Háború- és Putyin-ellenes szalagcímek jelentek meg az egyik legnagyobb orosz hírportálon
2022. május 9. – 07:36
frissítve
- Május 9. a győzelem napja Oroszországban: sokan találgattak arról, mit jelenthet be Vlagyimir Putyin orosz elnök a délelőtti katonai parádén elmondott beszédében.
- Ehhez képest nagy bejelentés nem történt: Putyin az ukrajnai harcokat a II. világháborúval állította párhuzamba, Ukrajna ugyanis szerinte nyugati segítséggel támadásra készült Oroszország ellen.
- Precíziós rakétákkal támadták meg hétfő délelőtt Odessza környékét, és Kijevben is légiriadót rendeltek el.
- Volodimir Zelenszkij vasárnap éjjel arról beszélt, szerinte a szabad világ szemében egyértelmű, hogy Ukrajna áll a háború jó oldalán – és Oroszország veszíteni fog, mert „a gonosz mindig veszít”.
- Ukrajna először vett részt a G7-országok tanácskozásán, ahol Zelenszkij a szankciók fokozására szólított fel, és ezek között említette az orosz olajra, olajszármazékokra kivetendő embargót is.
- Bulgária nem fogja támogatni az Európai Unió új szankciós csomagját Oroszországgal szemben, ha nem kapnak felmentést, mondta Asszen Vasziljev bolgár miniszterelnök-helyettes.
Köszönjük, hogy nálunk követték az ukrajnai eseményeket! Kedd reggel újra elindul a percről percre tudósításunk.
Joe Biden aláírta az ukrán demokrácia védelmében hozott 2022-es kölcsönbérleti törvényt (Ukraine Democracy Defense Lend-Lease Act of 2022), amely megkönnyíti, hogy az Egyesült Államok katonai felszereléseket küldjön Ukrajnába. Biden megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja az ukránokat, akik „az országukért és demokráciájukért harcolnak Putyin kegyetlen háborújával szemben”. Az elnök úgy fogalmazott: „az ukránok minden nap az életükért küzdenek. A harc nem olcsó, de az agressziónak való engedelmeskedés még költségesebb.”
A szakértők szerint a jogszabály a második világháborús úgynevezett „kölcsönbérleti” program újraindítását jelenti, amely akkor hozzájárult a náci Németország legyőzéséhez. A hétfőn aláírt törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy katonai felszerelést kölcsönözzön vagy lízingeljen Ukrajnának, illetve más kelet-európai szövetséges országoknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitter-bejegyzésében üdvözölte a törvényjavaslat aláírását. „A kölcsönbérleti törvény mai aláírása történelmi lépés. Meggyőződésem, hogy együtt újra győzni fogunk. És meg fogjuk védeni a demokráciát Ukrajnában és Európában, mint 77 évvel ezelőtt” – fogalmazott Zelenszkij. (MTI)
Habár az amerikai first lady, Jill Biden a napokban váratlanul Ungváron járt, ahol találkozott Olena Zelenszkával, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feleségével, Joe Biden nem tervez hasonló meglepetéslátogatást Ukrajnában.
Erről a Fehér Ház szóvivője beszélt hétfő este a CNN szerint. Hozzátették, hogy az amerikai elnök ugyan nagyon szeretne Ukrajnába látogatni idővel, de az ő útjának megszervezése némileg bonyolultabb lenne.
Az Egyesült Államok egy évre felfüggeszti az ukrán acélra kivetett vámterheket, jelentette be hétfőn az amerikai kereskedelmi minisztérium az orosz hadművelet által ukrajnai iparnak okozott károkra hivatkozva. „Vlagyimir Putyin barbarizmusa nem kímélte Ukrajna legnagyobb acélközösségeit, köztük a mariupoli acélműveket, amely Ukrajna orosz agresszióval szembeni ellenállásának jelképévé vált” – közölte a tárca.
Donald Trump volt elnök 2018-ban 25 százalékos vámtételt szabott ki acélimportokra, a többi között Ukrajnából is. A republikánus és demokrata párti képviselők egyaránt azt sürgették, hogy Joe Biden elnök függessze fel ezeket a vámtarifákat. Ukrajna a világ 13. legnagyobb acéltermelője és termelése nagyjából 80 százalékát exportálja. A múlt hónapban az Európai Unió tett javaslatot azon ukrán termékek vámtarifáinak egyéves felfüggesztésére, amelyekre eddig még nem terjedt ki a meglévő szabadkereskedelmi egyezmény. (MTI)
„Eredmény, de messze nem elég, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mélyítette tovább az Ukrajna elleni támadással háborúvá szélesedett orosz–ukrán konfliktust a náci Németország felett aratott győzelem évfordulója alkalmából Moszkvában elmondott beszédével” – mondta Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő hétfőn Berlinben.
Scholz szerint Vlagyimir Putyinnak ki kell vonnia az összes orosz katonát Ukrajnából. Hozzátette, hogy orosz békediktátummal nem lehet befejezni a háborút.
Macron arról beszélt, hogy Ukrajna támogatása azt szolgálja, hogy az ország a saját feltételeinek megfelelő, szuverenitását és területi integritását biztosító megállapodással zárhassa le a konfliktust. (MTI)
Az ukrán fővárosban helyi idő szerint este nyolc után ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák, számolt be a Sky News helyszíni tudósítója. Nem ez az első ilyen alkalom ma, délelőtt akkor bőgtek fel a szirénák, amikor Moszkvában éppen a katonai parádét tartották.
Néhány órája írtuk meg, hogy Varsóban vörös festékkel öntötték le az orosz nagykövetet egy megemlékezésen, a történtek után az orosz külügyminisztérium közleményben tiltakozott a cselekedet miatt.
A történtekre a lengyel politika több szereplője is reagált. A belügyminiszter Mariusz Kaminski legálisnak nevezte a hétfői varsói oroszellenes tüntetéseket, és szerinte az azokon részt vevő ukrán nők indulatai érthetők, és hozzátette, hogy a helyi rendőrség nem javasolta a nagykövetnek, hogy virágokat helyezzen el az ismeretlen katona sírjánál. A lengyel külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a tüntetésen történt incidens miatt. Az éppen iráni látogatáson tartózkodó Zbigniew Rau azt mondta, hasonló incidensnek soha többé nem szabad megtörténnie – jelentette a PAP lengyel hírügynökség. „Az elesett szovjet katonák sírjánál tervezett mai koszorúzás során történteket incidensnek kell nevezni, olyan incidensnek, amelynek nem lett volna szabad megtörténnie, amely kétségkívül sajnálatra méltó. A diplomaták különleges védelmet élveznek, függetlenül az általuk képviselt kormányok politikájától” – idézi az MTI a lengyel hírügynökséget.
(Gazeta, MTI)
A nemrég újraválasztott francia elnök az Európai Parlamentnek adott beszédét a BBC idézi, ez alapján Macron úgy látja, hogy az ukrán EU-csatlakozás évtizedekig is eltarthat. Gyorsan hozzátette azt is, hogy meglátása szerint az ukránok a bátorságukkal és a küzdelmükkel már így is az „európai család tagjai”. Mindettől függetlenül a francia elnök reméli, hogy az EU felgyorsítja a folyamatot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn számolt be twitterén, hogy júniusban lehet EU-s válasz Ukrajna tagsági kérelmére. Ez persze nem jelenti azt, hogy rögtön meg is kapják a tagságot, csak egy újabb lépés az efelé vezető úton.
Az Institute for Study of War kutatóintézet térképén mutatjuk az aktuális helyzetet:
Persze ez csak egy pillanatkép, sokkal többet mond, ha összehasonlítjuk a 10 nappal ezelőtti állapotnál (még egy kis kontextus: az eredeti orosz terv az volt, hogy 3 nap alatt megnyerik a háborút és beveszik Kijevet).
A Lenta.ru az egyik legnagyobb orosz hírportál, a lap tulajdonosa néhány áttéten keresztül a Sberbank, vagyis végső soron az orosz állam. Ennek megfelelően a hangvétele eddig tükörsimán simult bele a hivatalos propagandába, és ezért is meglepő, hogy ma reggel olyan szalagcímek jelentek meg rajta, mint:
- Putyin egy paranoiás diktátor
- A védelmi minisztérium hazudik a Moszkva hadihajóról
- Az orosz hatóságok megtiltották a sajtónak, hogy az igazságról számoljon be
- A háború csak a gazdaság kudarcát próbálja elfedni
És hasonlók, nagyjából 20. Az összes ilyen váratlan című cikk végén azt írja a lap, nem hekkertámadás történt, két munkatársuk, a gazdaság és környezet rovatok vezetői, Jegor Poljakov és Alexandra Mirosnyikova vállalják a felelősséget, és egyben politikai menedékjogot is kérnek. Mint az esetről beszámoló Meduza cikkéből kiderül, ők ketten jelenleg nem Oroszországban tartózkodnak. Ha otthon lennének, már a háború háborúnak nevezése miatt is börtön fenyegetné őket.
Hogy a Lenta.ru szabotázsáról épp a Meduza számol be, egyébként végtelenül ironikus. A Lettországban működő orosz/angol nyelvű lap ugyanis pár éve éppen a Lenta.ru felmondott újságíróiból jött létre, akik a főszerkesztő kirúgása után távoztak.
A Lenta.ru belülről meghekkelt oldalai már nem elérhetőek, de az Internet Archive megőrizte a címlapot.
(BBC)
Tovább zajlanak az EU-s egyeztetések az oroszok elleni szankciók hatodik csomagjával kapcsolatban – annak ellenére, hogy a magyar kormány vétót helyezett kilátásba, „amíg nincs megoldás Magyarország energiabiztonságára”, mondta Daniel Ferrie EU-szóvivő a CNN-nek.
Ezzel Kovács Zoltán vasárnapi nyilatkozatára célzott, ami valójában Szijjártó Péter korábbi nyilatkozatát idézte. Azóta egyébként Bulgária miniszterelnök-helyettese is bejelentette, hogy nem támogatja a teljes olajembargót, illetve felmentést kér alóla az országa számára.
(CNN)
Ez Ursula von der Leyen friss Twitter-posztjából derül ki, amiben azt írja, a G7-országokkal egyeztetett az EU Ukrajna-politikája, és az ukránoknak nyújtott segítség ügyében. Természetesen az, hogy az Európai Bizottság hivatalos véleményt nyilvánít az ukrán tagsági kérelemre, nem jelenti azt, hogy rögtön meg is kapja Ukrajna a tagságot, csak egy újabb lépés az efelé vezető úton.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint az oroszok tüzérségi és páncélos támogatás mellett megpróbálják elfoglalni Mariupolban az Azovsztal acélművet. A hatalmas, jól védhető gyárkomplexum az ukrán ellenállás utolsó bástyája a máskülönben szinte teljesen lerombolt, egykor 400 ezres kikötővárosban. Az üzemből a civileket a Nemzetközi Vöröskereszt segítségével sikerült evakuálni, de a hírhedt (az oroszok vádjai szerint neonáci) Azov ezred katonái továbbra sem adják fel a harcot.
Az orosz fél tagadja, hogy az Azovsztal lerohanására készülne; pár hete Putyin azt mondta, az acélművet zárják körül hermetikusan, „hogy egy légy se tudjon kijönni”. A gyárat azóta is folyamatosan lövi az orosz tüzérség.
(Sky News)
„Ki szabadította fel Berlint a fasizmus alól?” – tették fel a kérdést a berlini ukrán nagykövetnek. A twitteren megjelent videó egyébként oroszbarát oldalról indulhatott, Roten October logó látható a kép sarkában, ettől még a II. világháború végének évfordulóján fel lehet tenni a kérdést. (Hogy az évforduló mikor van, május 8-án, ahogy Nyugaton, vagy május 9-én, ahogy Sztálin akarta, arról itt olvashatja Ungváry Krisztián történész írását.)
A II. világháború különösen aktív terepévé vált az Ukrajna elleni orosz invázió történelmi kontextusának, Vlagyimir Putyin szerint ami ott zajlik, az az oroszok Nagy Honvédő Háborújának újabb fejezete, ahol a kollektív Nyugat a fenyegető veszély, itthon meg az az értelmezés terjed, hogy Magyarországot az ukránok szállták meg 1944 végétől, szóval, az ember csak kapkodja a fejét, az ukrán nagykövet válaszától függetlenül is. Andrij Melnyik válasza tehát a kérdésre, hogy „Ki szabadította fel Berlint a fasizmus alól?”, a következő:
„Ukrajna!”
Jade McGlynn a Monterey Initiative in Russian Studies kutatóintézet munkatárra, az orosz média és emlékezetpolitika a szakterülete. A sok komoly (és néha egészen vérfagyasztó) tartalom mellett a Twitter-csatornáján most egy szürreális összeállítást posztolt az orosz közösségi médiából összevadászott, győzelem-napi salátákról. Ebből egy uborkából, főtt kukoricából, és valami majonézes dologból álló T-54-es tankot mutatunk most, akit további kulináris rémtettek érdekelnek, erre tessék.
a
Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn videokapcsolaton keresztül egyeztetett Olaf Scholz német kancellárral egyebek mellett az ukrajnai háborúról, és kijelentette, hogy meg kell akadályozni, hogy a konfliktus helyrehozhatatlanná fajuljon.
A hivatalos közlemény szerint a megbeszélés során Hszi emlékeztetett: Kína mindig is a béke oldalán állt, és a „maga módján” dolgozik a feszültség enyhítésén. Az európai félnek történelmi felelősséget és politikai bölcsességet kell mutatnia – fogalmazott. A kínai elnök úgy vélekedett: az érintett feleknek támogatniuk kell Ukrajnát és Oroszországot a béke tárgyalásos megvalósításában. Kína minden nemzetközi igyekezetet támogat a béke előmozdítására – tette hozzá.
(MTI)
Az ideiglenes installáció egy egykori Lenin-szobor helyén áll, Dimitrij Iv munkája. A felirat rajta: „A történelem két sorsot ismer háborús bűnösök számára, bírósági tárgyalás, vagy… érted a célzást, Putler?”
A két és fél éves Jack Russell terrier több mint 200 akna felderítésében segédkezett a háború kitörése óta. A kitüntetést személyesen Zelenszkij elnök adta át, az ünnepségen az épp Kijevbe látogató kanadai miniszterelnök Justin Trudeau is részt vett.
Patron az ukrán ellenállás szimbóluma, és valóságos népi hős lett az elmúlt hetekben, karikatúrákon és pólókon tűnik fel; a legnépszerűbb ábrázolásán egyébként egy orosz rakétát vizel le. (BBC)
Mihail Mihajlovics Kaszjanov 2000 és 2004 között volt orosz miniszterelnök, Putyin első elnöksége alatt (Putyin nem sokkal a választás előtt a teljes kormányával együtt menesztette). A háborút többször is elítélő Kaszjanov most a Sky Newsnak nyilatkozott, és a szovjet győzelem napja, illetve Putyin beszéde kapcsán azt mondta, elkezdődött a Putyin-éra végjátéka, a háború végzetesen meggyengítette Oroszországot, és óriási hiba volt Putyintól Ukrajna megtámadása.
Lavrentyij Pavlovics Berija 1938 és 53 között volt a Szovjetunió belügyminisztere, és az NKVD (a KGB elődje) vezetője, a nevéhez fűződik többek között a sztálini koncepciós perek megszervezése, illetve a Gulág-program vezetése.
Nehéz magyar párhuzamot találni erre, de talán az lenne a legközelebbi, ha valaki a hírhedt ÁVH-vezér Péter Gábort kívánná vissza rendet tenni.
25-30 százalékkal kevesebb területet vetettek be idén Ukrajnában, mint tavaly, írja az MTI. Eddig mintegy 7 millió hektárnyi föld lett bevetve, igaz, az ukrán mezőgazdasági miniszter szerint a vetés minősége is elmarad a tavalyitól.
Áprilisban Ukrajna 1,090 millió tonna gabonát exportált, azonban így is még 25 millió tonna ragadt egyelőre az országban. Mivel az ukrán kikötőket a Fekete-tengeren blokád alá vette Oroszország, ezért most Románián keresztül próbálják kivinni a termést az országból. A jövőben azonban vonzóbb alternatíva lehet a balti kikötőkön keresztül kivinni a termékeket.
Elemzők szerint az Ukrajnában felhalmozott nagy készletek gondot okozhatnak abból a szempontból is, hogy így kevesebb hely jut majd az új termés tárolására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és a belső politikai köre a náci Németországhoz hasonló „fasizmust és zsarnokságot” tükrözik az Ukrajna elleni inváziójukkal – mondta a londoni Nemzeti Hadsereg Múzeumában tartott beszédében Ben Wallace brit védelmi miniszter.
A Guardian arról ír, Wallace szerint Putyin „a múlt század totalitárius rendszereinek hibáit ismétli”. A Sky News pedig azt idézte a védelmi minisztertől, hogy szerinte az orosz elnök „meggyalázza azokat az orosz katonákat, akik a nácik ellen harcoltak”.
„Putyin elnök valójában azt akarja, hogy elrettentse és megfélemlítse az orosz népet és a világot is a militarizmus folyamatos emlékművével”
– mondta a miniszter, hozzátéve: az orosz vezérkar „kudarcot vallott, és ezt ők is tudják”. Wallace azt ígérte, a nyugati országok „felelősségre vonják majd mindazokat, akik felelősek” az Ukrajnában elkövetett atrocitásokért – és folyamatosan gyűjtik az ehhez szükséges bizonyítékokat.
Hszi Csin-ping kínai elnök videókonferencián tárgyalt hétfőn Olaf Scholz német kancellárral, írja a Sky News. A kínai államfő arra figyelmeztette Scholzot, hogy jelentős erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ukrajnai konfliktus „ne váljon kezelhetetlenné”.
A kínai állami rádió jelentése szerint Hszi arra kérte Németországot, hogy vegyen részt a Peking által kezdeményezett „globális biztonsági kezdeményezésben”. Ezt a kínai elnök még áprilisban kezdeményezte, amely szerint biztosítania kell országa biztonságának oszthatatlanságát – és erre az elvre hivatkozott Vlagyimir Putyin is, amikor megtámadta Ukrajnát.
Az amerikai külügy áprilisban úgy reagált a kezdeményezésre, hogy ezzel az elvvel megtámadnák a nemzetek jogát a szuverenitáshoz és az önrendelkezéshez. Magyarul: Washington szerint Peking és Moszkva a „biztonság oszthatatlansága” alatt azt értik, hogy feljogosítva érzik magukat más országok megtámadására.
Hiába ígérték, hogy Z-alakzatban fognak szállni a katonai repülők a moszkvai Vörös tér felett, a TASZSZ állami hírügynökség jelentése szerint egész Oroszországban lefújták a győzelem napjára tervezett légibemutatókat, írja a CNN.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov arra hivatkozott, hogy nem voltak megfelelőek az időjárási körülmények Moszkvában a díszrepülésekhez. Igaz, a CNN-nek egy kutató arról beszélt, tiszta, napsütéses idő volt Moszkvában, és egyedül némi oldalszél zavarhatott volna be.
Azonban a moszkvai időjárás önmagában még nem indokolná azt, hogy a légiparádékat lefújták Szentpéterváron, Rosztovban, Szamarában, Kalinyingrádban és Murmanszkban is.
Vörös festékkel öntötték le a varsói orosz nagykövetet, aki az ismeretlen szovjet katona sírját koszorúzta volna meg a lengyel főváros egyik temetőjében, írja az AP jelentése alapján az ABC News. Az ukrán zászlós tüntetők már várták a temetőnél Szergej Andrejev nagykövetet, akit végül a rendőrségnek kellett kimenekítenie.
A tüntetők lefasisztázták a nagykövetet és az orosz delegáció többi tagját, és az ukrán zászlók mellett vérrel megkent fehér lepedőkbe öltöztek, hogy ezzel szimbolizálják az ukrajnai háború áldozatait.
Bár korábban az orosz nagykövetség rendezvényt szervezett volna az emlékműhöz, a lengyel külügyminisztérium „nem ajánlotta” a rendezvény megtartását, a varsói polgármester pedig szintén elutasította, hogy „ünnepelhessenek az agresszorok”, írja a lengyel közrádió.
Lengyelországban szinte teljes nemzeti egység alakult ki az ukránok mellett és az oroszok ellen – olyannyira, hogy nemzetközi plakátkampányt is indítottak Oroszország ellen.
FRISSÍTÉS: Moszkva hivatalosan tiltakozik a varsói orosz nagykövetet ért támadás és a győzelem napjára tervezett koszorúzási ünnepség megzavarása miatt – közölte az orosz külügyminisztérium. A tárca által kiadott közlemény szerint „A lengyel rendőrség tétlenül nézte, ahogy szélsőségesek megzavarták a varsói szovjet katonai temetőben megtartott koszorúzási ünnepséget, és erőszakot alkalmaztak Szergej Andrejev varsói orosz nagykövet és az orosz diplomáciai képviselet más tagjai ellen”. A minisztérium szerint a lengyel hatóságok lényegében neonácikkal szemben tanúsítottak engedékenységet.
„Nincs veszélyesebb egy alattomos ellenségnél, de nincs is mérgezőbb egy színlelt barátnál” – a híres ukrán költő, Hrihorij Szkovoroda idézetével kezdte a győzelem napja alkalmából közzétett beszédét az ukrán elnök. „Február 24-én ismertük fel igazán ennek az igazságát, amikor egy színlelt barát háborút indított Ukrajna ellen.”
Volodimir Zelenszkij szerint az orosz rezsim arról álmodott, hogy az ukránok majd megtagadják a nácizmus felett aratott győzelmük május 9-i ünnepnapját, hogy „esélyt adjanak a nácitlanításra”. Azonban hozzátette: ahogyan a nácikat is kiüldözték Luhanszk, Donyeck és Herszon környékéről, valamint a Krím-félszigetről, úgy a megszállókat is el fogják üldözni az országukból.
„A nácizmus feletti győzelem napján egy új győzelemért harcolunk. Nehéz út vezet odáig, de nincsen kétségünk afelől, hogy győzni fogunk. Milyen előnyünk van az ellenséggel szemben? Okosabbak vagyunk náluk egy könyvvel: az Ukrajna történelméről szóló tankönyvvel”
– mondta Zelenszkij. „Átment rajtunk mindenféle háború, azonban mindegyik ugyanúgy végződött: bevetették a földünket golyókkal és gránátokkal, de egyetlen ellenség sem tudott itt gyökeret verni.”
„Ha hordák jönnek ellenünk, vagy a nácizmus, vagy a kettő keveréke, mint most, akkor is mi fogunk nyerni, mert ez a mi földünk. Mert míg más a cáratyuskáért, a führerért, a pártért vagy a főnökért harcol, mi a hazánkért. Soha nem harcoltunk senki ellen, csakis magunkért. A szabadságunkért és a függetlenségünkért.”
Zelenszkij hozzátette: „Soha nem fogjuk elfelejteni, amit az elődeink átéltek a II. világháborúban. Amiben több mint nyolcmillió ukrán halt meg, és minden ötödik ukrán nem tért végül haza.”
A moszkvai Vörös téren mondott beszédet az orosz elnök: Vlagyimir Putyin hivatalosan ugyan továbbra sem hirdetett háborút, és nem beszélt konkrét területek elfoglalásáról, de beszédéből így is kivehető volt a Szovjetunió felbomlása utáni határok átrajzolásának célja.
Az új Nagy Honvédő háború – ahogyan a szovjet-orosz történetírás a Szovjetunió 1941-es megtámadásától számított, a III. Birodalom legyőzéséig tartó időszakot nevezi – Putyin beszéde szerint folytatódik, ezúttal az ellenfél azonban már nem Németország, hanem az ezeréves értékeit megtagadó, a történelmet cinikusan átíró, a neonácizmussal kokettáló teljes nyugati világ.
A beszédről itt írtunk részletesen, cikkünkben pedig elolvashatja a beszéd teljes leiratát is magyarul.
Szibériába, a Kaukázusba, az orosz távol-keletre és az Északi-sarkkör vidékére viszik az oroszok az általuk „evakuált” ukránokat – erről számol be a brit i napilap. Oknyomozásuk szerint 66 olyan tábort azonosítottak, melyeket „ideiglenes szálláshelyként” tartanak számon, ezek közé tartozik tucatnyi szanatórium, erdei gyermektábor, „hazafias” nevelési központ, és még egy egykori vegyifegyver-lerakó is.
Az oroszok állításuk szerint eddig közel egymillió embert „evakuáltak” Ukrajna háborús övezeteiből, többek között a délkelet-ukrajnai Mariupol civiljeinek jelentős részét is. A brit napilap eddig 6250 olyan embert azonosított közülük, akiket ilyen helyszíneken szállásoltak el – becsléseik szerint pedig a 66 helyszínen összesen 10 800 embert szállásolhatnak el.
Több tábor viszont sokezer kilométerre fekszik Ukrajnától és Oroszország európai részeitől, a Human Rights Watch emberi jogvédő szervezet szerint pedig az ide helyezett embereket kényszerből hurcolták el Ukrajnából.
„A nemzetközi emberi jog szerint ha valakit az elé állítanak, hogy a háborús övezetben marad, vagy beléptetik a megszálló hatalom területére, az kényszerített áthelyezésnek minősül”
– mondja a szervezet európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese, Tanya Lokshina. Bár az orosz propaganda szerint „a tenger szépsége miatt” sok ukrán szabad akaratából döntött úgy, hogy az orosz távol-keleten folytatja életét, Mariupol polgármesterének tanácsadója egy Telegram-üzenetben arról írt, a helyieket iratok és pénz nélkül vitték az oroszok magukkal, és csak rosszul fizetett munkákat ígértek nekik „a világ fenekén”.
Négy nagy pontosságú Onyx rakétával támadtak az oroszok Odessza környékére az ukrán hadsereg állítása szerint, írja a Sky News. A rakétákat a Krím-félszigetről lőtték ki Ukrajna délnyugati partvidékére.
A moszkvai katonai parádé közben pedig megszólaltak Kijevben is a légvédelmi szirénák:
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!