Mindössze 3 centivel van a határérték felett a Duna vízszintje Cernavodánál, víztározókból próbálják pótolni

A Duna vízszintje Cernavoda közelében mindössze 3 centiméterrel haladja meg azt a határértéket, amely alatt már nem biztosítható az atomerőmű reaktorainak hűtéséhez szükséges víz szivattyúzása – közölte a Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR), amely azt is bejelentette, hogy miként növelnék a folyó vízszintjét.

„Jelenleg a Duna vízhozama Románia határánál (Báziásnál) másodpercenként 1200 köbméter alatt van, a cernavodai vízállás pedig nagyon közel került a −262 centiméteres üzemi határértékhez, amely feltétele az atomerőmű hűtővizének szivattyúzásában. Ma, 2026. október 10-én −259 centiméteres vízállást mértek, ami mindössze 3 centiméterrel haladja meg ezt a határértéket. A helyzet sürgős, összehangolt operatív intézkedéseket tesz szükségessé” – írták a közleményben.

A vízügyi igazgatóság ezért lerendelte, hogy október 18-ig másodpercenként 20 köbméterrel növeljék a Iezer-víztározóból leengedett víz mennyiségét. Az ANAR tájékoztatása szerint az intézkedés összhangban áll az Olt folyón található Izbiceni-, valamint az Argeș folyón lévő Mihăilești-víztározóból történő további, ellenőrzött vízeresztéssel. A cél, hogy növeljék a Dunába jutó vízmennyiséget, hogy a cernavodai folyószakaszon nem csökkenjen tovább a folyó vízszintje.

„Hangsúlyozzuk, hogy az intézkedés nem jelenti az Iezer-víztározó leürítését. A beavatkozás után több mint 40 millió köbméter víz marad a tározóban; a vízeresztés ellenőrzött módon történik” – közölte az intézmény.

Petre Min, az Országos Nukleáris Biztonsági Hatóság vezetője a Digi24 hírtelevíziónak azt nyilatkozta, hogy a folyó vízhozamának növelése mellett egy olyan gát kialakításán is dolgoznak, amely a lehető legtöbb vizet tereli a cernavodai atomerőmű szivattyúinak nyílásai felé. Bár jelenleg a cernavodai atomerőmű mindkét reaktora le van állítva, továbbra is hűtésre van szüksége a folyóból kiszivattyúzott vízzel.

Petre Min azt is elmondta, a kritikus vízszint elérése önmagában nem jelenti azt, hogy nukleáris baleset következik be. Az erőmű tervezése során ugyanis tartalékmegoldásokat építettek be a balesetek elkerülésére, például három napra elegendő víztartalék áll rendelkezésére a szabályos működéshez még akkor is, ha közben nem történik semmilyen beavatkozás a Duna vízszintjének emelésére.

A cernavodai létesítmény Románia egyetlen atomerőműve. A két reaktor együtt több mint 1400 megawattos, és normális körülmények között az ország villamosenergia-fogyasztásának nagyjából ötödét fedezik. A Duna alacsony vízszintje miatt egész nyáron gondok voltak az erőmű hűtésével, július 28-án előbb az 1-es reaktort állították le, majd augusztus 13-tól már a 2-es reaktor termelése is szünetel. Közben hiába próbálkoztak több mindennel is, például uszályok elsüllyesztésével és egy Duna-parti szikla felrobbantásával, mert a folyó vízszintje nem emelkedett.