Elkészült a Bethlen Gábor uralkodását is bemutató kiállítás a gyulafehérvári Fejedelmi Palotában, amelynek a BGA-támogatása miatt kiakadt az AUR

Elkészültek a gyulafehérvári Fejedelmi Palota múzeum Bethlen Gábor fejedelem korát, illetve I. Rákóczi György, II. Rákóczi György és I. Apafi Mihály fejedelemségének politikai és kulturális változásait bemutató tárlatai – jelentette be az intézmény.

A Fejedelmi Palota két új termének berendezése korábban azzal került be a hírekbe, hogy az intézmény a Bethlen Gábor Alapkezelőhöz pályázott forrásért, és a megítélt 11 millió forintos összeg miatt a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tanácsosai heves vitát robbantottak ki az önkormányzat ülésén.

A bejelentés szerint a Principatus: Erdély, az aranykortól a hanyatlásig projektben két új, állandó kiállítóteret nyitottak meg, amelyek a fejedelemség 17. század történelmét mutatják be. Azt írják, hogy az első teremben Bethlen Gábor fejedelem korát idézik meg eredeti pénzérmékkel, korabeli viseletekkel, valamint egy digitális animációval. Utóbbiban a fejedelem és Brandenburgi Katalin fényűző esküvőjének hangulatát idézik fel.

A második terem I. Rákóczi György, II. Rákóczi György és I. Apafi Mihály fejedelemségének politikai és kulturális változásait mutatja be. A legértékesebb kiállított tárgyak között említik az 1648-ban nyomtatott Gyulafehérvári Újszövetséget, de a korszakból származó történelmi dokumentumok és metszetek is szerepelnek rajta. A Gyulafehérvári Újszövetség (vagy Rákóczi-biblia) érdekessége, hogy az első román nyelvű teljes Újszövetség-fordítás volt, amit I. Rákóczi György uralkodása idején adtak ki.

„A két kiállítás eredeti műtárgyak, történelmi rekonstrukciók és digitális technológiák segítségével kínál új nézőpontokat Erdély történelmének egyik meghatározó korszakához” – írták.

A múzeum Erdély történelmének egyik legfontosabb épületében működik, ugyanis innen irányították a fejedelemséget a 16–17. században, itt lakott és kormányzott Bethlen Gábor, itt fordult meg az erdélyi politika krémje, mielőtt a történelem ismét átrendezte volna a térképet. Az épületegyüttes évtizedekig katonai terület volt, majd hosszú és látványos felújítás után 2024 elején nyitották meg múzeumként a nagyközönség előtt.

Kezdetben egy alapkiállítással indultak, amit mi is megnéztünk, azóta pedig lépésről lépésre töltik meg tartalommal. A Principatus: Erdély, az aranykortól a hanyatlásig projekttel először romániai forrásokat kerestek, kétszer is pályáztak az AFCN-nél, vagyis az országos kulturális alapnál, de nem kaptak rá pénzt. Ezek után pályáztak a Bethlen Gábor Alapkezelőnél próbálkoztak, és sikerrel jártak, megítélték nekik egy 11 millió forintos támogatást. Mivel azonban a múzeum az önkormányzat hatáskörébe tartozik, a megnyert összeget be kellett vezetni a város költségvetésébe, és a helyi tanácsnak rá kellett bólintania arra, hogy aláírják a finanszírozási szerződést.

Ebből alakult ki vita, mert a négy AUR-os önkormányzati képviselő „nemzeti szuverenitási” kérdést kreáltak a rutineljárásból, és azt hangoztatta, hogy a „magyar befolyás” ellen lépnek fel. Azt követelték, hogy utasítsák vissza az elnyert összeget, és a város saját forrásból fedezze a költségeket. A szélsőjobbos alakulat tanácsosai azzal vádolták a városvezetést, hogy „megalázkodnak” a magyar állam előtt, és azt állították, hogy a finanszírozás célja Erdély történelmének magyar szempontú átírása. A nemzeti liberális párt képviselői, élükön Gabriel Pleșa polgármesterrel azzal védekeztek, hogy a palota európai jelentőségű műemlék, és minden szakmai támogatás, ami az épület és a projekt népszerűsítését szolgálja, jól jön, függetlenül annak forrásától.