Csehország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Franciaországtól

Július elsejével Csehország átvette az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Franciaországtól. A július elsejétől december 31-ig tartó elnökség programjának középpontjában az ukrajnai háború okozta menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése, az energiabiztonság, az európai védelmi képességek és a kiberbiztonság megerősítése, az európai gazdaság, valamint a demokratikus intézmények ellenállóképességének fokozása áll, jelenti az MTI.

A cseh tanácsi elnökség munkaprogramjában azt írta: támogatni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje Ukrajna önállóságát és területi egységét. Az EU és tagállamai Ukrajnának nyújtott politikai és katonai támogatása létfontosságú Európa biztonságának szavatolására – írták. A cseh elnökség feladatának tekinti Ukrajna háború utáni újjáépítésének előkészítését ia, amely a létfontosságú infrastruktúra helyreállítására, az alapvető szolgáltatások biztosítására, az ellenállóképesség megerősítésére, valamint Ukrajna gazdasági helyreállítására és stabilitására összpontosít.

Csehország hangsúlyt kíván fektetni egyebek mellett az EU energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseire, az energia-átállás biztosítására, az energiaforrások diverzifikálására, valamint az alacsony kibocsátású és megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítására. A cseh elnökség olyan eszközök kidolgozásán is fáradozni kíván, amelyek csökkentik majd a magas energiaárak negatív társadalmi és gazdasági hatásait.

Tekintettel a növekvő globális instabilitásra, Prága céljai között Európa védelmi képességeinek és a kibertér biztonságának megerősítése is szerepel, emellett az emberi jogok, a demokrácia és az európai értékek tiszteletben tartására és megerősítésére is összpontosít majd, valamint meg kívánja erősíteni a civil társadalom és a független média támogatására irányuló uniós törekvéseket – közölte programjában a cseh tanácsi elnökség. Csehország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta második alkalommal tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2009-ben jutott rá ez a feladat.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik, 18 hónapos periódust felölelő időszakban. Csehország az őt megelőző Franciaországgal, majd a következő elnökséget betöltő Svédországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt szeretne elérni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.

A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a „zöld” növekedés, a digitális szuverenitás megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.