Hússzorosára nőttek a románoknak fizetett szociális kiadások Magdeburgban, a német segély az elvándorlás fő motorja

A németországi Magdeburgban 2013 óta több mint hússzorosára, mintegy 140 ezer euróról 3 millió euró fölé nőttek a román állampolgároknak kifizetett szociális kiadások – derül ki a német MDR közszolgálati televízió tényfeltáró riportjából, amelyet a Profit.ro szemlézett. A dokumentumfilm szerint a német szociális háló és a gyermeknevelési támogatások rendszere mára a romániai mélyszegénységből induló migráció egyik legfőbb motorjává vált, miközben a fogadó német városok kasszáját komolyan megterheli.

A német és uniós jogszabályok értelmében a munkavállalók szabad áramlása miatt nem szükséges külön munkavállalási engedély vagy vízum, a szociális juttatásokra és a gyermekpénzre való jogosultság pedig már alacsony jövedelmű részmunkaidős állásokkal (Minijob), esetenként fiktív egyéni vállalkozói státusszal is megszerezhető. A pénzügyi különbség óriási: míg Romániában gyermekenként havonta körülbelül 50 euró a pótlék, Németországban 255 euró jár gyerekenként. A német stáb számításai szerint egy hétgyermekes család, ahol a szülők hivatalosan mindössze havi 700 eurós minimális jövedelmet tudnak felmutatni, a kiegészítő szociális juttatásokkal és családi pótlékokkal együtt elérheti a nettó 4500 eurós havi bevételt. Ezt a kint élők elmondásuk szerint gyakran napi 100 eurós fekete építkezési munkával vagy fémhulladék-gyűjtéssel egészítik ki.

A beáramló források látványos átalakulást hoztak a származási településeken, például a Ialomița megyei Bărbulești-en vagy a Dâmbovița megyei Fântânele faluban. A korábban elhagyatott, szegény telepeken ma többszintes, modern házak épülnek, az utcákon pedig Magdeburgból, Halléból vagy Hagenből származó német rendszámú, sokszor luxuskategóriás autók állnak. Zobar-Marian Cuțitaru, Bărbulești alpolgármestere elismerte, hogy havonta 20-30 igazolást állít ki a helyieknek a németországi gyermekpénz igényléséhez, és a jelenséget „kincsként” jellemezte a település szempontjából, ahol a hazai szociális segélyek iránt szinte teljesen megszűnt az érdeklődés. Marcel Bamboi, Cojasca polgármestere pedig úgy fogalmazott: ha Németország nem nyújtaná ezeket a szociális juttatásokat, a helyiek közül valószínűleg senki sem maradna kint.

A német városok – köztük Magdeburg és Halle – adminisztrációja ugyanakkor egyre nehezebben bírja a helyi büdzsére nehezedő nyomást. A riport hangsúlyozza, hogy az esetek nem általánosíthatók a teljes kinti román diaszpórára. A német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség hivatalos adatai szerint a Németországban bejelentett, valamivel több mint 900 ezer román állampolgár közül mintegy 77 100 ember részesül a minimális megélhetést biztosító szociális alapellátásban.