Jóváhagyta a NATO Svédország és Finnország csatlakozási jegyzőkönyvét, az orosz vezetés szerint Moszkva a Nyugat ellenére is célt ér Ukrajnában

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint egyre inkább biztonsági kockázattá válik a zaporizzsjai atomerőmű folyamatos orosz megszállása. Az atomerőmű ukrán alkalmazottai rendkívüli stressznek és nehéz munkakörülményeknek vannak kitéve.

„Ha ez így folytatódik, akkor minden nappal nő a balesetek vagy a biztonsági rések kockázata” – mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója a canberrai egyetemen tartott előadásában. A dél-ukrajnai zaporizzsjai erőmű nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa legnagyobb atomerőműve. A létesítmény körülbelül négy hónapja az orosz hadsereg ellenőrzése alatt áll.

A megszállás óta többször megszakadt a bécsi székhelyű NAÜ és az atomerőmű közötti adatkapcsolat, amely a nukleáris anyagok megfigyelésére szolgál. Grossi ezért ismét azt kérte, hogy az oroszok engedjék a NAÜ szakértőit az erőműhöz.

(FAZ)

Az orosz parlamentben kedden elfogadtak két törvényjavaslatot, amelyek alapján a kormány arra kényszerítheti a vállalkozásokat, hogy a hadseregnek szállítsanak árukat, valamint túlórára is kötelezhetik az alkalmazottaikat. Az intézkedések gyakorlatilag hadigazdasági alapokra helyeznék Oroszországot – írja a Reuters.

„A védelmi ipar terhelése jelentősen megnőtt. A fegyver- és lőszerellátás biztosítása érdekében optimalizálni kell a hadiipari komplexum és az együttműködési láncok részét képező vállalatok munkáját” – mondta Jurij Boriszov miniszterelnök-helyettes.

A két törvényjavaslat egyike, amelyet a parlament alsóházában első körben egyhangúlag fogadtak el, kimondja, hogy az állam „különleges gazdasági intézkedéseket” vezethet be a katonai műveletek idején, kötelezve a cégeket, hogy árukat szállítsanak vagy szolgáltatásokat nyújtsanak a hadsereg számára.

A második törvényjavaslat a munka törvénykönyvét módosítaná, hogy a kormánynak jogot adjon a munkaidő szabályozására és a szabadnapok meghatározására adott vállalatoknál. A hadseregnek árut szállító vállalkozások alkalmazottait éjszakai, hétvégi és ünnepnapi munkára, valamint éves szabadság nélküli munkavégzésre lehetne kötelezni.

Mindkét törvényjavaslatnak még át kell esnie az Állami Duma második és harmadik felülvizsgálatán. Vjacseszlav Volodin házelnök azt mondta, hogy a vita szerdán zárt ajtók mögött folytatódik. Ezt követően a parlament felsőházának is felül kell vizsgálnia a javaslatokat, majd Vlagyimir Putyin elnöknek is alá kell írnia azokat, hogy törvényerőre emelkedjenek.

Luhanszki Népköztársaság térre nevezték át a moszkvai brit nagykövetségnek otthont adó közterületet – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. Az oroszok két hete az amerikai nagykövetségnél játszották el ugyanezt, akkor Donyecki Népköztársaság tér lett egy korábban névtelen kereszteződésből.

Az oroszok ezzel válaszolnak arra, hogy a háború kitörése után több városban is átnevezték azokat az utcákat és tereket, ahol az orosz nagykövetségek találhatók. Például a litván fővárosban, Vilniusban Ukrán hősök utcája, a lett fővárosban, Rigában pedig Független Ukrajna utca lett Oroszország külképviseletének címe.

(Sky News)

Legalább 200 orosz katona meghalt, 300 megsebesült, amikor az orosz erők által megszállt Melitopol katonai bázisát ukrán találat érte – adta hírül az Unian a város polgármesterére hivatkozva.

Ivan Fjodorov likvidált rasisztákról számolt be – a rasiszt az orosz és a fasiszta szó összevonásából keletkezett, Ukrajnában ezzel a névvel illetik az invázióban részt vevő orosz katonákat. A másik bevett megnevezés – akár a hivatalos beszámolókban is – az ork.

Az orosz híradásban pedig magától értetődően hívják náciknak az ukrán katonákat.

Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupoltól északra fekvő Melitopolt március 2-án vették be a Krím felől érkezett orosz erők. Ebbe a térségben – Herszon és Zaporizsja megyékben – az orosz erők gyorsan haladtak az első héten, ellentétben a kijevi térséggel, ahol az ukrán fővátos bekerítése kudarcot vallott, így az orosz hadsereg villámháborús tervei zátonyra futottak.

Aláírták a NATO-nagykövetek Finnország és Svédország csatlakozási jegyzőkönyvét a NATO központjában, a két ország belépése a szervezetbe ezzel újabb szakaszába ért. Az eseményen Ann Linden svéd és Pekka Haavisto finn külügyminiszter is részt vett. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint:

„ez valóban történelmi pillanat Finnország, Svédország, a NATO és közös a biztonságunk számára is”.

A NATO június 29-én azután hívta meg hivatalosan is tagjai közé Finnországot és Svédországot, hogy Törökország több körös tárgyalások után elállt korábbi vétószándékától.

(NATO)

Ukrán kérésre lefoglalt Törökország egy olyan orosz hajót, amelyen a gyanú szerint a hétezer tonna búzaszállítmány Ukrajna oroszok által elfoglalt területeiről származik. Az Ukrajnától ellopott búza illegális exportjának gyanúja már korábban is felmerült, májusban szíriai hajót észleltek a Krím közelében, de egyre több hír érkezik a búza Törökországba szállításáról – írta a Guardian.

Törökország helyzete az Ukrajna ellen indított orosz háborúban kényes: a török–orosz viszony egyébként is különleges kacskaringókat járt be még a szíriai háború 2011-es kezdete óta, a barátságtól a fegyveres összetűzésen át – amikor a török légierő lelőtt egy orosz vadászgépet a szíriai-török határ közelében – a török bocsánatkéréssel zárult békülésig. Az ország jelentős importőre az orosz gáznak, Oroszország stratégiai partnerként tekintett rá az orosz földgáz európai exportjában.

A háborúban azonban Törökország jelentős tételben szállított Bayraktar drónokat Ukrajnának – ezek fontos szerepet vittek az orosz páncélosok elleni harcban –, amit Oroszország nehezményezett. Ezután viszont Moszkvának kedvezőnek tűnő álláspontot foglalt el, amikor fenntartásokkal fogadta, hogy Finnország és Svédország felvételét kérné a NATO-ba. Végül azonban az Egyesült Államok után a NATO legnagyobb létszámú hadseregét adó Törökország belement, hogy a semleges politikáját feladó két ország csatlakozzon a szövetséghez, ami jelentősen csökkenti északon az orosz balti flotta mozgásterét.

Augusztusig népszavazást rendezne a donbaszi és luhanszki régió Oroszországhoz csatolásáról a Kreml – írja névtelen forrásra hivatkozva az orosz Kommerszant. A forrás szerint a technikai előkészületek már elkezdődtek, a voksolás várhatóan Donbaszban és Luhanszkban is egyszerre zajlana.

A múlt hónapban a Herszon régió moszkvai vezetésű katonai-polgári adminisztrációja is azt közölte, hogy megkezdte az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás előkészületeit.

(Skynews)

Őrizetbe vették egy ukrán parlamenti képviselő titkárát, aki a gyanú szerint Oroszországnak kémkedett – írta az Unian. A férfi az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB) havi négyezer dollárt kapott.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) is hírt adott a férfi elfogásáról.

Az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz invázió óta 800 embert vettek őrizetbe szabotázs vagy Oroszországnak való kémkedés gyanújával Ukrajnában. Köztük magas rangú tiszt is volt, aki hadállási koordinátákat adott meg a háború első napjaiban – erről a Telexnek számolt be korábban egy katonai forrás.

Az Ukrajna ellen indított orosz invázió globálisan a búza világpiaci árára is kihat, hiszen Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőreként a szankciók miatt részben kiesett a piacról, Ukrajna pedig ötödik legnagyobb exportőrként a háború miatt nem tud külföldre szállítani: egyrészt a kikötőit teljesen blokkolta vagy el is foglalta az orosz hadsereg, másrészt sok betakarított búzához nem is fér hozzá, mert orosz fennhatóság alá került területen maradt.

A háború globális gazdasági hatásairól ebben az elemzésünkben olvashat bővebben.

Az üzlet azonban feketén megy tovább: Ukrajna szerint Oroszország a Krímen keresztül Törökországba szállítja az elfoglalt területekről az ukrán búzát – írta a Szabadság Rádió ukrán kiadása. Az egykori Szabad Európa Rádió testvérszervezeteként működő adó – az Egyesült Államok kormánya által létrehozott adók 1976-ban egyesültek RFE/RL néven – úgy tudja, hogy az illegális búzaszállítmányok a hajók radarfelvételeiből is kikövetkeztethetők. Ezeket kikapcsolják a hajók Szevasztopol környékén – itt van a fekete-tengeri orosz hadiflotta bázisa is.

Július 5-én hivatalba lép az orosz hadsereg által elfoglalt Herszonban az új kormány. Ez az Oroszország által is aláírt nemzetközi egyezményeket megsértő hódítás miatt a nemzetközi jog szerint nem is legitim vezetés, amely az orosz hadsereg jelenléte mellett képes működni. Herszon megye nagy részét a február 24-én Ukrajna ellen indított invázió első napjaiban foglalták el az orosz erők, igaz, a megye névadó központjában, az egykor félmilliós Herszonban még sokáig vonultak ki békés tüntetők, hogy tiltakozzanak az orosz fennhatóság ellen. Ennek az vetett véget, hogy a katonák idővel a fegyvertelen tömeget fegyverrel oszlatták szét.

Ősszel Oroszország népszavazást akar a területen, hogy ezzel legitimálja a hódítást, ahhoz hasonlóan, ahogyan az Oroszországhoz 2014-ben csatolt Krím félszigettel és a szakadárállamként létrehozott Donyecki és Luganszki Népköztársasággal (DNR, LNR) tette. A tervek szerint a megyét nem szakadár köztársasággá alakítanák, hanem Oroszországhoz csatolnák.

Szimbolikus, hogy a kinevezett kormány vezetője korábban Kalinyingrád megye kormányának miniszterelnök-helyettese volt. Az orosz exklávé az Ukrajna ellen indított háború egyik politikai feszültséggóca is, mivel a Balti-tenger partján fekvő területet Oroszország szárazföldön csak Litvánián át éri el, ám a balti állam az EU-szankciókra hivatkozva leállította a területén át haladó orosz áruszállításnak azt a részét, amelyet érintenek a szankciók. Erről itt olvashat bővebben.

Az Ukrajnának nyújtott nyugati fegyverszállítmányok ellenére is célt ér Oroszország az ukrajnai katonai hadművelettel – nyilatkozta a Nyikolaj Patrusev a Ria Novosztyinak. Az orosz Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára – Vlagyimir Putyin egyik legfőbb bizalmasa – szerint a cél továbbra is Ukrajna demilitarizációja, és az emberek védelme a népirtástól, amelyet az ország neonáci rezsimje követ el. (A „náci” az orosz állami hírekben az ukrán vezetés és a hadsereg elválaszthatatlan jelzője.)

Patrusev megismételte a Kreml toposzait a neonácizmus mellett arról, hogy Ukrajna titkos biológiai laboratóriumait az Egyesült Államok saját katonai programjába vonta be, valamint hogy Ukrajna saját atomfegyver létrehozásán dolgozott, és a NATO-ba való törekvése az egész világ békéjét fenyegetné.

Stratégiai előnyre tettek szert az Ukrajnát támadó orosz erők Liszicsanszk bevételével, amely révén egész Luhanszk megye felett megszerezték az ellenőrzést. A város bevétele azonban sok veszteséggel járt, két hónapba telt – értékelte a helyzetet a Royal United Services Institute (RUSI) elemzője a Guardiannak. Neil Melvin szerint ez azonban nem dönti el a háború kimenetelét. A kulcs délen van, Herszon megyében, ahol viszont az ukrán erők hajtottak végre ellentámadást, mondta az elemző.

Herszon megye nagy részét, az egykor félmilliós központtal együtt nagyon hamar, a háború első napjaiban könnyedén vette be az orosz hadsereg, a 2014-ben elfoglalt Krím felől indulva. A támadás azonban megrekedt, nyugat felé, Mikolajivon át Odesszába már nem tudtak eljutni, és ezzel Kijev felé sem nyílt meg az út észak felé, ami az ukrán főváros bekerítését jelenthette volna március első napjaiban.

Herszon nagy részét ugyan őrzik az orosz támadók, de ez nagy erőket köt le.

„Régóta nem volt ilyen” – írta az Unian kedd hajnalban, miután Ukrajna csaknem egész területén légiriadót hirdettek, beleértve Kárpátalját is.

Indul a percről percre tudósításunk az Ukrajna ellen Oroszország által indított invázió 132. napjáról. Az előző napról itt olvashatja tudósításunkat.

Oroszország február 24-én indította el a támadást Ukrajna ellen, valójában azonban a háború már 2014-ben elkezdődött, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, majd létrehozta a kelet-ukrajnai szakadár területeken a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokat (DNR, LNR), amelyeket idén február 21-én önálló államoknak ismert el.