Külpolitikai elemző: Oroszország szándéka újabb frontot nyitni Transznisztriánál

2022. április 27. – 17:49

Külpolitikai elemző: Oroszország szándéka újabb frontot nyitni Transznisztriánál
Lenin-szobor a transznisztriai Tiraszpolban – Fotó: Andrea Mancini/NurPhoto

Másolás

Vágólapra másolva

Radu Carp külpolitikai elemző szerint a Dnyeszter Menti Köztársaságban történt incidenseket Oroszország provokálta ki azzal a szándékkal, hogy bevonja a szakadár régiót a háborúba. A Transtelexnek elmondta: Moszkva célja egy újabb frontot nyitni Transznisztriánál, hogy Ukrajna kénytelen legyen csapatokat átcsoportosítani a keleti régiókból.

Aggodalmat váltottak ki ezekben a napokban Bukarestben és még inkább Chișinăuban, hogy a hivatalosan Moldovához tartozó, de harminc éve függetlenségét önkényesen kikiáltó Dnyeszter Menti Köztársaságban (Transznisztriában) egymást érik az incidensek. A legújabb éppen szerdán történt: a szakadár régió belügyminisztériuma szerint reggel ukrán oldalról lövések dördültek el Cobasna falu irányába, ahol szakértők szerint Kelet-Európa legnagyobb lőszerraktára található.

A térségben kedd reggel ismeretlenek felrobbantották a regionális rádióközpont két antennáját a Grigoriopol körzetben lévő Majak faluban, hétfőn pedig gránátvetőkkel lőtték az állambiztonsági minisztérium épületét Tiraszpolban, és megtámadtak egy katonai egységet is Parcani falu közelében. Maia Sandu moldovai elnök a „régió destabilizálásában érdekelt erőket” tette felelőssé a támadásokért, Bukarest a körülmények tisztázását, és a provokációk elkerülését tartotta szükségesnek. Vagyim Krasznoszelszkij, a terület vezetője pedig nyugalomra intette a lakosságot, és és segítséget kért Kijevtől a felelősök kézrekerítéséhez.

Nem akar háborúzni az oroszbarát exklávé

A hazai közvélemény attól tartva figyeli aggódva ezeket a fejleményeket, hogy közelebb kerülhet Romániához az ukrajnai háború. A romániai félelmek alapja az, hogy a mintegy félmillió lakosú, nagyjából azonos arányban oroszok, moldovaiak és ukránok által lakott Dnyeszter Menti Köztársaságot Moszkva gazdaságilag és katonailag is támogatja, és a szakadár területen egyes források szerint mintegy hétezer orosz katona állomásozik. Ráadásul Radu Carp politológus szerint ezt az exklávét Oroszország maga hozta létre, éppen azért, hogy a NATO déli és keleti szárnyát fenyegesse.

A külpolitikai elemző a Transtelexnek elmondta: Moszkva célja egy újabb frontot nyitni Transznisztriánál, hogy Ukrajna kénytelen legyen csapatokat átcsoportosítani a keleti régiókból, Donbaszból a nyugati országrészbe, Odessza környékére. Csakhogy az orosz vezetés meglepetésére Tiraszpol nem hajlandó részt venni ebben a konfliktusban. Ezért Carp úgy véli: a térségben történt incidensek valójában az oroszok által végrehajtott provokációk, amelyekkel Moszkva meg akarja győzni Transznisztriát arról, hogy lépjen be a háborúba. Szerinte hasonló incidensekre a következő napokban is számítani lehet még Transznisztriában.

Az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai agytröszt szerint is Oroszország hamis zászlós műveleteket hajt végre a Dnyeszteren túl – írja a Sky News alapján a portfolio.hu. Az ISW szerint a Dnyeszteren túli zászlóaljak valószínűleg nem elegendőek ahhoz, hogy egyedül támadást indítsanak a közeli ukrajnai Odessza fekete-tengeri kikötővárosa ellen, és valószínűleg az oroszok sem tudják őket annyira megerősíteni, hogy ezt lehetővé tegyék számukra. A jelentés szerint azonban a csapatok korlátozottabb támadásokat támogathatnának Odesszától északnyugatra, esetleg pánikot kelthetnek és pszichológiai hatást válthatnnak ki, ami kedvezne a dél-ukrajnai orosz hadműveleteknek. A kutatóintézet arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország megpróbálhatja destabilizálni Moldovát azáltal, hogy hivatalosan elismeri a szakadár köztársaságot.

„A régió lakói nem kívánnak Moszkva akaratának engedelmeskedni, és a területen tartózkodó orosz katonáknak sem akaródzik háborúzni. Gyakorlatilag egy állami fennhatóságon kívüli régióban élnek, békeidőben is megkapják a fizetésüket” – magyarázta az egyetemi oktató. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország voltaképp Fehéroroszországot sem tudta meggyőzni arról, hogy lépjen be a háborúba. „Moszkva korábban arra számított, hogy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő csapatokat küld Ukrajna északi részébe, de ez végül nem történt meg. Fehéroroszország átengedte területén az orosz haderőt, de saját katonákat nem küldött a háborúba” – részletezte.

Arra a kérdésünkre, hogy Románia szempontjából mennyire aggasztóak a transznisztriai fejlemények, Radu Carp azt válaszolta: NATO-tagállamként Románia „akarva-akaratlanul” már az orosz-ukrán háború kezdetétől részese volt ennek a konfliktusnak. „A kiberháborúnak például mindenképpen részesei vagyunk” – jegyezte meg.

Fegyverek helyett búzaimport

A politológus szerint a transznisztriai incidensek nem hozhatók összefüggésbe Nicolae Ciucă kormányfő keddi kijevi látogatásával, amelynek – a nyugati szövetséges államok vezetőinek korábbi ukrajnai útjaihoz hasonlóan – elsősorban szimbolikus üzenete van. Sokkal kézzelfoghatóbb eredményekkel járt Ukrajna számára a külügyminiszterük múlt heti bukaresti útja – vélekedett. Felvetésünkre Radu Carp nem zárta ki, hogy Dmitro Kuleba múlt héten a zárt ajtók mögött fegyverszállítmányokra is kapott ígéretet Bukarestben. Ám szerinte az ukrán külügyminiszter elsősorban a gazdasági segítséget méltányolta, amikor Romániát dicsérte a látogatása végén tartott sajtótájékoztatón.

A külpolitikai elemző szerint ez a magyarázata annak, hogy Bulgáriához és Magyarországhoz hasonlóan Románia sem szállít fegyvereket Ukrajnának, mégis Kijev hű szövetségesének számít. „Magyarországtól és Bulgáriától eltérően Románia konkrét intézkedésekkel támogatja Ukrajna gazdaságát. Liberalizálta a közúti áruszállítást az ukrán fuvarozók számára, és bővíti a konstancai és a galaci kikötő áruforgalmi kapacitásait. Éppen ma (szerdán – szerk. megj.) érkezett meg 80 ezer tonna ukrán búza Konstancára. Ez életbevágóan fontos segítség a haldokló ukrán gazdaságnak” – részletezte.

Radu Carp szerint, ha fog is katonai segítséget nyújtani a szomszédos országnak, Románia ezt nem fogja nagydobra verni, Oroszország ugyanis most már valóban célpontnak tekinti az Ukrajna területére érkező nyugati fegyverszállítmányokat. „Függetlenül attól, hogy küldött-e vagy fog-e küldeni fegyvereket Ukrajnába, Románia stratégiája szerintem sokkal jobb azoknak az államokénál, amelyek még azt is nyilvánosságra hozzák, hogy milyen típusú harcászati eszközökkel járulnak hozzá Ukrajna katonai erejének növeléséhez, célponttá változtatva a fegyverszállítmányaikat” – részletezte. Hozzátette, hogy időközben az Egyesült Államok is változtatott a stratégiáján, legutóbb az amerikai védelmi miniszter már nem közölt részleteket a Kijevnek szánt katonai segítségről.

Merre tart a háború?

A háború fejleményeiről az elemző elmondta: Oroszország taktikát váltott, a korábbinál sokkal célzottabbak, és a Donbasz térségére irányulnak az Ukrajnai elleni támadásai, a front hossza mintegy az egynegyedére rövidült az invázió első napjaihoz képest. Ez a taktika szerinte kedvez az orosz haderő előrenyomulásának.

„Ez az előrenyomulás azonban továbbra is nagyon lassú, a terep is barátságtalan, a Donbaszban korábban kialakult demarkációs vonalakon nagyon nehéz áthatolni. Az elmúlt nyolc évben az ukrán katonák beásták magukat, az oroszok erős ellenállásba ütköznek”

– magyarázta. Ezt látva Vlagyimir Putyin orosz államfő más eszközökhöz nyúl, például népszavazást kezdeményez Herszonban, vagy éppen diverziókkal próbálkozik Transznisztriában – tette hozzá.

Radu Carp szerint nagyon nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy meddig tart még ez a háború. Úgy vélekedett: ez többek között azon is múlik, hogy biztonságosan célba érnek-e az Ukrajnának küldött fegyverek. Kérdés szerinte az is, hogy van-e még Oroszországnak mozgósítható tartaléka. „A transznisztriai diverziók arra utalhatnak, hogy nincsenek” – jegyezte meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nyugati szövetségeseknek „elemi érdekük” Ukrajna győzelme, mert csak így állítható meg Oroszország expanziója. „Európa számára katasztrófát jelentene, ha Oroszország kitolná határait Romániáig” – fejtette ki a külpolitikai elemző.