Hiába tiltotta be a román állam az orosz Kaspersky vírusirtókat, közintézmények tucatjai vették meg azután is

Hiába tiltotta be Bukarest még 2023 tavaszán a moszkvai kötődésű Kaspersky vírusirtók vásárlását és használatát, az elmúlt három évben több mint 80 közintézmény mégis megvásárolta a szoftvereket, összesen legalább 131 közbeszerzésen keresztül.

A vásárlók listáját a Public Record tényfeltáró portál mutatta be, kórházak, iskolák, polgármesteri hivatalok és egyetemek szaladtak bele az orosz licencekbe a helyi forgalmazókon keresztül. Az összes közül a legérthetetlenebb a măgurelei Lézer-, Plazma- és Sugárfizikai Nemzeti Kutatóintézet (INFLPR) esete. Az intézmény – amely a NATO-val és a Védelmi Minisztériummal dolgozik közös projekteken, és munkája során minősített, titkos adatokat is kezel – alig két hónappal a tiltólista hivatalos kihirdetése után vásárolt kétéves Kaspersky-licenceket. Amikor az újságírók szembesítették őket a vásárlással, azt válaszolták, hogy megvették ugyan, de egyetlen gépükre sem telepítették fel.

Az orosz vírusirtók betiltását még 2022-ben alapozta meg a román kormány a kiberbiztonsági törvénnyel, látva az ukrajnai orosz agresszió hatását és a digitális hadviselés kockázatait. A kutatási és digitalizációs tárca egy évvel később, 2023 márciusában feketelistára tette a Kaspersky termékeit, a szabályszegő intézményeknek pedig 50 ezer és 200 ezer lej közötti bírságot helyezett kilátásba. Az indoklás szerint az orosz fejlesztésű védelmi szoftverek magas szintű hozzáféréssel bírnak az operációs rendszerekhez, folyamatos kapcsolatban állnak a központi szerverekkel, így magukban hordozzák az adatlopás, a kémkedés vagy az informatikai szabotázs kockázatát. Az Egyesült Államok 2024-ben teljesen ki is tiltotta a piacáról a céget, miközben a német hatóságok és a balti államok is súlyos biztonsági kockázatként kezelik.

A román szabályozás viszont a kezdetektől fogva nem volt kategorikus, mert egyrészt a törvény pont a legérzékenyebb területeket – a nemzetbiztonsági, védelmi és rendvédelmi szerveket – mentesítette a tiltás alól arra hivatkozva, hogy náluk sajátos biztonsági protokollok működnek, és nekik maguknak kell tesztelniük és elhárítaniuk az ilyen fenyegetéseket. Csakhogy amikor a lap megkérdezte a titkosszolgálatokat, hogy használnak-e orosz szoftvert, a SRI államtitokra hivatkozva elzárkózott a választól, a terrorelhárításért és védett személyekért felelős SPP sem adott egyértelmű választ.

A mássik oka annak, hogy a szabályozás nem ment át egyértelműen az, hogy nem sikerült az ellenőrzését ennek kidolgozni. Sebastian Burduja, aki a törvény elfogadásakor vezette a digitalizációs minisztériumot, két dologgal magyarázza a kudarcot: egyfelől a tárcának és a digitalizációs ügynökségnek egyszerűen nincs elegendő embere az ellenőrzésekre, másfelől szerinte a román államigazgatásban létezik egyfajta oroszbarát vonal is, amely fű alatt működik, és nem lehet tőle megszabadulni.

A 2022-es szabályozás szerint félévente frissíteni kellett volna a tiltott programok listáját, ez azonban egyszer sem történt meg, és maga a tiltás az idei év végén le is jár. A szenátus előtt ugyan fekszik már egy javaslat a határidő 2035-ig történő kitolására, de a problémákat ez sem tünteti el: hiába a szankciós csomag és a geopolitikai aggodalom, a közbeszerzések azt mutatják, hogy a román állam intézményei továbbra is az orosz vírusirtó programokkal védik biztonságukat a digitális fenyegetések ellen.