Történelmi mélyponton a közhangulat és a bizalom, az AUR vezeti a pártversenyt az Avangarde felmérésében

A romániai lakosság 78 százaléka véli úgy, hogy az ország rossz irányba halad, és mindössze 16 százalék látja pozitívnak a folyamatokat – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet legfrissebb felméréséből. Az október 21. és 26. között, 1000 fős mintán végzett reprezentatív telefonos kutatás (±3,1%-os hibahatár) szerint egy most vasárnap esedékes parlamenti választáson az AUR végezne az élen 35 százalékkal, megelőzve a PSD-t, amely 26%-on áll. Harmadik helyen a PNL van 15%-kal, aztán az USR, 10%-kal. Az RMDSZ-t a szokásos öt százalékra mérték, ami a hibahatárt is figyelembe véve, lehet akár kettő is.

A felmérés a politikai döntések megítélésére és a társadalmi elvárásokra is kitért. A megkérdezettek fele hibás döntésnek tartja, hogy a PNL megszavazta a szociáldemokrata minisztereket is tömörítő Niculescu-kormány beiktatását, miközben bejelentette, hogy ellenzékben marad. Az új kabinet legfontosabb feladataként a válaszadók 30 százaléka a bérek és nyugdíjak emelését jelölte meg, 21 százalék a korrupció elleni fellépést, míg a költségvetési hiány és az államadósság mérséklését 19 százalék sorolta az első helyre. A deficit lefaragására a társadalom többsége, 59 százaléka az állami kiadások visszavágását tartaná indokoltnak, 20 százalék pedig a magánvagyonok és a vállalatok magasabb megadóztatását támogatná.

A romániai társadalomban mért kirívóan magas, közel 80 százalékos borúlátás elsődleges oka a mindennapi megélhetési válság és a politikai elitbe vetett bizalom összeomlásának együttes hatása. Az emberek közvetlen tapasztalata az, hogy az infláció, valamint az élelmiszer- és energiaárak tartós növekedése felemészti a jövedelmeket, miközben a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje nem tart lépést a drágulással. Emiatt a lakosság döntő többsége az árak letörését és a jövedelmek felzárkóztatását várja el a mindenkori döntéshozóktól ahelyett, hogy elvont makrogazdasági sikerekről hallana.

Ezt az anyagi bizonytalanságot tovább mélyíti az államháztartási hiány és az államadósság növekedése, ami folyamatos félelmet kelt az esetleges adóemelések vagy megszorítások miatt. A felmérésből világosan látszik, hogy a társadalom nem a lakossági terhek növelését, hanem a pazarló állami kiadások visszaszorítását várná el a költségvetés rendbetételéhez.

A gazdasági feszültségek mellett a politikai rendszer működésmódja is elidegeníti a választókat. A háttéralkukkal megkötött kompromisszumok — például az, hogy a PNL megszavazta a szociáldemokrata minisztereket is felvonultató Niculescu-kormányt, miközben ellenzéki szerepben maradt — a választók szemében elvtelen hatalmi játszmának tűnnek. Ez a politikai kiábrándultság közvetlenül hajtja az elitellenes és rendszerkritikus formációk, különösen az AUR erősödését.