A kórházpénzt és az üzemanyag árát rendezné, meg a szabotázsakciókat szűrné ki a Niculescu-kormány

A kormány pénteki ülésének napirendjét és a legsürgősebb intézkedéseket Luca Niculescu miniszterelnök személyesen vázolta fel, nyomatékosítva, hogy a döntések célja a rendrakás és a stabilitás visszaállítása egy elhúzódó politikai és pénzügyi bizonytalansággal terhelt időszak után. A kormányfő rámutatott, hogy bár nem lehet minden gondot egyszerre orvosolni, a most elfogadott első költségvetés-kiigazítással közvetlen segítséget nyújtanak a legégetőbb területeken, miközben szigorúan ragaszkodnak a költségvetési fegyelem megőrzéséhez.

Niculescu kijelentette, hogy a kabinet azonnal rendezi az egészségügy kritikus finanszírozási hiányait, mivel a rendszer működése nem kerülhet veszélybe. Bejelentése szerint az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sürgős forrásokhoz jut a gyógyszerek, az orvosi fogyóanyagok és a szolgáltatások kifizetésére, kiemelt figyelmet fordítva az országos programokban kezelt súlyos betegekre.

Az egészségügy megmentésére szánt konkrét keretösszegeket Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter ismertette: az ágazat összesen 8,3 milliárd lejes forráskiegészítést kap. Ebből a hatalmas összegből 7,1 milliárd lej az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (CNAS) kerül, amiből teljes egészében kifizetik a biztosító felhalmozott tartozásait a kórházak, a gyógyszertárak és az orvostechnikai eszközök felé, valamint fedezik az onkológiai, cukorbeteg- és szív-érrendszeri programok költségeit. Rogobete hangsúlyozta, véget akarnak vetni azoknak a megalázó helyzeteknek, amikor a betegeknek kórházról kórházra kellett rohangálniuk a hiányzó gyógyszerek miatt. Maga az Egészségügyi Minisztérium 1,2 milliárd lejt kap, amelyből többek között 170 millió lej jut a sürgősségi osztályokra, 183 millió a mentőszolgálatokra, 100 millió a súlyos állapotú betegek kiemelt ellátására (intenzív terápia, égési sérülések, infarktus, sztrók), további 115 millió lej pedig a Világbank által finanszírozott három nagy égési központ fejlesztésére. A miniszter hozzátette: a betegszabadságok kifizetésére hiányzó mintegy 4,7 milliárd lejes tételt a tervezett második év végi költségvetés-kiigazítás alkalmával rendezik.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a források átcsoportosításával garantálják az év végéig esedékes összes nyugdíj, valamint a gyermekeknek és a fogyatékossággal élőknek járó támogatások zavartalan folyósítását. Hozzátette, hogy ugyanebből a keretből juttatnak pénzt a helyi önkormányzatoknak, az agrárberuházásokra és az uniós helyreállítási terv (PNRR) lezárás előtt álló projektjeire is. Jelezte továbbá, hogy a pénzügyminiszter hamarosan átfogó jelentést tesz az államkassza helyzetéről, amit az év vége előtt egy újabb korrekciós kiigazítás követ majd a közszolgáltatások folytonosságának biztosítására.

A kormányülés után Alexandru Nazare pénzügyminiszter részletezte a költségvetés-kiigazítás pontos hátterét. Kiemelte, hogy a módosítás nem jár többletkiadásokkal, sőt összességében még faragtak is a kiadásokból, miközben a felszabaduló összegeket a beruházásokra és az égető hiányok betömésére csoportosították át. A pénzügyi tárca mintegy 4 milliárd lejt mozgatott meg a zárolt keretekből, a legnagyobb összegek pedig egyértelműen az egészségügybe áramlanak. Nazare tisztázta az oktatás helyzetét is: az ágazat végül nem veszít forrást, a kormányülésen módosítottak az eredeti tervezeten, így 145 millió lej pluszpénzt kap a felsőoktatás és a működési kiadások fedezése. A pénzügyminiszter szerint a deficitcél változatlanul a GDP 6,2 százaléka marad, ugyanakkor jelezte a helyzet komolyságát is: az évből hátralévő nyolc hétben még 70 milliárd lejt kell előteremteniük a piacokról, ahol a kormány megalakulása óta érezhetően csökkentek az ország hitelfelvételi költségei.

A kormányülésen a gazdasági és szociális intézkedések mellett a miniszterelnök a téli felkészülés prioritásaira is kitért, hangsúlyozva, hogy a lakosság védelmében újabb három hónappal meghosszabbítják a gázolaj áremelkedését fékező korlátozásokat, miközben elrendelte a gáztárolók töltöttségének és az energiahálózatnak a szigorú felügyeletét.

A tanácskozáson Luca Niculescu érintette a nemzetbiztonság és a kritikus infrastruktúra védelmének a témáját is. Beszélt a brassói Carfil fegyvergyárnál történt, Moszkvából vezényelt szabotázsakcióról és figyelmeztetett, hogy a fenyegetések nagyon is valósak. Köszönetet mondott a rendvédelmi és titkosszolgálati szerveknek a gyors fellépésért, a stratégiai létesítmények őrzésének szigorítását kérte, és felidézte a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott tárgyalásait, megerősítve, hogy Románia fokozott szövetségi éberséget és összehangolt választ szorgalmaz a térséget érintő orosz hibrid támadásokkal szemben.