Bethlen Gábor csizmáját nem fogod látni, de kortárs élménymúzeum vár Gyulafehérváron

2024. február 11. – 10:05

Bethlen Gábor csizmáját nem fogod látni, de kortárs élménymúzeum vár Gyulafehérváron
A gyulafehérvári fejedelmi palota, előtte Vitéz Mihály szobra – Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Másolás

Vágólapra másolva

Gyulafehérváron sűrűn tevődtek egymásra a történelmi rétegek. A történet a rómaiakkal kezdődött, ők tették meg Apulumot Dacia helytartója székhelyének. Szent István pedig ezt a várost választotta az általa alapított erdélyi egyházmegye központjának, és akkor építették meg a ma is álló székesegyház elődjét. Amikor három részre szakadt Magyarország, akkor Gyulafehérvárra menekült Izabella királyné és kiskorú fia, János Zsigmond, és lett belőle a fejedelemség központja. Erdély Habsburg kézre kerülésével, a 18. század elején az osztrákok egy máig látványos Vauban-rendszerű, csillag alakú erődítménnyel kerítették körbe.

Ilyen történeti előzmények mellett nem meglepő, hogy Erdélyi Romániához való csatolása után itt mondták ki az egyesülést, majd koronázták meg I. Ferdinand román királyt és feleségét, Mária királynét. Mindegyik egy olyan történet, ami köré egy-egy romániai városban turizmust lehetne szervezni. Ezzel együtt úgy érzem, hogy Gyulafehérvár kívül esik az erdélyi (és nem csak) magyarok által rendszeresen látogatott hazai turista látványosságokon. A Bukarest, Konstanca és Brassó uralta romániai turizmus első vonalától is messze van, a történéseit is hézagosan követjük, pedig az elmúlt évtizedben voltak törekvések ennek megváltoztatására. Gyulafehérvár lehetne a tökéletes turisztikai látványosság, minden egy helyen van, gyakorlatilag egész Erdély története ott hever a lábunk előtt.

Legutóbb nagyjából másfél évtizede jártam úgy Gyulafehérváron úgy, hogy alaposabban volt időm szétnézni, márpedig azóta elég sok változás történt a városban. Így, amikor bejelentették, hogy februártól látogatható az erdélyi fejedelmek egykori palotája, akkor egyből éreztem, most itt az idő, hiszen a város történetének egyik legfontosabb időszakának készülnek emléket állítani, amikor másfél évszázadon keresztül onnan igazgatták Erdélyt.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Bethlen Gábor csizmájára egyelőre ne számíts!

Rögtön a lényegre térek. Olyan jól hangzik az, hogy fejedelmi palota, mert valami egészen látványosat ígér, de aki keleti szőnyegekre, selyem- és bársonyterítőkre, arany ötvösremekekre, berakásos bútorokra vagy Bethlen Gábor csizmájára számít, az csalódni fog. Ez nem az a múzeum lesz, ahol (egyelőre) sok ilyen emlékekkel találkozhatunk. Igaz, erre már Gabriel Pleșa polgármester korábbi nyilatkozataiból is számíthattunk. A polgármester akkor úgy fogalmazott, hogy termük sok van ugyan, de sajnos kevés a kiállítási tárgyuk Erdélyi Fejedelemség korából, mert azok az emlékek szétszórva találhatók a romániai (és nem csak) múzeumokban. Ahogy Nagy József régész-történész, az újonnan létrehozott múzeum munkatársa magyarázta, amikor vállalta, hogy körbe vezet a felújított E épületszárnyban,

itt az épület az igazán fontos.

Az épület története szolgál magyarázatul arra, miért alakult úgy, hogy lényegében csak az utóbbi évek feltárásaiból vannak bemutatható tárgyaik. Ez a történet, pedig legalább olyan viszontagságos, mint a fejedelemség története.

A Szent Mihály-székesegyház mögött található palota története a 15. századik nyúlik vissza. Ekkor még egyházi tulajdonban van az egykori római erődítmény falai mellett (a mai palota részben rá is épült) elterülő birtok, és ez erdélyi püspökség épületei állnak rajta. Erdély utolsó középkori katolikus püspökének, Statileo Jánosnak a halála után (1542) a birtokot a Buda elfoglalása után menekülni kényszerülő Izabella királyné kapja meg rezidenciaként, és lesz később az erdélyi fejedelmek székhelye.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Nagy József elmondása szerint az egykori egykori prépostsági palota jelenti a mai épület magját. Az idők során ezt bővítik az erdélyi fejedelmek, elsősorban Bethlen Gábor és I. Rákóczi György. Utóbbi idejében éri el a legnagyobb kiterjedését. Az épületet már a fejedelemség korában próbára teszi a történelem, 1658-ban az Erdély megbüntetésére érkező török és tatár hadak kifosztják és tönkre teszik. I. Apafi Mihály például már Fogarason és Ebesfalván rendezi be az udvarát, olyan rossz állapotba kerül az épületegyüttes.

Erdély Habsburg kézre kerülésével az épület helyzete is változik. Az erdélyi katolikusok a 18. század elején visszakapják épületegyüttes nyugati, úgynevezett gótikus részét. Jelenleg is ebből irányítják a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget. Nagy József elmondása szerint a fejedelemség korában ebben kapott helyet az uralkodó lakosztálya.

Az épületegyüttes kétudvaros keleti tömbjében – ahol Nagy elmondása szerint főleg reprezentációs és adminisztrációs helységek voltak, a diéta terme és a fejedelmi tábla – a Habsburg vezetés katonai kaszárnyát alakított ki, és ezzel együtt jelentős átépítések zajlottak a 18. és 19. században. Lényegében ekkorra kapta meg mai formáját a fejedelmi palota, és a felújítás után készült fotókon feltűnő festett falak is főleg ebből az időszakból maradtak fenn.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Az 1918-as impériumváltást követően a román hadsereg birtokába került az épületegyüttes, ahonnan 2009-ben szerezte meg a város eléggé megviselt állapotban. A művészettörténeti felmérés, régészeti és falkutatások befejezése, illetve a nem kevés engedélyek beszerzése után végül 2018-ban kezdődhetett el a felújítás, és tavaly vették át. Ahogy a felújítási munkálatokat vezető építészként irányító Guttmann Szabolcs korábban az MTI-nek elmondta, a szakemberek számára egyértelmű volt, hogy

„ki kellett hámozni”

a középkori és reneszánsz épületrészeket, melyeket a palota későbbi katonai rendeltetése elfedett. És ez egyértelműen látszik is, nemcsak az egykori prépostsági palota masszív gótikus kapuját és egykori járószintjét mutatják be, hanem felfedték Várdai Ferenc „farkasfogas” címerével díszített szemöldökpárkányt és a korabeli kváderezést is.

Guttmann Szabolcs kifejezetten méltatta az épület restaurálását, kijelentve, miközben a mai kiállítóterek az épület fejlődését nem tárgyalják, itt ennek teret szenteltek, ettől is „értékes fejezete” az erdélyi épületrestaurálásnak. Guttmann Szabolcs szerint az eddigi felújítás reményt ad, hogy a további fejlesztések is hasonlóak lesznek.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

Vonzza az érdeklődőket!

Néhány percig várakozunk a múzeum előterében, ahol városismertető szórólapokat nézegetek, amik messze elmaradnak a múzeumi feliratok, szövegek minőségétől, és még arra is van időm rácsodálkozni, hogy itt még a Wifi-jelszó is 1decembrie. Közben folyamatosan érkeznek a látogatók. Sor nincs, de azért 5 percenként nyílik az ajtó, és érkeznek néhányan. A korábbi romániai múzeumi tapasztalatokból kiindulva, és abból, hogy egy februári hétköznap délelőtt van, úgy tűnik, van érdeklődő. Nyilván elsősorban helyiek, érkezésünkkor épp Jakubinyi György nyugalmazott érsek sétált ki a kíséretével.

Az épület évszázadokig elzárt terület volt a nagyközönség számára, a fejedelemség korábban épül ki, de akkor nyilván nem lehetett egyszerűen meglátogatni, sáncok védték. Utána három évszázadon keresztül katonai létesítmény, kaszárnya és fegyverraktár: a sorkatonai szolgálatot Gyulafehérváron teljesítőkön kívül az épület közelébe se nagyon mehetett egy átlagember. „Vonzza az érdeklődőket, mert ez az épület korábban zárva volt előttük” – mondja Nagy József, amikor az új létesítmény fogadtatásáról érdeklődöm. Ugyanakkor a múzeum mindent megtesz azért, hogy ne csak az épület vonzza az érdeklődőket.

Az Erdélyi Fejedelmek Palotája múzeum Izabella királyné 1542-es érkezésétől az 1690-es évekig mutatja be az épület és a benne élők történetét. Az első látogatható állandó kiállításon

az épületen, a névből a Palotán van a hangsúly.

Izabella királyné bevezetője után szobáról szobára látjuk, hogy miként épült meg. Nagyjából azt, amit korábban már leírtam, csak sokkal részletesebben, a római kortól egészen a Habsburg kori átépítésekig.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A Dragoș Neamu (történész, a Múzeumok éjszakája programsorozat menedzsere), Constantin Goagea (építész, múzeumi tárlatok tervezője) , Ciprian Anghel Ștefan (a nagyszebeni ASTRA falumúzeum vezetője) és Doina Hendre Biro (a Batthyáneum korábbi igazgatója) által kitalált koncepcióban kifejezetten ügyelnek arra, hogy a száraz tényeken túl olyan mikro-sztorikat is felidézzenek, ami a szélesebb közönség számára is fogyaszthatóvá teszi a történetet, ellensúlyozza azt, hogy abból az időszakból viszonylag kevés tárgyi emlék maradt meg, illetve tekinthető meg az intézményben. Egy-egy nemrégiben talált tárgy köré építve mesél el egy történetet a kor egy-egy szereplője. Például a fejedelemség korának építkezéseit és a palota csempével kirakott fogadótermének a történetét egy habán kislány történetén keresztül idézik fel, és így a korszak társadalmi viszonyairól és művészetéről is kaphatunk képet. Ugyanakkor ott van a közelmúlt feltárásai során talált két habán csempe is. A Habsburg kori átépítésekről pedig Giovanni Morando Visconti, a csillag alakú erődítmény tervezője számol be.

Nagy József és kollégájának a beszámolója alapján márciusban következik a második állandó kiállítás megnyitója, abban már olyan személyeket szeretnének bemutatni, akik jelentősen befolyásolták az említett időszakban az épület történetét. Ígéret szerint például részletesebben bemutatják a korábban már többször említett Szapolyai-családot, de a Báthoryak is külön teremre számíthatnak, ahogyan Vitéz Mihály vajda is.

Fotó: Tóth Helga / Transtelex
Fotó: Tóth Helga / Transtelex

A végső cél pedig az, hogy gyakorlatilag az összes fejedelem, illetve fejedelmi család kapjon egy szobát. A tervek szerint nemcsak egyszerűen leírják a történetet, hanem animációval vagy valamilyen más, látványos elemmel pótolják azt, amit nem tudnak megmutatni a tárgyakon keresztül. Ugyanakkor a fejedelmi családok történetének bemutatásával a korszakra is reflektálnak, például így kerülnének szóba a vadászatok, a korszak étkezési szokásai és hasonlók. Tehát amire a végére ér a látogató, nemcsak a fejedelmi családokkal ismerkedik meg, hanem arról a világról is egy részletesebb képet kap, amiben éltek.

Arról, hogy ez mikorra készülhet el, egyelőre diplomatikusan fogalmaztak. Mint mondták, keresik a forrásokat a kétudvaros épületegyüttes további hat szárnyának a felújítására, amerre majd a múzeumot is tudják majd bővíteni.

Vitéz Mihály szobra mellett sétálunk kifelé. Az egykori vajdát eddig szinte minden román híradásban megemlítették, a politikusok is elég gyakran szeretnek példálózni vele, illetve úgymond ő az egyik reklámarca az egész múzeumi projektnek, Gyulafehérváron az egykori vár területén Izabella királyné és Bethlen Gábor mellett gyakorlatilag az ő arcképével reklámozzák a most megnyitott múzeumot. Aki attól tart, hogy akkor múzeumban mindent elönt Vitéz Mihály, megnyugodhat, lehet, hogy nehezen ejtik ki még Báthory vagy Szapolyai neveket, de határozottan úgy tűnt, hogy figyelnek rájuk.

A múzeum magyar feliratait pedig még egy székelyföldi múzeum is megirigyelhetné, mert ahhoz képest, hogy Gyulafehérváron elenyésző a magyar közösség, még azt is kiírták magyarul, hogy videóval megfigyelt terület, nemcsak a kiállítási tárgyak és a vetített animációk kaptak magyar feliratot.

Támogasd a Transtelexet!

Az erdélyi közösségnek saját, független lapja csak akkor lehet, ha azt az olvasótábora fenntartja. Támogass minket akár alkalmi jelleggel, ha pedig teheted, állíts be rendszeres támogatást!

Támogatom!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!