Ukrajna népirtásnak minősítette az orosz inváziót, betiltották a „Z” és „V” betűk jelképként való használatát is

• Ukrajna népirtásnak minősítette Oroszország háborúját, terrorista államnak minősítette Oroszországot, és betiltotta az orosz jelképek („V”, „Z”) használatát is.
• Vlagyimir Putyin akkor találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha már aláírásra kész lesz a kettejük megállapodását tartalmazó dokumentum, közölte csütörtökön a Kreml.
• Törökország eközben jelezte: továbbra is azon van, hogy egy tárgyalóasztalhoz ültesse Zelenszkijt és Putyint, és habár a törökök szerint Zelenszkijnek több oka lenne ettől visszakozni, mégis Putyin nem bólint rá a dologra.
• A litvánok szerint török hajó segített kimenteni a Moszkva legénységét, a törökök ezt tagadják.
• Az UNICEF szerint 1,4 millió ember maradt víz nélkül Kelet-Ukrajnában, számos városban szennyvíz fogyasztására kényszerülnek az ukránok.
• Volodimir Klicsko bejelentette, hogy a hosszas ostrom után Kijev újra életre kezd kelni.
• Ukrajna azt mondta, ők találtak el egy orosz hadihajót, az oroszok azt, hogy nem ők voltak: estére még nem derült ki, ki volt az, de a hajó elsüllyedt.
• A háború „háromdimenziós válsághoz” vezethet az élelmiszer-, az energia- és a pénzügyi szektorban, közölte az ENSZ titkára.
• Újabb két orosz oligarchát szankcionált a brit kormány, egyikőjük a Chelsea igazgatója.
• Zelenszkij arról beszélt csütörtöki videójában, hogy az orosz olajhoz vér tapad, így azt ne vásárolják meg az államok.
• Putyin szerint fennakadások vannak az orosz energiahordozók kifizetésében.
• Az orosz külügy szerint náci lényegében szinte mindenki, aki nem ért velük egyet.

Visszatérnek Kijevbe a francia diplomaták, miután Franciaország visszaköltözteti ukrajnai nagykövetségét a fővárosba, írja a bbc.

Az orosz invázió miatt március elején elköltöztették a nagykövetséget Lvivbe, de Jean-Yves Le Drian külügyminiszter csütörtökön azt közölte, hogy most visszaköltöznek a fővárosba.

Hozzátette, az átköltözés „lehetővé teszi Franciaország számára, hogy minden téren még jobban elmélyíthesse az Ukrajnának nyújtott támogatását”. Szerdán a cseh külügyminiszter is közölte, hogy diplomatái a háború kitörése óta először tértek vissza Kijevbe.

Ukrajna külügyminisztere örökbe fogadott egy mariupoli kiskutyát. Dmitro Kuleba közösségi oldalán arról írt, hogy a Marik nevű kiskutyát társaival együtt mentették ki, miután az állatokat magukra hagyták az oroszok által folyamatosan ostromlott városban.

„Nem tehettem mást, minthogy adok neki egy esélyt a boldog kutyaéletre”

-írta. „A háború nem csak az emberek szenvedése, hanem az állatoké is”, tette hozzá, és arra buzdította az embereket, hogy aki csak tud, fogadjon be sorsára hagyott állatokat Ukrajnából.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint elismerték, hogy elsüllyedt a Moszkva cirkálóhajó a Fekete-tengeren, Ukrajna déli partjainál, azt azonban tovább sem tudni, hogy mi okozta a károkat az 1982-ben vízre bocsátott hadihajón. Ukrán közlés szerint Neptun-rakétákkal mértek csapást az orosz hajón, az orosz fél szerint viszont a hajó fedélzetén található lőszerek robbantak fel, emiatt kellett evakuálni a legénységet.

Az orosz védelmi tárca tájékoztatása szerint a hajó egy viharban süllyedt el, amikor egy kikötőbe vontatták javításra.

Oroszországnak mindössze három ilyen osztályú hadihajója van, amelyeken közel 500 tengerész dolgozik. Az már korábban kiderült, hogy a Moszkva ugyanaz a hajó, mint aminek a legénységének az invázió első napjaiban a Kígyó-sziget ukrán védői azt mondták, hogy „menjenek a faszba”.

(Guardian)

Népirtásnak minősítette az ukrán parlament csütörtökön Oroszország Ukrajnával szembeni fellépését, közölte az ukrán hírügynökség, az UNIAN. A határozatot 363 képviselő szavazta meg a 450 tagú törvényhozásban. A parlament elfogadott egy törvényt is, amelyben Oroszországot „terrorista államnak” minősítette és betiltotta az orosz hadseregben használatos „Z” és „V” betűk jelképként történő használatát.

A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze eközben kijelentette, hogy a bucsai és a Borogyankából érkező hírek az orosz állítások ellenére nem „álhírek”. Hozzátette, az elkövetők bíróság elé fognak állni.

(mti)

Az orosz külügy szerint náci Észtország, mert eltávolított egy szovjet emlékművet Tallinból. Kanada, mert pénzzel támogatja az ukrán hadsereget, így szerinte a neonácikat is. Lengyelország, amiért nem értenek egyet azzal az orosz narratívával, hogy Lengyelország 1939-es szovjet inváziója „felszabadítás” lett volna. Ebben a cikkünkben találja a nagy gyűjtés azokról, akik Oroszország szerint ilyen-olyan okokból nácik.

Fennakadások keletkeztek az orosz energiahordozók exportszállításaiért történő fizetésben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az olaj- és gázipar helyzetéről tartott csütörtöki online kormányzati tanácskozáson. Putyin azt mondta, hogy „A legbarátságtalanabb országok bankjai késleltetik a kifizetések átutalását.”

Emiatt az orosz kormányszervek közös munkacsoportot hoznak létre az energiaexport elszámolásával kapcsolatban – a legfontosabb feladat az lesz, hogy az orosz valutapiac felkészüljön arra, hogy bármilyen külföldi valuta a szükséges mértékben szabadon átváltható legyen orosz rubelre, miután az oroszok csak ebben a formában fogadják el az energiahordozók, a gáz és az olaj kifizetését.

„Ismétlem: a megbízhatatlan, kompromittált valuták és joghatóságok elutasítása stratégiai cél hazánk pénzügyi és gazdasági biztonsága szempontjából, és fontos a külkereskedelem fenntartása és növelése, a stabil kapcsolatok kialakítása érdekében az olyan kiszámítható partnerekkel, akik hűek a szavukhoz, értékelik üzleti hírnevüket és tisztában vannak döntéseik következményeivel” – fogalmazott az orosz elnök az MTI szerint.

Az ENSZ szerint mintegy 2,7 millió fogyatékkal élő ember élete van veszélyben Ukrajnával. A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága közleményében jelezte, hogy mélyen nyugtalanítja őket, hogy Ukrajnában a fogyatékossággal élő emberek sorsa nagyrészt ismeretlen.

Mint írják, a fogyatékkal élők korlátozottan, vagy egyáltalán nem férnek hozzá a vészhelyzeti információkhoz, menedékekhez, sokukat pedig elválasztottak az őket támogató hálózataiktól, így képtelenek reagálni a helyzetre és eligazodni környezetükben. Megjegyezte, kevés fogyatékkal élő emberről tudnak a belső, vagy a határhoz elért menekültek közül, „ami azt jelzi, hogy közülük sokan nem tudtak biztonságba menekülni”.

(guardian)

Igor Kirillov, az orosz fegyveres erők sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi csapatainak parancsnoka vezette le elméletét, miszerint az „amerikai tudósok” 2019 és 2021 között „potenciálisan veszélyes biológiai szereket” teszteltek egy harkivi pszichiátriai kórház betegein, számol be erről az MTI.

Kirillov úgynevezett „Moszkva által megszerzett iratokra” hivatkozva azt állította, a szóban forgó „amerikai kísérletekhez” a mentális zavarokkal küzdő pácienseket a koruk, immunrendszerük és nemzetiségük figyelembevételével választották ki. Ez pedig az oroszok szerint azért nem tudódott ki, mert „titoktartási szerződést írattak alá a dolgozókkal” és „nem vezették az adatokat a kórház rendszerében”. „Ezekről az embertelen kísérletekről többen tanúvallomást tettek, a nevüket a biztonságuk érdekében nem hozhatjuk nyilvánosságra” – mondta a parancsnok.

Azt is állította, hogy ukrán laboratóriumokban tanulmányozták a kolera, a tífusz és a hepatitisz vízi úton történő terjesztésének lehetőségét is. Mint elméletében kifejtette, szerinte a Pentagon nemcsak Ukrajnában, hanem Georgiában, Moldovában és Azerbajdzsánban is fizetett „számára érdekes biológiai fegyverkutatásokra”, és arra is, hogy ezek a kutatók denevéreken, madarakon és rovarokon figyeljenek meg kórokozókat.

Az Európai Unió az Oroszország elleni eddigi legkeményebb lépésen, az orosz olajimport betiltásán dolgozik, írja a New York Times brüsszeli tudósítója. A bojkottot eddig többek között Németország és Magyarország ellenezte, tekintve, hogy nem tudnák másképp pótolni az orosz energiahordozókat, ám a NYT szerint elmozdulás történt az EU-ban, és közelednek az importtilalom felé.

Ez viszont csak sávosan jönne létre, pont úgy, ahogy korábban az orosz szénnel tették, hogy az érintett országoknak legyen idejük felkészülni a drasztikus lépés következményeire. A szén esetében négy hónapig tart az átmenet.

A lap információi szerint az olajimport tiltásáról legkorábban a francia elnökválasztás vége, vagyis április 24. után szavazhatnak, azért, hogy a tilalom miatti várható drasztikus áremelkedés ne a jobboldali populista Marie Le Pen esélyeit növelje Emmanuel Macronnal szemben.

A New York Timesnak névtelenül nyilatkozó tisztségviselők és diplomaták szerint részben a Bucsában tapasztalt tömeggyilkosságok lökték a tilalom felé az országokat, bár a 27 EU-tag mindegyikének együttesen kell szavaznia majd ahhoz, hogy ez érvénybe léphessen. Uniós külügyminiszterek egyébként már a hét elején úgy nyilatkoztak, hogy az olajembargó is a része lehet a következő oroszok elleni szankciós csomagnak. Az EU eddig összesen öt szankciós csomagot rakott össze Oroszország ellen az orosz-ukrán háború kitörése óta.

Törökország külügyminisztere Mevlut Cavusoglu arról beszélt csütörtökön, hogy Törökország továbbra is azon dolgozik, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse az orosz és az ukrán elnököt.

„Tudjuk, hogy a kritikus témákat vezetői szinteken döntik el, ezért megpróbáljuk összehozni a vezetőket”, fogalmazott. Cavusoglu kijelentette azt is, hogy Törökország továbbra is „óvatos optimizmussal” néz a tárgyalásokra, különösen azután, ami Bucsában és Irpinben történt: mint fogalmazott, ezek Törökország szerint „negatívan befolyásolták a folyamatot”. Hozzátette, Törökország elítéli, ami ezeken a helyeken történt.

Cavusoglu azt is elmondta, hogy mindezek ellenére Zelenszkij továbbra is igent mondott a tárgyalásokra, azonban a külügyminiszter hozzátette, hogy „két vezető kell ahhoz, hogy a tárgyalások folytatódjanak”.

Volodimir Zelenszkij egy BBC-nek adott interjúban azt mondta, hogy „más emberek vérével keresik a pénzüket” azok az európai országok, amelyek továbbra is orosz olajat vásárolnak. Az ukrán elnök Németország mellett Magyarországot is azzal vádolta, hogy akadályozza energiaeladások embargójára irányuló erőfeszítéseket, szerinte ezen Oroszország idén akár 326 milliárd dollárt is nyerhet.

A kínai külügyminisztérium csütörtökön visszautasította azt az amerikai felhívást, hogy az „Oroszországgal ápolt különleges viszonyára támaszkodva” járjon közben az Ukrajnában zajló háború befejezésének érdekében, írja az MTI.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő azt mondta, elutasítják a „Kínával szembeni alaptalan vádaskodást és gyanúsítgatást”, és ellenállnak a „nyomásgyakorlásnak”. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán beszédében arra figyelmeztette Pekinget, hogy a jövőben nem várhatja el a nemzetközi közösségtől, hogy figyelembe vegye a szuverenitás és a területi egység tiszteletben tartását illető felhívásait, ha most, a jelen helyzetben „nem tartja tiszteletben ezeket az elveket”.

Kína válaszában azt is mondta, hogy „Kína építő szerepet tölt be Ukrajna kérdését illetően”, és úgy gondolja, „Ukrajna szuverenitását és biztonságát is meg kellene őrizni, miközben tiszteletben kellene tartani Oroszország jogos biztonsági aggályait is”. Kína tartózkodik attól, hogy inváziónak minősítse az orosz katonai hadműveletet, és több alkalommal szót emelt az Oroszország elleni nyugati szankciók ellen, a béketárgyalások előmozdítását szorgalmazva a helyzet megoldására.

Egy nappal azután, hogy Finnország miniszterelnöke megerősítette, hogy heteken belül dönteni fognak a NATO-csatlakozásról, Finnország külügyminisztere a CNN-nek arról beszélt, hogy felkészültek a különféle fenyegetésekre Oroszország részéről.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter a lapnak kifejtette azt is, hogy jól felépített honvédelmi erejük van. „Oroszország már régóta fenyegetően nyilatkozik Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban, mondván, hogy ennek részükről ”komoly katonai és politikai következményei lesznek„.” – mondta. Hozzátette, az Ukrajna elleni fokozott intenzitású háború és az orosz lépések Finnországot is veszélyeztetik.

A harcokban súlyosan megrongálódott vízhálózat és az áramellátás akadozása miatt további 4,6 millió embert fenyeget súlyos vízhiány, írja az UNICEF közleménye. A szervezet szerint Kelet-Ukrajnában a háború miatt közel 1,4 millióan maradtak vezetékes ivóvíz nélkül, de félő, hogy az egyre intenzívebbé váló összecsapások miatt további károk keletkeznek majd az ivóvíz-rendszerben.

Az UNICEF szakemberei attól tartanak, hogy akár a térség teljes vízellátása összeomolhat. Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora, Osnat Lubrani szerint a vizellátás akadozása súlyos egészségügyi kockázatokat jelent, főként a gyerekekre és az idősekre, hiszen az emberek így rákényszerülnek arra, hogy szennyezett vizet igyanak.

Szumi, Csernyihiv és Harkov lakossága már március elején vízellátási nehézségekkel küzdött. A körbezárt Mariupolban emberek ezrei kénytelenek szennyezett vizet inni, de Donyeckben és Luhanszkban is komoly gondokat okoz a vízellátás.

„Azok a fiatal gyerekek, akik konfliktuszónák közelében élnek hússzor nagyobb
valószínűséggel halnak meg a fertőzött víz okozta hasmenéses megbetegedésekben, mint a háborús erőszak miatt – mondta Murat Sahin, az UNICEF ukrajnai képviselője. A szervezet felszólította a háborús feleket, hogy ne használjanak robbanó fegyvereket lakott területen, és vonják vissza katonáikat és hadi eszközeiket a civil létesítmények közeléből. Az UNICEF partnerszervezeteivel cseppfolyós klórt, generátorokat, felszereléseket, palackozott vizeket küld a probléma kezelésére Ukrajnába.

A brit kormány szankciókat jelentett be két orosz oligarchával szemben: az egyik a Chelsea futballklub igazgatója, Eugene Tenenbaum, a másik a Chelsea tulajdonosának, Roman Abramovicsnak egy másik munkatársa, David Davidovich.

Tenenbaum esetében az igazgató vagyonát fagyasztották be, illetve szankcionálták repülőit és hajóit is – a rendelet értelmében a brit kormány feltartóztathatja azokat, amennyiben Nagy-Britanniába lépnek. Davidovich vagyonát szintén befagyasztották, illetve utazási tilalmat rendeltek el rá.

Mint azt itt írtuk korábban, Abramovics sajtóértesülések szerint az őt ért szankciók után sorra kereste meg tehetős amerikai barátait, hogy milliós nagyságrendű kölcsönöket kérjen tőlük a neki dolgozó személyzet kifizetésére.

Simon Coveney ír külügyminiszter csütörtökön Ukrajnába utazott, ahol Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel találkozott, illetve felkereste az orosz invázió által közvetlenül érintett területeket. A látogatása során azt mondta:

„Bár Írország katonailag semleges, hadd tegyem világossá, hogy nem vagyunk semlegesek ezzel a háborúval és konfliktussal, valamint az önök országának jövőjével kapcsolatban.”

Coveney emellett arról beszélt, hogy az oroszok valószínűleg háborús bűnöket követtek el, az ukrán civilek megtámadásával, és bejelentette, hogy Írország 3 millió euró támogatást nyújt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

A litván védelmi miniszter, Arvydas Anušauskas csütörtökön azt mondta, hogy egy török hajó segített a Moszkva nevű orosz hadihajó legénységének tagjait kimenteni, miután robbanás történ a fedélzetén. Sőt, azt is állíttatta, hogy a török és a román hatóságok is megerősítették, hogy a hajó elsüllyedt.

A két állítás közül a BBC kérdésére az elsőt a törökök határozottan tagadták, a másodikat viszont nem kommentálták.

Az orosz védelmi minisztérium azonban továbbra is kitart amellett, hogy a hajó még mindig a vízen van, és folyamatosan tagadja azt, hogy a Moszkvát ukrán csapás érte volna.

Oroszország és Ukrajna végrehajtotta a negyedik fogolycserét – közölte csütörtökön Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, aki a CNN szerint azt mondta:

„Öt tisztet és 17 közkatonát, valamint nyolc civilt, köztük egy nőt szabadítottak ki. Összesen harminc állampolgárunk megy ma haza.”

A fogolycsere tényét az oroszok egyelőre nem erősítették meg, és azt sem lehet tudni, hogy ha megtörtént, akkor hány orosz állampolgárt engedtek el az ukránokért cserébe.

Orosz nyomozók azt állítják, hogy Ukrajna légicsapásokat mért egy oroszországi lakónegyedre – adta hírül a BBC moszkvai tudósítója.

Az oroszok szerint két, nehézfegyverekkel felszerelt, alacsonyan repülő katonai helikopter támadta Klimovo városát, hét embert, köztük egy gyermeket megsebesítve és hat házat megrongálva. Az álítólagos ukrán légicsapásról szóló információkat független forrás egyelőre nem erősítette meg.

Csütörtökön egymásnak ellentmondó információk kerültek nyilvánosságra arról, hogy mi történt az oroszok Moszkva nevű zászlóshajóján. Ukrajna azt állítja, hogy rakétákkal csapást mért a hajóra, Oroszország viszont azt, hogy a fedélzeten lévő lőszerek felrobbantak.

Az Economist szakértője, Shashank Joshi szerint lehetséges, hogy egy rakéta csapódott be a hajóba, majd a lőszerek felrobbantak, és a maga részéről inkább arra hajlik, hogy az ukránoknak higgyen. A BBC-nek arról is beszélt, hogy hatalmas mennyiségű robbanóanyagról van szó akkor, ha a fedélzeti lőszerraktárról beszélünk, amely ha felrobban, az teljesen elpusztíthat egy ilyen hadihajót.

Arra is felhívta a szakértő a figyelmet, hogy a robbanás után Moszkva légi támogatást nyújtott más hajóknak.

Kijev polgármesterének öccse, a korábbi profi bokszoló Volodimir Klicsko arról beszélt a BBC-nek, hogy az ukrán főváros lassan újra életre kel:

a forgalom növekszik, több ember van az utcákon, és kevesebb légvédelmi sziréna szólal meg.

Klicsko szerint ugyanakkor a helyzet még messze nem rózsás Kijevben. Az infrastruktúra jelentősen megrongálódott a háborúban, élelmiszer- és vízellátási problémák is vannak, az utak pedig továbbra is le vannak zárva, hogy megakadályozzák az orosz erők behatolását. Szerinte továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy orosz rakéták landolnak a fővárosban. A visszatérések ütemét pedig lassítani kell, mert ha túl sokan érkeznének vissza egyszerre, az komoly gondot okozhatna.

Vlagyimir Putyin akkor találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha már aláírásra kész lesz a kettejük megállapodását tartalmazó dokumentum – ezt közölte a CNN szerint csütörtökön a Kreml.

Zelenszkij az orosz invázió kezdete óta többször is tárgyalásokra szólította fel az orosz elnököt, de eddig nem került sor a kettejük találkozójára. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője most újságírói kérdésre reagálva beszélt arról, hogy Putyin elviekben nem utasította el soha a találkozó lehetőségét, de „egyelőre nincsenek olyan fejlemények ebben a témában, amelyekről beszámolhatnánk” – tette hozzá.

A háború „háromdimenziós válsághoz” vezethet az élelmiszer-, az energia- és a pénzügyi szektorban – olyan területeken, amelyeket már eddig is súlyosan érintett a Covid-19 és az éghajlatváltozás – közölte szerdán az ENSZ főtitkára, António Guterres a CNN szerint.

Ahogy azzal ebben a cikkünkben már részletesen foglalkoztunk, Oroszország és Ukrajna adja a világszerte elfogyasztott búza és árpa mintegy 30 százalékát, emellett Oroszország a világ legnagyobb földgázexportőre, második legnagyobb olajexportőre és jelentős műtrágyatermelője. Az ENSZ szerint 107 gazdaságban akár 1,7 milliárd ember is elszenvedője lehet a három válság legalább egyikének. Különösen veszélyeztetettek az afrikai, ázsiai és csendes-óceáni, latin-amerikai és karibi országok lakosai.

Az ENSZ számos ajánlást megfogalmazott, melyekkel a válságok hatásai enyhíthetők lennének, de Guterres szerint legelőször a háborúnak kellene véget vetni, a béketárgyalásokat kellene felgyorsítani.

„Az ukrán népért. A régió népeiért. És a világ népeiért.”

• Volodomir Zelenkszkij elítélte, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem volt hajlandó népirtásnak nevezni az Ukrajnában történt gyilkosságokat. Az ukrán elnök azt ígérte, hogy elbeszélget francia kollégájával.
• A Fidzsi-szigeteken lefoglalták az orosz oligarcha, Szulejmán Kerimov tulajdonában lévő Amadea nevű luxushajót. A legénységet őrizetbe vették, a hajó kapitányát pedig kihallgatta a rendőrség.
• Az Európai Űrügynökség bejelentette, hogy a háború miatt felfüggeszti az együttműködést Oroszországgal. Lefújnak három Hold-missziót, egy Mars-expedíciót már korábban lemondtak.
• Ausztrália újabb pénzügyi szankciókat vezetett be 14 orosz vállalat, köztük a Kamaz teherautógyártó ellen. Mostanra összesen 600 cég és személy ellen hoztak pénzügyi szankciókat.
• Oroszország kitiltotta az Egyesült Államok kongresszusának 398 tagját, válaszul arra, hogy márciusban az amerikaiak hasonló szankcióval éltek a Dumával szemben.
• Oroszország atomfegyverek telepítésével fenyegette meg a NATO-csatlakozáson gondolkodó finneket és svédeket.
• Az ukrán ügyészség szerint eddig összesen 197 gyerek vesztette életét a harcok miatt Ukrajnában, 351-en megsebesültek. Több településen találtak tizenéves áldozatokat.
• Ellentmondásos hírek érkeztek az oroszok Moszkva nevű zászlóshajójáról. Az oroszok szerint urai a helyzetnek, eloltották a tüzet, a hajó nem süllyedt el. Azt állítják, hogy a lőszer robbant fel a hajó fedélzetén, az ukránok viszont sikeres rakétatámadásról beszélnek.

Helyzetjelentést adott a hírek szerint súlyosan megrongálódott Moszkva nevű hadihajó állapotáról az orosz védelmi minisztérium. Közlésük szerint „ellenőrzésük alatt tartják” a fekete-tengeri flotta zászlóshajójának fedélzetén keletkezett tüzet. Nem láthatók lángok, a hajón tárolt lőszerek okozta robbanások megszűntek. Az oroszok állítják, hogy a hajó nem süllyedt el, és az elsődleges fegyverzete sem sérült meg. A legénységet evakuálták, és megkezdték a hajó bevontatását a kikötőbe. Halálos áldozatokról, sérültekről továbbra sincs hír.

Az ukránok viszont azt állítják, hogy nem a lőszer robbant fel a hajón, hanem ők okoztak károkat a hajóban, amikor két Neptun-rakétával csapást mértek a hadihajóra. Az ukrán hadvezetés azt is állította, hogy a támadás következtében süllyedni kezdett a hajó, a mentést a vihar és a felrobbanó lőszerek akadályozták.

A CNN egyik oldal állítását sem tudta hitelesíteni a viharos időjárási körülmények miatt.

A Moszkva nevű cirkálót 1982-ben építették és helyezték üzembe, közölte az orosz védelmi minisztérium. Korábban írtuk, hogy ez ugyanaz a hajó, mint aminek a legénységének az invázió első napjaiban a Kígyó-sziget ukrán védői azt mondták, hogy „menjenek a faszba”.

Az ukrán legfőbb ügyészség közlése szerint február 24. óta 197 gyerek vesztette életét a háború miatt, 351-en pedig megsebesültek. Beszámolójuk szerint Bucsában és Hosztomelben egy 17 éves fiú összeégett teste mellett 4-10 éves áldozatokat is találtak. Szerdán a Kijevhez közel eső Borogyankában egy 16 éves lány holttestére, a nyugat-ukrajnai Korolivkában pedig egy 10 fiú holttestére bukkantak.

Az ügyészség információi szerint Csernobil térségében egy ellenőrzőpontnál az oroszok agyonlőttek egy apát és kisfiát. A kramatorszki vasútállomás ellen elkövetett orosz rakétatámadásban összesen hét gyerek vesztette életét, ketten a kórházban haltak bele sérüléseikbe. A támadásban legalább 57 ember halt meg. A BBC szerint az oroszok kazettás bombát vethettek be a vasútállomásnál.

Karl Nehammer osztrák kancellár még lát némi esélyt a tárgyalásokra Oroszország és Ukrajna között. Erről egy csütörtökön megjelent interjúban beszélt a politikus. Szerinte az a nagy kérdés, hogy mindkét fél le tudja-e zárni a háborút arcvesztés nélkül.

„Mindketten háborús lelkiállapotban vannak, de mindketten tudják, hogy ennek valamikor véget kell vetni”.

Ugyanakkor attól tart, hogy a harcok fokozódni fognak a kelet-ukrajnai Donyec-medence térségében. „Mindkét fél nagyon intenzív és emberi szempontból pusztító harcra készül”. Nehammer szombaton Kijevben találkozott Zelenszkijjel, utána pedig Moszkvába utazott, hogy Putyinnal tárgyaljon. Az osztrák kancellár volt az első uniós kormányfő, aki a háború kezdete óta találkozott az orosz elnökkel. Mindkét megbeszélésen a tűzszüneti tárgyalás volt a fő téma. Nehammer elmondása szerint a közel másfél órás találkozója Putyinnal barátságtalan volt. (MTI)

Egy volt kőbánya alagútrendszerében húzzák meg magukat esténként a bombázások elől menekülő odesszai családok. A 2500 km hosszú labirintus már a második világháborúban is jó szolgálatot tett, akkor a nácik ellen harcoló partizánok bujkáltak benne. Azóta nemcsak az ellenség, de a technika is változott: az elhúzódó harcra berendezkedő védők már az internetet is bekötötték az Odessza alatt futó labirintusba. A Deutsche Welle riportja.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.

Az ukrán hadsereg által közzétett fotók tanúsága szerint felrobbantottak egy hidat és azzal együtt egy orosz konvojt. Az orosz menetoszlop az Ukrajna keleti részében lévő Izium város felé tartott, amikor rajtuk ütöttek az ukránok. Az ukrán hadsereg állítása szerint a teljes menetoszlop megsemmisült az akcióban. A Facebookra még egy olyan képet is feltettek, amin a robbanóanyag szerepel, amivel aztán megsemmisítették a hidat. A Guardian szerint az ukrán hadsereg beszámolóját egyelőre nem erősítették meg független forrásokból.