A fejlesztési minisztérium bemutatta, hogyan képzeli el a települések önkéntes egyesülését

Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!

A fejlesztési minisztérium elkészítette az 1500 fő alatti községek önkéntes egyesítéséről szóló jogszabálytervezetet, pénteken pedig közvitára is bocsátotta azt. Úgy fogalmaznak, hogy ez egy átfogóbb reformfolyamat első szakasza.

A fejlesztési minisztérium szerint jelenleg 429 község lakossága nem haladja meg az 1500 főt. Ezek a települések költségvetésük több mint 80 százalékában az állami támogatásoktól függenek. A számot a fejlesztési minisztérium a 2023-as lakónépességi adatok alapján határozta meg. Ezek alapján néztük meg mi is korábban, hogy melyek lehetnek azok a székelyföldi települések, amiket érint az önkéntes egyesülés. Hargita megyében Gyergyóholló, Székelyandrásfalva, Homoródalmás, Kányád, Oklánd és Székelydersz érintett, Kovászna megyében Esztelnek, Kézdialmás, Barátos, Málnás, Dálnok, Maksa, Kökös, Nagypatak és Kommandó, míg Maros megyében Székelybere, Bála, Cintos, Magyarbükkös, Kozmatelke, Gödemesterháza, Havad, Székelyhodos, Oláhkocsárd, Mezőbodon, Mezőkirályfalva, Mezőtóhát, Nyárádmagyarós, Zágor és Vécke.

„Ezekben a közösségekben csaknem 480 ezer román állampolgár él, akik minőségi közszolgáltatásokat érdemelnek. Ráadásul, ha a kisebb polgármesteri hivatalok még a működési költségeiket sem tudják fedezni, nagyobb beruházásokra gondolni sem lehet” – idézi Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési minisztert a tárca közleménye.

Elmondta, a reform célja, hogy Románia közigazgatását a 2028-as valósághoz igazítsa.

„Már az elején szeretném egyértelművé tenni: polgármesteri hivatalokat vonunk össze, nem számoljuk fel a településeket. Ez a reform a polgárokért történik, és az emberekkel közösen valósul meg” – jelentette ki a miniszter.

„Ez az első konkrét lépés az utóbbi 35 évben az ország közigazgatási reformja felé” – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a pénteki kormányülés elején a tervezetről.

Az önkéntes egyesülésekért cserébe az állam különböző kedvezményeket biztosít

A Start programban összesen 4 milliárd lejt biztosítanak az önkormányzatoknak beruházásokra. Minden önkéntesen egyesülő település legalább 4 millió lejes beruházási támogatást kaphat. „Ezek helyi fejlesztési beruházásokra fordíthatók: víz- és csatornahálózat kiépítésére, gázvezetékekre, útaszfaltozásra, rendelőkre, iskolákra és óvodákra” – mondta a miniszter. A finanszírozásnál elsőbbséget élveznek azok a községek, amelyek az egyesüléssel elérik a legalább 2500 fős lakosságot.

„Az új települések emellett könnyebben férhetnek majd hozzá az európai uniós forrásokhoz és a helyi fejlesztési programokhoz is” – tette hozzá a miniszter.

Ezenkívül öt éven keresztül felére csökkentik a lakóingatlanok és a telkek adóját.

Hogyan történik a települések önkéntes összevonása?

A fejlesztési minisztérium közleménye azt is részletezi, hogy miként zajlik majd a települések önkéntes összevonása. Négy lépést határoztak meg az azonos megyében található, szomszédos két vagy több község, város vagy municípium önkéntes összevonására:

  1. A helyi tanács abszolút többséggel (a mandátumot szerzett tanácsosok többségével) dönt az összevonási folyamat elindításáról.
  2. Egy helyi népszavazáson a lakosság megerősíti, hogy egyetért az egyesüléssel. A népszavazások érvényességéhez Romániában választópolgárok legalább 30 százalékának részt kell vennie a voksoláson.
  3. A népszavazás érvényesítését követően a dokumentációt továbbítják a Fejlesztési Minisztériumnak. A tárca a dokumentumok kézhezvételétől számított 30 napon belül kidolgozza a közigazgatási-területi átszervezésről szóló törvénytervezetet, amelyet aztán a parlament is megerősít.
  4. Az új közigazgatási egység nevét és székhelyét az a település határozza meg, amelynek egy lakosra jutó saját bevétele a legmagasabb.

A fejlesztési minisztérium azt ígéri a polgároknak, hogy az összevonással nem nehezítik meg a helyi közigazgatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést.

„Senkinek sem kell majd hosszú utakat megtennie egy másik településre azért, hogy elintézze az ügyeit. A polgármesteri hivatal továbbra is közel marad a lakossághoz, és minden korábbi községi székhelyen helyi ügyintézési pont működik majd, ahol iktatást végeznek, valamint különböző igazolásokat és bizonylatokat állítanak ki” – mondta a miniszter. Állítása szerint egyetlen munkahelyet sem szüntetnek meg, a beolvadó polgármesteri hivatalok alkalmazottait automatikusan átveszik, változatlan jogállással.

A személyazonosító igazolványok, a jogosítványok és a gépjármű-forgalmi engedélyek érvényessége változatlan marad. Ezeket csak lejáratukkor vagy hivatalból cserélik le, ingyenesen. A kataszteri dokumentumokat is ingyenesen aktualizálják, a meglévő dokumentációk újbóli elkészítése nélkül.

A közlemény külön kitér a kisebbségekre, állításuk szerint

a nyelvi jogok az új közigazgatási egységben is érvényben maradnak, ha az adott kisebbség a beolvadó település lakosságának legalább 20 százalékát tette ki az egyesülés előtt.

Mikor lépnek életbe az intézkedések?

A jogszabálytervezet 10 napig lesz közvitán, majd a Hivatalos Közlönyben való megjelenésének napján lép hatályba. A minisztérium szerint az első népszavazásokat 2027-ben tarthatják az önkéntes egyesülésekről, 2028-ban a helyhatósági választásokon már az újonnan létrejött községek polgármestereit és helyi tanácsait választják meg. A különböző adócsökkentési kedvezmények (ingatlan-, illetve telekadó) pedig 2029. január elsejétől léphetnek életbe.

Támogasd a Transtelexet egy kávé árával!

Munkánkkal minden nap magyar közösségeket tartunk képben, teret adunk helyi ügyeknek, és fontos erdélyi történeteket mutatunk be — függetlenül, szabadon. Ahhoz, hogy ezt továbbra is így tehessük, rád is szükségünk van.

Támogatom
Állítsd be a Transtelexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!