Hajszálon múlt a blackout: a szélenergia mentette meg Romániát az országos áramszünettől

A Transelectrica szakemberei szerdán már helyreállították azt a 400 kilovoltos távvezetéket, amelynek keddi meghibásodása miatt teljesen leállt az OMV Petrom 860 megawattos gázerőműve Brazi-ban. A rendszerirányító adatai szerint a kényszerleállás délelőtt 11 órakor ért véget, az erőmű ismét megkezdte a betáplálást az országos energiahálózatba, és azonnal teljes kapacitással rendelkezésre áll. A gázerőművek által leadott összteljesítmény a hálózaton a javítást követően meredeken emelkedni kezdett, elérve az 1300 megawattot. Bár az eredeti tervek szerint csak csütörtök hajnalra várták a hiba elhárítását, a kivonuló csapatoknak sikerült jóval korábban visszakapcsolniuk az ország legnagyobb, alig tizenkét éves kapacitásnak számító kombinált ciklusú hőerőművét.

A meghibásodás miatt hajszálon múlt egy országos áramszünet Romániában, mert amikor kedden délután negyed öt körül egy 400 kilovoltos távvezeték meghibásodott, teljesen leállt a brazi-i gázerőmű, magával rántva 860 megawattnyi termelést. Vagyis a pillanatnyi hazai áramtermelés nagyjából tíz százaléka egyik pillanatról a másikra kiesett a hálózatból.

A helyzet azért volt nagyon veszélyes, mert a román villamosenergia-hálózatban hatalmas rendszerszintű frekvencia- és feszültségingadozás keletkezett, és hirtelen kellett pótolni a kieső energiát a hálózatban. És nem nagyon volt honnan, mert bár jelezték, hogy nemsokára újraindítják a csernavodai atomerőmű egyik reaktorát, az erőmű még mindig áll. Mindeközben kedden az országos fogyasztás a hideg őszi este közeledtével rohamtempóban kúszott a 8 ezer megawattos csúcsérték felé, és ez hozta el a blackout közvetlen veszélyét.

Az egyik járható út a nagy ipari fogyasztók lekapcsolása lett volna, hogy megelőzzék a teljes rendszer összeomlását, azonban erre nem volt szükség: a hálózatot végül sikerült egyensúlyban tartani.

A rendszert a nagyerejű szél és a puszta szerencse mentette meg. Az országszerte pörgő szélerőművek ugyanis épp ebben a kritikus idősávban közel 3 ezer megawattal tolták meg a hálózatot, ami az akkori belső termelés mintegy negyven százalékát tette ki. Szélcsendes időben a hiány elérhette volna a 4 ezer megawattot is, ami már pont a román határon keresztüli maximális importkapacitás felső plafonja – ráadásul vészhelyzetben a szomszédok sem tudnak mindig garantáltan korlátlan áramot átlökni a határon.

A krízisben a szélerőművek mellett a hazai tartalékok mozgósítása is kellett a stabilitáshoz. A Hidroelectricánál is felpörgették az energiatermelést és jókor jött a marosnémeti (Mintia) új gázerőmű tesztüzeme is, ahol az éppen próbában lévő turbina mintegy 600 megawattal szállt be a hálózat alátámasztásába.

A fogyasztók a vészhelyzetből semmit nem érzékeltek, a lakásokban kedd este nem aludtak ki a lámpák. Azonban az energetikai szakértők szerint az országos áramszünet kockázata strukturális okok miatt eleve magas Romániában. A fő gondot a tárolókapacitások hiánya és a villamosenergia-átviteli hálózat elmaradt fejlesztése jelenti. Otilia Nuțu energetikai szakértő a Digi24-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy az első számú veszély a vállalatokra kirótt kötelező áramkorlátozás, de a rendszer teljes leállása sem zárható ki. Rámutatott: a bürokrácia miatt hónapok óta állnak olyan beruházások, amelyeket sürgősen be kellene fejezni, és a hálózati csatlakozási engedélyek lassúsága miatt felmerül az energiahivatal (ANRE) ellenőrzésének szükségessége is az átviteli és elosztói rendszernél. Az Európai Bizottság korábban szintén bírálta Bukarestet, amiért jelentős lemaradásban van az alternatív energiaforrások és különösen az ipari akkumulátoros energiatárolás fejlesztésében.

Románia energetikai történetében eddig egyetlenegy alkalommal, még 1977 májusában fordult elő, hogy az egész ország sötétségbe borult egy rendszerösszeomlás miatt.