Börtönbüntetésre ítélték a náci koncentrációs táborok eddigi legidősebb, 101 éves őrét

2022. június 28. – 17:30

Börtönbüntetésre ítélték a náci koncentrációs táborok eddigi legidősebb, 101 éves őrét
Stefan Waterkamp védőügyvéd (jobbra) részt vesz védence, az egykori náci koncentrációs tábor egykori őre, Josef Schütz perének ítélethirdetésén, miközben a Német Vöröskereszt segítői felállítják őt a kelet-németországi Brandenburg an der Havelben egy rögtönzött tárgyalóteremként használt tornateremben, ahol ítéletet mondtak 2022. június 28-án – Fotó: Adam Berry / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

3518 rabnak a halálában találták bűnrészesnek Josef Schützt, aki a Waffen SS egyik altisztje, a sachsenhauseni tábor őre volt 1942 és 1945 között.

A 101 éves férfi az egykori náci koncentrációs táborok eddigi legidősebb őre, kedden ítélték el. Ötévi börtönbüntetést kapott a Brandenburg an der Havel-i törvényszék bejelentése szerint, írja az MTI.

„Ön tudatában volt annak, hogy rabokat gyilkolnak meg a táborban, jelenlétével segítette ezt. Minden szökni próbálót lelőttek, így minden őr aktívan részt vett ezekben a gyilkosságokban” – mondta Udo Lechtermann bíró az ítélet felolvasásakor.

Schütz a perben végig, sőt ítélethirdetés után is tagadta, hogy a tábor őre volt, pedig az ügyészség számos bizonyítékkal támasztotta alá a vádat. A bemutatott dokumentumok szerint egy valamikori őr neve, születési helye és ideje megegyezik Schützével, illetve voltak más bizonyítékok is.

A kerekesszékben közlekedő Schütz idős kora miatt csak korlátozott ideig, minden alkalommal legfeljebb két és fél óráig tudott jelen lenni a tárgyalásokon. A büntetési tétel a hasonló bűncselekmények esetében a német jogban legalább háromévi börtön.

Schütz ügyvédje már korábban közölte, hogy ha súlyosabb lesz az ítélet a minimálisnál, akkor fellebbezni fognak. Ebben az esetben az elítélt legkorábban jövő év elején kezdheti meg a büntetés letöltését, de egészségi állapota miatt nem valószínű, hogy egyáltalán börtönbe vonul, írta az AFP hírügynökség.

Az 1936-ban épült, Berlin melletti táborban a II. világháború végéig több mint 200 ezer embert tartottak fogva: a náci rezsim politikai ellenzékének tagjait, valamint a nemzetiszocialisták által üldözött etnikai csoportok tagjait, zsidókat, szintiket, romákat. Több tízezer rab halt ott meg éhségtől, betegségektől, a velük végeztetett kényszermunkától, a rajtuk elvégzett orvosi kísérletektől és a rossz bánásmód következtében.