EP-képviselők szerint Orbán Viktor nem Európa oldalán áll, a Gazprom csökkenti a gázszállítást a németek felé

Összefoglaljuk az ukrajnai háború 111. napjának legfontosabb eseményeit:

• Az összes közúti hidat szétlőtték az oroszok Szeverodonyecknél, az ostromlott városban rekedt civilek lényegében nem tudnak kijutni az ukránok által ellenőrzött területekre. Oroszország felszólította a szeverodonyecki vegyi üzem ukrán védőit: adják meg magukat. Volodimir Zelenszkij kedd este arról beszélt, fájdalmasak az ukrán veszteségek Szeverodonyecknél és Harkiv környékén.
• A dél-ukrajnai Herszon „örökre orosz marad”, állítja a megszállók által kinevezett helyi közigazgatás helyettes vezetője.
• Ferenc pápa szerint „valami kiprovokálhatta” az orosz inváziót, a konfliktust pedig „elősegíthette” a NATO fokozódó jelenléte a térség országaiban.
• Volodimir Zelenszkij szerint ha Ukrajna nem elég erős, akkor az oroszok nem állnak meg a Donyec-medencénél. Az amerikai hírszerzés szerint sem tett le Vlagyimir Putyin Ukrajna egészének megszállásáról, Llyod Austin amerikai védelmi miniszter szerint ráadásul Putyinnak birodalmi étvágya van.
• A Gazprom csökkenti a gázszállítást Németország felé az Északi Áramlat-1 gázvezetéken. Németország közben nyilvántartással és spiclivonallal ellenőrizné az orosz oligarchák elleni szankciókat. A szankciók miatt beutazási tilalmat adott ki Moszkva több tucat brit riporternek, és a brit hadiipar különböző szereplőinek is.
• Ismeretlen helyre szállították a bebörtönzött orosz ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt. A politikus korábban élesen fogalmazott Putyin háborújáról.
• Több mint kétszer annyit költ Ukrajna a háborúra havonta, mint amennyi adót beszed az ukrán állam. Közben Oroszország korlátozni fogja a költségvetési adatainak nyilvánosságát.
• Wimbledonnal ellentétben az idei US Openen orosz és belarusz teniszezők is indulhatnak.
• EP-képviselők levelet küldtek Orbán Viktornak: ebben úgy fogalmaztak, hogy a magyar nép a történelem jó oldalán áll, de a magyar miniszterelnök nem.
• Egy brit biztonsági szakértő szerint Putyin ugyan a pletykákkal ellentétben nem beteg, de igencsak hipochonder, és nagyon gyakran használ botoxot.

Fájdalmas veszteségek érik az ukrán erőket Szeverodonyecknél és Harkiv megye településein – erről beszélt kedd éjjeli beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Szerinte „létfontosságú” a Donyec-medencei ukrán erők kitartása, mivel a keleti régióért folytatott harc meghatározza a háború további kimenetelét is.

Továbbra is próbálják evakuálni a civileket Szeverodonyeckből, ezt viszont nehezíti, hogy az orosz erők az összes közúti hidat lerombolták, ami összekötötte a várost az ukrán ellenőrzés alatt álló területekkel.

Zelenszkij arra kérte a harcoló katonákat, hogy „tartsanak ki”, és „küzdjenek tovább, küzdjenek keményen”.

Az ukrán elnök emellett arra sürgette a nyugati országokat, hogy azonnal szereljék fel Ukrajnát modern rakétaelhárító fegyverekkel. Szerinte „semmi sem igazolhatja”, hogy ezek leszállításával késlekednek az érintett országok.

(BBC, Guardian, Sky News)

Levelet írt az Európai Parlament 44 képviselője Orbán Viktornak, írja a Szabad Európa. A négy legnagyobb uniós frakció – a kereszténydemokrata Európai Néppárt, a szociáldemokrata S&D, a liberális Renew Europe és a Zöldek – képviselői szerint a magyar miniszterelnöknek jobban számítanak a személyes politikai érdekei, mint az ukránok élete, és folyamatosan lassította a szankciós csomag elfogadását – ezzel megtörve az uniós egységet.

Holott a képviselők szerint a demokratikus világ egységes Ukrajna és az ukrán emberek támogatásában, kivéve Orbán Viktort és a magyar kormányt. Kiemelték, hogy Orbán a végsőkig kardoskodott azért, hogy mentesülhessen az olajembargó alól, így „Magyarország tovább finanszírozza majd az orosz hadsereg háborús bűneit”.

Sőt, a kommunista időkben KGB-ügynökként mozgó Kirill pátriárka bevédésével a vallási vezető tovább buzdíthatja büntetlenül az oroszokat a háborúra, „ártatlan ukrán gyerekek meggyilkolását” is beleértve.

A képviselők szerint az Európai Unió a béke és az együttműködés egysége, ami minden válságból megerősödve jött ki. Szerintük a mostani háború is tovább erősíti majd az EU-t, a szövetség pedig támogatja Ukrajnát.

„Arra kérünk, hogy állj a történelem jó oldalára a magyar emberekkel együtt, akik egyértelműen szolidárisak Ukrajnával. Arra kérünk, hogy viselkedj valódi európaiként”

– írták Orbán Viktornak a képviselők, és arra kérték „a szovjet diktatúra okozta sebekből gyógyuló” Magyarország miniszterelnökét, őrizze meg az európai egységet.

Orosz és belarusz játékosok is indulhatnak az idei US Openen, írja a Sky News. Az Amerikai Teniszszövetség (USTA) azért határozott így, mert „nem szeretnék a sportolókat büntetni a kormányuk tetteiért és döntéseiért”.

Lew Sherr, az USTA vezérigazgatója hozzátette, hogy az orosz és belarusz teniszezők csak független játékosként indulhatnak a tornán, így nem kapnak sem himnuszt, sem országjelölést. Az idei US Opent augusztus 29. és szeptember 11. között tartják majd.

Az USTA döntése egyébként összhangban van a két nemzetközi teniszszövetség, a férfiakat képviselő ATP és a nőket képviselő WTA álláspontjával: szerintük sem kellene kizárni a két ország sportolóit. Ennek ellenére az idei wimbledoni tenisztornán nem játszhattak sem orosz, sem belarusz teniszezők – aminek meg is lett a maga következménye. A wimbledoni tornán megszerzett pontok ugyanis nem számítanak bele a világranglistás helyezések kiosztásához elengedhetetlen idei pontgyűjtögetésbe.

Bár az elmúlt hetekben többször is felvetődött a nemzetközi sajtóban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos betegséggel küzd, a Sky News biztonsági szakértője szerint erre „nincs meggyőző bizonyíték”.

Michael Clarke szerint Putyin egyszerűen „csak hipochonder”, és az orvosai is mindig a közelében vannak. Ráadásul az orosz elnök – ahhoz képest, hogy idén októberben tölti be a 70-et – „igen jól néz ki” a róla kiadott felvételeken. Legalábbis azok többségén. Persze Putyin kisimult arca nem feltétlenül természetes, mondja Clarke:

„Köztudott, hogy igen gyakran használja a botoxot”

– mondta a szakértő. Ebből a szempontból igen kellemetlenül érintheti az elnököt, hogy az orosz szépségklinikák kifogytak a botoxból.

„Oroszország inváziója annak példája, amikor egy nagyhatalom úgy dönt, hogy jobban számít a birodalmi étvágya, mint a békés szomszédainak jogai” – írta Twitterén az amerikai védelmi miniszter. Lloyd Austin kedden Brüsszelben tárgyalt ukrán védelmi szerződésekről, szerdán és csütörtökön pedig részt vesz majd a NATO védelmi minisztereinek találkozóján, írja a BBC.

Austin szerint Putyin ambíciói egy olyan „kaotikus és zűrzavaros” világot idéznek meg, amilyenben „senki nem akarna élni”.

Korlátozni fogja egyes kormányzati adatokhoz a hozzáférést Oroszország, írja a Guardian. A moszkvai pénzügyminisztérium ezzel a lépéssel reagálna az országot ért szankciók „negatív következményeire”, valamint megvédené a kormányt a további szankcióktól.

A korlátozás érinti többek között a költségvetési kiadásokról nyilvánosságra hozott adatokat is. A Guardian megjegyzi, hogy a pénzügyminisztérium adatai szerint a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően közel 1480 milliárd rubellel (átszámítva 9670 milliárd forinttal) nőtt Oroszország költségvetési többlete.

Jóval többet költekezett az ukrán állam az elmúlt hónapokban, mint amennyi adót beszedett – erről ír a BBC a kijevi parlament pénzügyi bizottságának beszámolója alapján.

Az ukrán kormány májusban 101 milliárd hrivnyát (átszámítva 1313 milliárd forintot) gyűjtött be az adófizetőktől – azonban a pénzügyi bizottság vezetője szerint több mint kétszer ekkora összeget, 250 milliárd hrivnyát (azaz 3250 milliárd forintot) kellett fordítaniuk a háborúra, valamint az otthontalanná vált emberek megsegítésére.

Danilo Hetmancev szerint emiatt vagy hitelt kell felvennie Ukrajnának havonta 5 milliárd dollár (kb. 1920 milliárd forint) értékben, vagy jelentősen meg kell vágni a kiadásokat.

Bár az Egyesült Államok, az Európai Bizottság és több nyugati ország is nyújtott már pénzügyi támogatást Ukrajnának, Hetmancev szerint ez az összeg messze elmarad a szükséges havi 5 milliárd dollártól.

Nyilvántartást hoz létre Németország az uniós szankciók hatálya alá tartozó, vagy tisztázatlan eredetű vagyontárgyakról, erről kedden beszélt Olaf Scholz német kancellár. A Guardian beszámolója szerint ezzel szeretnék hatékonyabbá tenni annak ellenőrzését, hogy betartják-e az Oroszországgal szemben meghozott szankciókat az országban.

A nyilvántartás mellett létrehoznak majd egy speciális forródrótot is, amivel megkönnyítenék a bejelentéseket.

Scholz szerint Oroszország háborúja Ukrajna ellen „mindannyiunk számára egy vízválasztó vonal”, mert a háború a nemzetközi rendet fenyegeti, írja a CNN. Az agresszió miatt pedig hatékonyabb szankciókra van szükség, különösen a külföldi oligarchákkal szemben, tette hozzá a kancellár.

Több tucat brit újságírónak, és a brit hadiipar több szereplőjének is megtiltották a belépést Oroszországba – erről számolt be a moszkvai külügyminisztérium közleménye alapján a BBC.

A brit közmédium Ukrajnából is tudósító újságírói mellett nem léphetnek be mostantól Oroszország területére a Times, a Daily Telegraph, a Guardian, az Independent napilapok szerkesztői, valamint a Sky News, a Channel 4 és az ITV több riportere sem. Sőt, a BBC esetében még a főigazgató Tim Davie is az orosz határőrök 49 fős tiltólistájára került.

Bár áprilisban az orosz kormány még azt hirdette, hogy nem tervezi külföldi újságírók kitiltását, most mégis meglépték ezt. Moszkva ugyanis a közlemény szerint ezzel a lépéssel reagálna a nyugati szankciókra és az orosz állami médiumok elleni nyomásgyakorlásra.

A 29 újságíró Moszkva szerint „szándékosan megtévesztő és egyoldalú híreket terjesztett Oroszországról, valamint az ukrajnai és a donbaszi eseményekről”, ráadásul „hozzájárulnak az oroszok elleni gyűlöletkeltéshez a brit társadalomban”.

További 20 magánszemélyt pedig azért tiltottak ki, mert „kapcsolatban áll a brit hadiiparral”. Ilyen szereplő Moszkva szerint többek között a brit haditengerészet vezérkari főnöke, Ben Key, de felkerültek a listára a BAE Systems és a Thales UK repülőipari cégek vezetői is, írja a BBC.

Az orosz megszállók arra szólították fel a szeverodonyecki Azot vegyi üzem ukrán védőit, hogy moszkvai idő szerint reggel 8 órától (magyar idő szerint reggel 7-től) tegyék le a fegyvert, és adják meg magukat – írja a BBC.

Mihail Mizincev, a Nemzetvédelmi Irányító Központ vezetője szerint az ukrán harcosok ellenállása „értelmetlen”, ezért ideje letenniük a fegyvert.

Bár az orosz erők már az utolsó közúti hidat is lerombolták, ami összekötötte Szeverodonyecket az ukrán ellenőrzés alatt álló területekkel, egyes ukrán erők továbbra is kitartanak. Az Azot vegyi üzemben – a mariupoli Azovsztal acélgyár esetéhez hasonlóan – több száz civil rekedt az ukrán harcosokkal együtt. Oroszország korábban felajánlotta, hogy humanitárius folyosót hoz létre a civilek evakuálására.

Az amerikai hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin még mindig el akarja foglalni Ukrajna nagy részét, sőt, akár az egész országot is. Erről az amerikai védelmi miniszter helyettese, Colin Kahl beszélt kedden, írja a Sky News. Kahl hozzátette: nem sok esélyt lát arra, hogy Putyin be tudja teljesíteni az álmait.

„Itt-ott ugyan szerezhetnek technikai előnyöket. De az ukránok kitartóak. Nem hiszem, hogy az oroszok képesek lennének elérni ezeket a grandiózus célokat”

– fogalmazott a miniszterhelyettes.

Az invázió február 24-i kezdetén az orosz erők nemcsak az orosz ajkú dél- és kelet-ukrajnai területeket célozták meg, de Ukrajna fővárosát, Kijevet is. A hetekig tartó heves harcok után viszont a megszállók visszavonultak az ország középső részéből, és az Azovi-tenger partjára, valamint a Donyec-medencére koncentrálták erőiket.

Váratlanul egy ismeretlen helyre szállították át a bebörtönzött orosz ellenzéki vezetőt, Alekszej Navalnijt, írja a Guardian.

A politikusra 2,5 éves éves börtönbüntetést szabtak ki még 2021-ben, majd még 9 évet idén márciusban. Ügyvédein keresztül azonban a mai napig tartotta a kapcsolatot a világgal – kedden viszont váratlanul azt közölték Navalnij ügyvédeivel a pokrovi 2. számú büntetőtelepen, hogy nálunk „nincs ilyen nevű elítélt”.

Az orosz ellenzéki sajtósa, Leonyid Volkov azt írta Telegramon, nem tudják, hol van most Navalnij, ahogy azt sem, hogy merre vihetik. Munkatársa, Kira Jarmis pedig arról írt Twitteren, hogy sem Navalnij ügyvédeit, sem a rokonait nem tájékoztatták arról, hogy új helyre viszik a politikust.

„Voltak pletykák arról, hogy a melehovói 6-os számú büntetőtelepre szállítják át, de lehetetlen megtudni, mikorra érne oda – ha egyáltalán megérkezik. Nem csak az a probléma a másik, szigorúan őrzött büntetőteleppel, hogy sokkal félelmetesebb. Amíg ugyanis nem tudjuk, hol van Alekszej, addig csak azzal a rendszerrel áll szemben egy emberként, amely már megpróbálta megölni őt”

– írta Twitteren Navalnij szóvivője. Jarmis szerint a legfontosabb feladat most az, hogy minél hamarabb megtalálják a politikust.

Az idegméreggel megmérgezett Alekszej Navalnij többször is kritikusan nyilatkozott Putyin ukrajnai háborújáról: az orosz invázió kitörése előtti napokban (munkatársain keresztül) arról twittelt követőinek, hogy „Putyin gyilkol és még többet akar gyilkolni”. A Szaharov-díjas politikus sajtósa, Leonyid Volkov a Telexnek decemberben arról beszélt, Vlagyimir Putyin Oroszországa az elmúlt években a „vegytiszta fasizmus” útjára lépett. Márciusban pedig Budapestre látogatott Kira Jarmis is, aki a Telexnek adott interjújában úgy fogalmazott: a bebörtönzött Navalnij az egyetlen alternatíva Putyinnal szemben, és teljesen biztos abban, hogy az ellenzék nem hivatalos vezéréből egy nap Oroszország elnöke lesz.

A Gazprom 40 százalékkal csökkentette az Északi Áramlat-1 balti-tengeri gázvezetéken keresztül Németországba irányuló gázszállítás maximális mennyiségét a Siemens által végzett karbantartási munkálatok késedelmére hivatkozva – jelentette be az orosz állami tulajdonú vállalat kedden.

Az indoklás szerint egy gázkompresszor-egység nem érkezett vissza határidőre a javításból. Emiatt mostantól legfeljebb 100 millió köbméter gázt lehet átpumpálni a vezetéken naponta, ami a korábban tervezett napi 167 millió köbméter gázmennyiség mintegy 60 százaléka.

A 2011-ben üzembe helyezett Északi Áramlat-1 gázvezeték a legnagyobb kapacitású gázvezeték Oroszország és Németország között. Az üzemeltető vállalat szerint 2021-ben 59,2 milliárd köbméter földgázt exportáltak Oroszországból Európába a vezetéken keresztül. Tavaly év végéig összesen több mint 441 milliárd köbmétert exportáltak a vezeték üzembe helyezése óta. Németország számára az Északi Áramlat-1 az orosz gáz fő szállítóvezetéke. Az Északi Áramlat-2 gázvezeték elkészült ugyan, de Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt még nem helyezték üzembe.

(MTI, Reuters)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök dán újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, egészen biztos abban, hogy ha Oroszország számára lehetőség kínálkozik, akkor nem fognak megállni a Donyec-medencénél. „Biztos vagyok benne, hogy ha Ukrajna nem elég erős, tovább fognak menni” – mondta az online sajtóbeszélgetésen. „Megmutattuk nekik az erőnket. És fontos, hogy ezt az erőt velünk együtt nyugati partnereink is megmutassák.”

Ahogy az utóbbi napokban mindig, amikor erre lehetősége nyílt, Zelenszkij most is hangsúlyozta, hogy Ukrajna nyugati szövetségeseinek nehézfegyverezettel kell ellátnia az országot ahhoz, hogy feltartóztathassák és visszaverhessék az oroszokat. (CNN)

Talán valami kiprovokálhatta az orosz invázót – mondta Ferenc pápa a La Civiltà Cattolica című jezsuita lapban most publikált, de még a múlt hónapban készített interjújában. Az egyházfő korábban az olasz Corriere Della Sera napilapnak is mondott hasonlókat, május elején úgy fogalmazott, talán a NATO is kiprovokálhatta Ukrajna orosz megszállását.

A pápa egyébként nem biztos abban, hogy a világ országainak valóban még több fegyverrel kellene ellátnia Ukrajnát, ugyanakkor elítélte a háború brutalitását, és a moszkvai Kirill pátriárkát is, amiért vallási érvekkel igyekezett alátámasztani az orosz támadás jogosságát.

Ferenc szerint az Ukrajnával szembeni orosz hozzáállás alapja, „a harag, amit nem tudom, provokált-e, de talán elősegítette” a NATO fokozódó jelenléte a térség országaiban.

A katolikus egyház feje február óta többször beszélt az ukránoknak okozott szenvedésről, és többször elítélte az agressziót is, de tartózkodott attól, hogy kifejezetten Oroszországot tegye felelőssé a háború kirobbanásáért. Ennek több oka is lehet, a Vatikán deklarált semlegessége mellett akár az is, hogy Ferenc pápa mindig is az orosz ortodox egyházzal fenntartott kapcsolatok javítására törekedett, és mindig igyekezett elkerülni, hogy a Vatikán az Amerikai Egyesült Államok érdekeinek megfelelő diplomáciai álláspontra helyezkedjen bizonyos kérdésekben. (Wall Street Journal, Guardian)

„Mi már visszavonhatatlanul az Orosz Föderáció részei vagyunk” – mondta az orosz Ria Novosztyi hírügynökségnek Kirill Sztremuszov, az oroszok által elfoglalt ukrajnai Herszon orosz közigazgatásának helyettes vezetője. „Emlékeznünk kell erre, újjá kell építenünk várost, útlevelet kell adnunk az Orosz Föderáció állampolgárainak, és emlékeznünk kell arra, hogy igazán otthon fogjuk érezni magunkat az Orosz Föderációban, és jól érezzük magunkat.”

Sztremuszov szerint Herszon már örökre az Orosz Föderáció része marad.

Járhatatlanok a Szeverodonyeckből kivezető utak, miután mind a három megmaradt hidat szétlőtték az oroszok – közölte Szerhij Hajdaj, Luhanszk régió ukrán igazgatásának vezetője. A kormányzó videóüzenetet publikált, ebben elmondta azt, hogy az oroszok még nem foglalták el a várost, „egy része” ugyanis még ukrán ellenőrzés alatt áll. Hajdaj már a múlt héten beismerte, hogy a heves orosz ágyútűz miatt Szeverodonyeck ukrán védőinek ki kellett vonulniuk a belvárosból, és már csak a város külső részeit tudják tartani.

„Városrészt városrész után pusztítanak el” – mondta a kormányzó az orosz tüzérségi fölényről.

Az, hogy az oroszok a Sziverszkij-Donyec folyó összes hídját elpusztították Szeverodonyeck mellett, lényegében lehetetlenné teszi, hogy az ostromlott városban rekedt civilek a szomszédos Liszicsanszkba meneküljenek. Igaz, az oroszok azt a várost is lövik, de ott még nem olyan rossz a helyzet, mint Szeverodonyeckben. (Guardian)

További 300 millió eurót költ honvédelme korszerűsítésére az EU- és NATO-tag Litvánia, miután Ukrajna orosz megszállása növelte a litván társadalom és a kormány biztonságpolitikai félelmeit. Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter a Twitteren számolt be arról, hogy francia kollégájával, Sebastien Lecornuvel folytatott találkozóján megállapodtak, hogy Litvánia 18 Caesar Mark II önjáró löveget vásárol a francia Nexter fegyvergyártól.

Litvánia az utóbbi hetekben jelentős pénzügyi és katonai segítséget küldött az orosz megszállók ellen harcoló Ukrajnának, még egy Bayraktar drónra is összedobtak közadakozásból.

„Ennek a csatának az emberi költsége nagyon magas. Egyszerűen ijesztő. A Donyec-medencéért zajló csatát kétségtelenül Európa egyik legkeményebb ütközeteként fogja emlegetni a hadtörténet” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn éjjel, a háború történéseit összefoglaló beszédében.

Az ukrán elnök kiemelte, népének joga van harcolnia azért, hogy Ukrajna teljes területét felszabadítsa, ehhez pedig nehézfegyverekre van szükség Ukrajna nyugati szövetségeseitől.

„Az abszolút gonosszal van dolgunk. És nincs mit tennünk, mint előrelépni és felszabadítani a területeinket. Naponta hívjuk fel partnereink figyelmét arra, hogy csak elegendő számú, Ukrajna számára megfelelő modern tüzérség fogja biztosítani előnyünket, és végül Donyec-medencénk orosz kínzásának megszüntetését.” (az ukrán elnök hivatala, Guardian)

Jó reggelt, ezzel a poszttal indul az orosz-ukrán háború 111. napjáról szóló közvetítésünk. A hétfői eseményeket ide kattintva tudja elolvasni.

• Sauli Niinistö finn elnök arról beszélt, hogy tömegpusztító fegyvereket vákuumbombákat – vetnek be az oroszok.
• Hét megkínzott és tarkón lőtt civil holttestét ásták ki Bucsa környékén.
• Vagy megadják magukat Szeverodonyeck védői, vagy meghalnak – közölte a donyecki szeparatisták vezetője. A városból kivezető mindhárom hidat lerombolták.
• Napi majdnem egymilliárd eurót kerestek az oroszok a fosszilis tüzelőanyagok exportjával a háború alatt.
• A brit védelmi minisztérium jelentése szerint az határozza meg a háború menetét, hogy az oroszok át tudnak-e kelni a Sziverszkij-Donyec folyón.
• Az Amnesty International szerint háborús bűnöket követtek el az oroszok, amikor Harkiv térségében civilek százait ölték meg.