Az épület összeomlott.

„Lerohantunk a pincébe. Három találat volt, az első valahol a konyhában. A másodikra nem emlékszem, volt egy villanás, mi pedig a második bejárat felé rohantunk, majd le a pincébe. Egész éjszaka ott ültünk”

– mondta a Reutersnek Ludmila, egy 24 éves helyi lakos.

A brit Királyi Légierő (Royal Air Force – RAF) hat vadászgépet küldött Svédországba és Finnországba, hogy a helyiekkel gyakorlatozzanak – írja a védelmi minisztérium bejelentése alapján a BBC.

A vadászgépek jelenlétét a két északi ország kérte a brit kormánytól. A gyakorlatokon brit oldalról részt vesz két F-35-ös vadászgép, négy Typhoon, valamint finn F-18 Hornetek és svéd Grippenek. A gyakorlat célja a három ország közötti védelmi összhang fejlesztése.

A minisztérium szerint már a két északi ország NATO-csatlakozási tervei előtt is fontos védelmi partnerekként tekintettek rájuk, de most még jelentősebbnek tartják az együttműködést.

Az RAF eddig is rendszeresen részt vett NATO-küldetéseken a szövetség keleti határain, rendszeresen felügyelik Románia és a balti országok légtereit.

Nemrég Finnország is bejelentette, hogy vennének néhány F-35-öst, amit az amerikai Lockheed Martin gyárt. Ezek a brit légierő legdrágább vadászgépei, darabja közel 100 millió fontba (47,8 milliárd forintba) kerül.

Ukrajna vasárnap összecsapásokról számolt be az orosz csapatokkal a keleti és déli frontokon.

Az orosz erők ukrán állásokat támadtak Szlovjanszk közelében, de kénytelenek voltak visszavonulni – közölte az ukrán hadsereg, hozzátéve, hogy az orosz erők a határuk felől indítottak robotrepülőgépek-támadást Harkiv városa ellen.

A luhanszki régió kormányzója, Szerhij Hajdaj azt közölte, hogy az orosz erők Szlovjanszktól mintegy 50 kilométerre keletre fekvő Bilohorivka falu környékén gyülekeznek.

„Az ellenség ágyúzza a környező településeket, légicsapásokat hajt végre, de továbbra sem tudja gyorsan elfoglalni az egész luhanszki régiót. Csak az utolsó éjszaka alatt az oroszok hét tüzérségi csapást és négy rakétacsapást indítottak” – közölte a Telegramon.

(Reuters)

Az ukrán vezetést arra figyelmeztette az ország déli részén található Herszon és Zaporizsja lakosait, hogy hagyják el otthonaikat, mert a területen hamarosan ellentámadásba lendül az ukrán hadsereg.

„Meg kell keresnie a módot a távozásra, mert fegyveres erőink megszállják ezeket a területeket. Hatalmas csata lesz. Nem akarok senkit megijeszteni, enélkül is mindenki mindent megért” – mondta Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.

Herszont és Zaporizsját még a háború elején gyorsan megszállták a Krímból érkező orosz erők.

Jurij Szobolevkji, a herszoni tanács helyettes vezetője szombaton azt mondta, nagyon nehéz lesz az evakuáció, de meg kell tenni. Azt mondta, aki nem tudja elhagyni a térséget, annak komoly harcokra kell felkészülnie. Arra figyelmeztette a lakosokat, hogy ha maradnak, újra óvóhelyekre kell vonulniuk, vízből és élelemből kell betárazniuk, hogy túléljék az ellentámadást.

(Guardian)

A brit védelmi minisztérium szokásos napi összefoglalójában azt írja, hogy az orosz tüzérség továbbra is csapásokat mér a Donbaszban Szlovjanszkra, Liszicsanszkra és Izjumra, és valószínűleg az orosz erők Popaszna környékén sikeresen előrehaladtak.

A brit hírszerzés szerint Izjum felől az E40-es főút tengelye mentén lévő állásokat ágyúzzák az oroszok, mert valószínűleg fontos cél lesz számukra, hogy ellenőrzésük alatt tartsák ezt a Donyecket Harkovval összekötő főutat. Ezen keresztül tudnak aztán előrenyomulni.

Magyarország területére szombaton az ukrán-magyar határszakaszon 6768 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6380 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 372 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.

Az ukrajnai háború elől pénteken 79 ember, köztük 33 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (MTI)

Kanada szombaton úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az orosz Északi Áramlat gázvezeték turbináit, annak ellenére, hogy Ukrajna felszólította, hogy ne engedjen a Kreml zsarolásának.

Ukrajna arra szólította fel Kanadát, hogy ne küldje vissza a turbinákat, amelyek jelenleg a Siemens-csoport műhelyeiben vannak a québeci Montreal közelében. A Gazprom orosz gázipari konszern ezekre a munkálatokra hivatkozva csökkentette június közepén az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül Németországba irányuló szállításait.

„A szükséges földgázellátás nélkül a német gazdaság nagyon jelentős nehézségeket szenvedne, és a németek a tél közeledtével azt kockáztatnák, hogy nem képesek otthonukat fűteni” – mondta Jonathan Wilkinson természeti erőforrásokért felelős miniszter.

A német kormány már hetek óta „intenzív kapcsolatban” volt Ottawával, hogy az Oroszország elleni szankciók ellenére elérje e felszerelés visszaszállítását Európába. Berlin nem hitte el a Gazprom érvelését a gázszállítások visszaesésére, de úgy vélte, a turbinák visszaadása megfosztaná Oroszországot attól az ürügytől, hogy meghosszabbítsa a gázszállítás leállítását, amely súlyos energiaválsággá fajulhat.

Ukrajna úgy vélte, hogy az ukrán vezetékek elegendő gázt tudnak szállítani Németországba ahhoz, hogy ellensúlyozzák az orosz szállítások csökkenését.

„Nem szabad engednünk a Kreml zsarolásának” – érvelt csütörtökön Szerhij Makogon, az ukrán gázvezeték-üzemeltető (OHTSZU) vállalat vezetője.

Kanada szombaton ugyanakkor bejelentette, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankcióit az ipari termékekre is ki kívánja terjeszteni.

„Az új szankciók a szárazföldi és csővezetékes szállításra, valamint a fémek és közlekedési, számítógépes, elektronikus és elektromos berendezések, valamint gépek gyártására vonatkoznak majd” – mondta Mélanie Joly kanadai külügyminiszter. (MTI)

Zelenszkij elnök több országból, így Magyarországról is visszarendelte nagykövetét, ahogy az az „L. Nepop felmentéséről Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagyköveti posztjáról” című elnöki utasításban olvasható.

Hasonlóan járt a

• a norvégiai,
• a prágai, és
• a németországi nagykövet is.

„Ma aláírtam néhány nagykövet elbocsátásáról szóló rendeletet.

A nagykövetek cseréje a diplomáciai életben bevett gyakorlat része.

A Csehországba, Németországba, Magyarországra, Norvégiába és Indiába kinevezendő jelölteket a külügyminisztérium készíti fel” – mondta Zelenszkij szokásos esti beszédében szombaton.

• Pénteken majdnem 13 ezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából.
• A németek két számjegyű gazdasági visszaeséstől tartanak.
• Nagyon sok ukrán katona érkezett brit kiképzésre.
• A magyar külügyminiszter elhúzódó háborúra számít.
• Ferenc pápa Moszkvába és Kijevbe is ellátogatna.
• Az amerikai külügyminiszter arra kérte kínai kollegáját, hogy ők is ítéljék el az orosz-ukrán háborút.
• Kelet-ukrajnai településeket lőnek az oroszok.
• Duna-parti kikötőit bővíti Ukrajna, hogy megkönnyítse a gabonaexportot.
• Zelenszkij visszahívta több nagykövetét, köztük Budapestről Ljubov Nepopot.

Legalább hat ember meghalt, és több mint harmincan rekedtek a romok között, miután orosz Uragan rakéták eltaláltak egy ötemeletes lakóházat Ukrajna Donyeck régiójában, és összeomlott az épület – közölte a régió kormányzója.

Pavlo Kirilenko kormányzó a Telegramon közölte, hogy szombat este ért találat egy házat Csasziv Jar városában. A hat áldozat mellett öt sebesültről is tudnak a helyiek, és 34 kerültek a romok fogságába.

(Guardian)

A szombat tudósítást itt találja.