Valami nagyon nem stimmel az orosz hiperszonikus rakéta bevetése körül

2022. március 21. – 12:30

frissítve

Valami nagyon nem stimmel az orosz hiperszonikus rakéta bevetése körül
A Kinzsal hiperszonikus rakéta állítólagos becsapódásának pillanata az orosz védelmi minisztérium által kiadott videón – Forrás: Twitter

Másolás

Vágólapra másolva

Szombaton bejárta a világsajtót – mi is megírtuk –, hogy Oroszország hiperszonikus rakéta bevetéséről számolt be az orosz-ukrán háborúban. A célpont egy nyugat-ukrajnai, a magyar határtól alig 150 km-re található földalatti fegyverraktár volt. Mivel az oroszok által használt Kh–47M2 Kinzsal hiperszonikus rakéta meglehetősen modern fegyver – a hiperszonikus rakétákat, illetve magát a magyarul Tőrként nevezhető Kinzsalt itt mutattuk be részletesebben –, használatát értelemszerűen nagy figyelem kísérte. Ám a legtöbb nyugati beszámoló hozzátette, független forrásból nem tudták megerősíteni az orosz védelmi minisztérium közlését a rakétáról.

Később aztán a CNN amerikai tisztviselőkre hivatkozva megírta, hogy Amerika is észlelte a hiperszonikus rakéták indítását, amiket valós időben követni tudtak. Fontos kiemelni, hogy a CNN-hez eljuttatott információban többes számot használtak a rakétákról, illetve azt az érdemleges információmorzsát is tartalmazták, hogy a kérdéses amerikai tisztviselők úgy fogalmaztak, Oroszország valóban bevetett ilyen fegyvereket Ukrajna ellen „az elmúlt héten”. Pontos időpontot tehát nem közöltek.

Az orosz bizonygatás

A Kinzsal-támadást igazolandó az orosz védelmi minisztérium egy drónfelvételt is kiadott arról, ahogy a hiperszonikus rakéta megsemmisít egy földalatti fegyverraktárat. A szombaton bemutatott felvétel viszont inkább csak növelte a kételyeket és a bizonytalanságot a Kinzsal ügyében.

Ahogy már említettük, az oroszok közlése szerint a célpont a magyar határtól légvonalban nagyjából 150 km-re található, a román határhoz még közelebb eső Deljatin, azon belül is a lakott területektől félreeső földalatti fegyverraktár volt. A célpont tehát két NATO-tagország határához is elég közel van – olyannyira, hogy 1772-től az Osztrák–Magyar Monarchia része lett a település (majd aztán lengyel, aztán szovjet, végül ukrán terület lett).

A The War Zone hadászati blog már az orosz videó közreadása után jelezte viszont, hogy a Deljatin közelében készült műholdfelvételek alapján nem tudta beazonosítani az oroszok által megjelölt célpontot – egész egyszerűen nem találtak semmit, ami a videón látottakhoz hasonló a környéken.

Szintén kiemelték, hogy bár az oroszok földalatti fegyverraktárat említenek, a videón inkább valami föld fölé emelkedő raktár vagy tárolóépület látszik. A The War Zone a videóról szintén hiányolta a fegyverraktárra utaló második robbanást, ha ugyanis lőszereket vagy bármilyen más robbanószert tároltak volna a megsemmisített célponton, az jó eséllyel berobban a Kinzsal becsapódása után, tehát muszáj lett volna egy második, kísérőrobbanást látni a videón. A cikk szerzője hozzáteszi ugyanakkor, hogy ettől még elképzelhető, hogy a Kinzsal kiszemelt katonai célpontot talált el, de több mint gyanús a videó.

Vannak még kérdések

Ahogy a The War Zone is megjegyzi, a Kinzsal bevetése az orosz hadviselés szempontjából is árulkodó jel, ami üzenettel is bír. Végtére is, a NATO orra előtt vetették be az orosz haderő egyik legújabb, legmodernebb fejlesztését, egyértelmű, hogy okkal választották a célpontot. Ahogy az is a háborúról készült elemzésekbe vág, hogy ahogy megy az idő, és lassul az orosz előrenyomulás, egyre bátrabban nyúlnak majd addig be nem vetett eszközökhöz, stratégiákhoz.

Kinzsal-rakéta indítása egy MiG-31-es vadászgépről – Fotó: Russian Defence Ministry / Sputnik / AFP
Kinzsal-rakéta indítása egy MiG-31-es vadászgépről – Fotó: Russian Defence Ministry / Sputnik / AFP

Bár hivatalos orosz közlés nincs, nyugati és ukrán jelentések alapján tudható, hogy a háború február 24-i kezdete óta a vártnál komolyabbak az orosz veszteségek. A hétfői ukrán adatok szerint 97 orosz vadászgépet, 121 helikoptert és 24 drónt lőttek le eddig, részben ezen veszteségek miatt is korlátozott az orosz légierő bevetése, mert a hatékony, komoly nyugati fegyvertámogatást kapó ukrán légvédelem miatt nem tudtak légi fölényt kialakítani. Sőt, az ukrán légvédelem több robotrepülőgépet is le tudott lőni.

„Egyre világosabbá válik, hogy Oroszország továbbra sem hajlandó vagy nem képes ilyen messze nyugatra lévő célpontok ellen emberrel ellátott csapásmérő repülőgépeket bevetni, tekintettel az ukrán légvédelmi fenyegetésre” – írja a The War Zone, amely szerint még úgy is furcsa a Kinzsal bevetése, hogy nyilvánvalóan az ukrán légvédelmet akarták kijátszani.

Ennyire nyugati célpontot csak rakétával tudnak támadni, hiszen pont a légvédelem miatt nem tudnak hosszabb repülést biztonságosan végrehajtani ukrán légtérben. Igen ám, de akkor hogyan került a nyugat-ukrajnai légtérbe a Kinzsal-becsapódásról felvételt készítő Orlan-10 drón?

A többnyire posztszovjet hadseregek által használt felderítődrón hatótávolsága 120-150 km között van, de úgynevezett off-line módban, előre beprogramozott útvonalon haladva akár 600 km-re is elérhet – eközben végig alkalmas felvételek készítésére, csak előre meg nem határozott manőverezésre nem. Ilyen módban elméletileg eljuthatott Nyugat-Ukrajnába, olyannyira, hogy a múlt hét elején Románián belül, a határtól elég messze is találtak egy ilyet lezuhanva.

De pár dolog még mindig nem teljesen világosa Kinzsal bevetésével kepacsolatban.

  • Miért a március 14-i héten, a háború harmadik-negyedik hetében vetették be először a hiperszonikus rakétát?
  • Miért nem használták a háború első óráiban, perceiben, hogy kiiktassák a legfontosabb légvédelmi célpontokat, megvakítsák az ukrán vezérkart és megteremtsék azt a gyors fölényt, ami a tervezett villámháborúhoz kellett volna? A Kinzsal az oroszoknak jól jött volna például a Kijev melletti Hosztomeli (Antonov) repülőtér elleni támadás előkészítésében – itt légitámadással kombinálva orosz ejtőernyős egységeknek kellett volna gyorsan elfoglalniuk, és már az első estére megérkeztek volna oda Belaruszból az orosz szárazföldi csapatok is, de mire nagy harcok árán elfoglalták a repteret, a kifutója és a reptéri létesítmények olyan mértékben sérültek, hogy azt nem tudják használni a háborúban az oroszok.
  • Miért egy nyugat-ukrajnai fegyverraktár volt a Kinzsal történetének első háborús célpontja?

Ezekre nehéz egyértelmű választ adni, de az utóbbi kérdés azért is érdekes, mert a Kinzsal kifejlesztéséhez alapnak használt földi indítási Iszkander-M ballisztikus rakéták is bőven alkalmasak lettek volna a Deljatin melletti fegyverraktár felrobbantására.

Iszkander-M ballisztikus rakéta egy 2020-as hadgyakorlaton – Fotó: Konstantin Morozov / Sputnik / Sputnik / AFP
Iszkander-M ballisztikus rakéta egy 2020-as hadgyakorlaton – Fotó: Konstantin Morozov / Sputnik / Sputnik / AFP

Ferdítenek az oroszok

A The War Zone addig nyomozott, amíg a műholdképeket készítő Planet Labs segítségével be nem azonosították az orosz videón látható célpontot, és kiderült, hogy

az nem Deljatin közelében volt, de nem is Nyugat-, hanem bőven Kelet-Ukrajnában, Harkivtól délkeletre. És a célpont sem stimmel.

Az oroszok ugyan nem közölték, hogy mikor vetették be a Kinzsalt, annyi tájékoztatást adtak március 19-én, hogy használták a fegyvert. Csakhogy a Planet Labs felvételein látszik, március 12. előtt már megsemmisült az a célpont, amit az orosz Kinzsal-videón látunk. Kizoomolva pedig az látszik, hogy a kérdéses farm környékén jelentős ágyúzásra utaló nyomok vannak.

Így viszont, hogy nem Nyugat-, hanem Kelet-Ukrajna a helyszín, már nem akkora kérdés, hogy hogyan készíthetett felvételt a becsapódásról egy Orlan-10 drón. Keleten sokkal kisebb az ukrán légvédelem jelentette fenyegetés, ide, az orosz határ közelébe nyugodtan berepülhetett a drón.

Ugyanakkor a Planet Labs képei alapján még égetőbb a kérdés: mi szükség volt az orosz határ közelében, egy farmhoz tartozó gazdasági épület – ahogy a The War Zone írja, egy pajta vagy egy nagyobb tyúkól – ellen hipermodern rakétát küldeni?

Ezeket figyelembe véve a szakblog arra jut, hogy szinte biztosan nem egy Kinzsal-rakéta becsapódását mutatja az az orosz videó. A CNN értesülései alapján Amerika is észlelte (valamikor a közelmúltban) hiperszonikus fegyverek bevetését, ennyi tehát valószínűleg igaz az orosz közlésből, de a megjelölt helyszín, a kiadott videó és valószínűleg az implikált, ugyanakkor meg nem határozott időpont sem stimmel.

Nélküled nem tudunk működni

A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!