Már a külképviseletekről sem szabad bármit mondani Oroszországban, az ukránok visszafoglalhatják Herszont, nem biztos, hogy az oroszok megvannak az első fázissal

Ukrajna tegnap kinevezett új mezőgazdasági minisztere, Mikola Szolzsenyi szerint az élelmiszerárak világszerte tovább emelkednek, ha nem változik az ukrán helyzet, írta a Reuters.

Ukrajna jelentős gabonaexportőr, sokan tartanak attól, hogy a háború miatt jelentősen csökkenhet a kínálat. A miniszter elmondta, Ukrajna exportra szánt gabonakészletei 7,5 milliárd dollárt tesznek ki.

Az előző mezőgazdasági miniszter, Roman Lescsenko tegnap súlyos egészségi állapotára hivatkozva lemondott. Ő korábban arról beszélt, hogy Ukrajna a tavaszi vetésterületet az eredetileg tervezett 15 millió hektárról 7 millióra csökkenti.

Az ukrajnai főügyészség szerint az orosz-ukrán háború kitörése óta 135 gyermek halt meg, 184-en pedig megsebesültek. Az ügyészek szerint ezek közül például két gyermek Rubezhnojéban vesztette életét a heves harcok során, csütörtökön két gyermek sérült meg a lövöldözések miatt Donyeckben, három tinédzsert pedig egy akna robbantott fel Obilnéban.

„A szégyen, ami Európa színe előtt a magyar miniszterelnököt érte tegnap este, csakis Orbáné, nem Magyarországé” – írta Facebook-oldalára Karácsony Gergely főpolgármester.

Szerinte úgy van, ahogy Zelenszkij ukrán elnök mondta: el kell dönteni, kivel vagyunk. „Oldalt kell választani. A történelem sötét oldala, vagy a jó oldala? Putyin vagy Európa? Kelet vagy Nyugat? Erről már nem a megsemmisült Orbánnak kell döntenie. Hanem nekünk április 3-án.”

A megválasztott köztársasági elnök elmesélte, mit tapasztalt négynapos határszemléjén. Tizenkét települést látogatott meg Kelet-Magyarországon, ahová rengeteg menekült érkezett Ukrajnából az elmúlt egy hónapban. „Magyarország szíve ott dobog, abban a térségben” – mondta. Részletek itt>>>

A Deutsche Telekom viszonylag minimálisan volt jelen Oroszországban, mindössze egy szentpétervári szoftverfejlesztő csapattal, a cég a háború kitörése óta azonban azon dolgozott, hogy ezt a tevékenységét is beszüntesse. Mostanra sikerült is, a kollégáknak Oroszországon kívüli munkát kínáltak, amit sokan el is fogadtak, közölte a cég.

A német gazdasági minisztérium a felére akarja csökkenteni az ország orosz olajtól való függését nyárig, őszre pedig már nem kíván Oroszországból importálni, írja a Der Spiegel.

Az orosz olajjal kapcsolatban a nyugati államok egységes lépéseket kívánnak felmutatni az orosz-ukrán háború miatt. „Az év közepére várhatóan felére csökken a Németországba irányuló orosz olajimport”, idézte a Spiegel a minisztérium bejegyzését. Mint a közleményben áll, az ország célja az év végére, hogy szinte teljesen függetlenek legyenek Oroszországtól.

Oroszország szerdán jelentette be, hogy a „barátságtalannak” minősített nyugati országoktól rubelben kéri a földgáz árát. Ekkor az Európai Bizottság elnöke, Ursula Von der Leyen kijelentette, hogy „vége azoknak az időknek”, amikor Oroszország az energiaellátással tudná zsarolni az Európai Uniót.

Az Allegro Trains szombaton várhatóan felfüggeszti a Helsinki és Szentpétervár közötti járatát, írja a Helsingin Sanomat.

Két héttel ezelőtt finnországi riportunkban írtunk arról, hogy naponta hétszáz orosz hagyja el Oroszországot a Helsinkibe Szentpétervárról érkező Allegro nevű vonattal.

A riportunkban megszólaló oroszok menekülésként élték meg eljövetelüket, nem értenek egyet a háborúval, és azt érzik, mindennapi életük ellehetetlenült a gazdasági szankciók miatt.

Csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5824 ember lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6411 nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

Vonattal Budapestre csütörtökön 1392 menekült, köztük 582 gyermek érkezett. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba.

Az ukrán ellenállás és a túlterhelt orosz utánpótlási logisztika miatt Ukrajna keleten, Kijevtől 35 kilométerre vissza tudott foglalni városokat és védelmi pontokat a brit védelmi minisztérium szerint. Mint írják, az ukrán csapatok célja valószínűleg továbbra is az, hogy visszaszorítsák az oroszokat Kijevtől északnyugatra, a Hosztomeli repülőtér felé vezető tengelyen.

Mint arra a védelmi minisztérium kitért, Ukrajna déli részén az oroszok továbbra is igyekeznek megkerülni Mikolajivot. Nyugatra, Odessza irányába igyekeznek haladni, az előrehaladásukat azonban lassítják az ukrán csapatok, illetve a logisztikai problémáik.

„Több mint ötszázezer menekült érkezett Magyarországra az elmúlt hónapban, a mostani a valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakció Magyarországon. A második világháború óta nem láttunk ennyi menekültet” – mondta Kovács Zoltán, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az MSNBC-nek adott interjújában.

Kovács szerint ez a szám még nőni fog, de Magyarország felkészült, „nincs sem felső határ, sem korlát a menekültek számát és az eszközöket illetően sem.”

Az interjúban érintették az Európai Bizottság kritikáit is, miszerint a magyar kormánynak többet kellene tennie a korrupció ellen, a sajtószabadság előremozdításáért, illetve az LMBTQ-jogok tekintetében. Kovács szerint azonban ezek a kritikák alaptalanok és politikai természetűek. A Magyarországnak járó források nem tarthatóak vissza politikai okokból.

Dmitrij Medvegyev, volt orosz elnök, jelenleg az ország biztonsági tanácsának helyettes vezetője szerint ostobaság lenne azt hinni, hogy az orosz vállalkozások elleni nyugati szankciók bármilyen hatással lennének a moszkvai kormányra.

A Nyugat egy sor szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek egy része kifejezetten a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló milliárdos oligarchákat célozza.

„Tegyük fel magunknak a kérdést: vajon e nagy üzletemberek közül bármelyiknek a legcsekélyebb kvantumnyi befolyása is lehet az ország vezetésének helyzetére? Nyíltan megmondom önöknek: nem, semmiképpen sem”.- mondta Medvegyev a RIA orosz állami hírügynökségnek.

Elemzők más véleményen vannak, szerintük működhet az, ha oligarchákat szorongatnak meg, mert ők mégis csak közelebb állnak Putyinhoz, és rávezethetik, hogy az invázióval a saját országát is pusztítja.

(via BBC)

Az Institute for the Study of War (ISW) szerint az orosz erők csütörtökön behatoltak a március eleje óta ostromlott Mariupol központi részére, míg a helyi ukrán hatóságok elhagyták a déli kikötővárost, hogy jobban tudják koordinálni a regionális műveleteket.

Az amerikai székhelyű intézet szerint az oroszok folytatták Harkiv ágyúzását is, és egy humanitárius segélypontra is csapást mértek. Mindez hat halottal és 15 sebesülttel járt. Az oroszok Donyeck és Luhanszk régióban is valamelyest előrehaladtak.

Az ISW is beszámolt arról, hogy ukránok sikerrel támadtak meg Bergyanszkban orosz hadihajókat, és Kijevtől északnyugatra is védekezésre kényszerítettek orosz erőket. Ezzel Csernyihiv régió is megmenekült a körbezárástól.

(via BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjszaka az Európai Tanácshoz szólt, és beszédében külön részt szentelt Magyarországnak, illetve Orbán Viktornak. Zelenszkij szerint világosabbá kellene tenni a magyarok viszonyát az oroszokkal kapcsolatban, amit az is jelezhetne, hogy fegyverszállítmányokat engedünk át Ukrajna felé. Orbán az ukrán elnök kéréseit visszautasította arra hivatkozva, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból.

Joe Biden amerikai elnök pénteken Lengyelországba látogat, a tervek szerint repülőgépe Rzeszowban, nyolcvan kilométerre az ukrán határtól száll majd le.

Bident Andzrej Duda köztársasági elnök köszönti, majd a lengyel légierő tagjaival találkozik. Az amerikai elnök a humanitárus helyzetről is egyeztet majd. Ukrajnát már 3,5 millió menekült hagyta el, és többségüknek Lengyelország az első tranzitállomás.

Este Biden Varsóba utazik, ahol kétoldalú tárgyalásokat folytat majd Dudával arról, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hogyan kezeljék a menekülthelyzetet.

Az Európai Tanács miután az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennal is egyeztetett, nyilatkozatot adott ki az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióról és a lehetséges transzatlanti együttműködésről.

Főbb megállapításai:

• a civil lakosságot ért támadások sértik a nemzetközi jogot, ezeknek a háborús bűncselekményeknek azonnal véget kell vetni
• az Európai Tanács felszólítja Oroszországot, hogy engedjék el az összes túszt, és garantálják a biztonságot átjutást a civileknek Ukrajna más részeibe
• az Európai Tanács követeli, hogy Oroszország haladéktalanul hagyjon fel az Ukrajna területén folytatott katonai agresszióval, azonnal és feltétel nélkül vonja ki az összes haderőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét nemzetközileg elismert határain belül
• az Európai Unió továbbra is összehangolt politikai, pénzügyi, anyagi és humanitárius támogatást nyújt, és ha szükséges újabb szankciókat vezet be Oroszországgal és Belarusszal szemben
• az Európai Tanács felkérte a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a menekültek befogadására, de elismerte az eddig elvégzett munkát is, és a finanszírozás kérdése is napirenden van
• biztosítani kell az ukrán nukleáris létesítmények biztonságát
• Ukrajnai Szolidaritási Alapot hoznak létre, amely pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, és a háború után az újraépítést is finanszírozza
• az Európai Tanács továbbá megerősítette, hogy a Moldovai Köztársaság és népe mellett áll.

A 17 éves Julija Karpenko hetekig élt az ostromlott Mariupolban, amelyben a közszolgáltatásoknak már csak halvány nyomai vannak.

Karpenko és családja hetekig fűtés nélkül vészelték át a telet. A várost aztán sikerült elhagynia, és édesanyjával együtt Berlinig menekült, onnan nyilatkozott a CNN-nek.

„Március 2-án mindent lekapcsoltak, kivéve a gázt, de néhány nappal később elzárták azt is. Akkoriban a kinti hőmérséklet akár -7 Celsius fokig is leesett. A kabátjainkban kellett aludnunk, öt pulóver és póló volt rajtunk, és az összes takarónk alatt aludtunk, de még így is fáztam”

– mondta.

Ha vizet akartak, akkor havat olvasztottak, menedéküket pedig gyertyákkal világították meg, miközben folyamatosan félelemben éltek a támadások miatt.

„Ez a tehetetlenség érzése, és az az érzés, hogy nem tudod, mikor lesz vége, amikor nincs más, csak a bombázások hangja. Csak egyre nyomorultabbnak érzed magad. Tudod, hogy sehol sem vagy biztonságban” – mondta Karpenko.

Miután elhagyták Mariupolt, a házukat találat érte, nagy része leégett. A család egy része, Karpenko mostohaapja és nagyszülei még mindig Ukrajnában vannak.

Volodmir Zelenszkij az Európai Tanács előtt nemcsak Ukrajna uniós csatlakozási lehetőségéről és Orbán Viktorról beszélt, de kitért az eddigi európai lépésekre is. Az ukrán elnök szerint, ha előbb cselekszik az unió, megállíthatták volna Putyint.

„Önök blokkolták az Északi Áramlat 2-t. Hálásak vagyunk önöknek. És jogosan. De egy kicsit elkéstek. Mert ha ez időben lett volna, Oroszország nem okozott volna gázválságot. Legalább volt rá esély” – mondta Zelenszkij, aki a háborús bűntetteket is sorolta.

Azt mondta, hogy az oroszok már 230 iskolát és 155 óvodát romboltak le, és már 128 gyereket is megöltek.

„Az orosz hadsereg újságírókat ölt meg. Bár látták rajtuk a ”Press„ feliratot. Lehet, hogy nem tanították meg őket olvasni. Csak gyilkolni” – mondta az ukrán elnök.

Kattintson ide, és olvassa el összefoglaló cikkünket az éjszakai történésekről!

Kattintson ide csütörtöki percről percre tudósításunkért!