Tovább dagad a Bolojan-kormány bukásával összekapcsolt amerikai nagykövetes botrány, a külügy is reagált

Nagy politikai vihart kavart Romániában a Wall Street Journal hétvégi cikke, amely szerint Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok athéni nagykövete egy márciusi vacsorán a román kormány várható bukására utalva azt mondta: Washington „bármelyik országgal megteheti ezt”. A kijelentést azért kapták fel ennyire, mert Guilfoyle nem sokkal később Bukarestben találkozott Sorin Grindeanu PSD-elnökkel és Bogdan Ivan akkori energiaügyi miniszterrel, májusban pedig a PSD és az AUR támogatásával megbukott az Ilie Bolojan vezette kormány. A WSJ nem bizonyította, hogy az Egyesült Államok megszervezte volna a kormánybuktatást, a cikk azonban újra elővette a tavaszi találkozókat és az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) regionális értékesítéséhez kapcsolódó érdekeket.

Az ügyben azóta sorra érkeznek a politikai reakciók: Oana Țoiu külügyminiszter is megszólalt, miközben a PSD és az AUR tagadja az amerikai beavatkozást, az USR és Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pedig magyarázatot követel az érintett politikusoktól.

Kimberly Guilfoyle, az Egyesült Államok görögországi nagykövete nem hivatalos amerikai képviselőként és nem a román állami intézményekkel folytatott tárgyalás keretében járt tavasszal Romániában, jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter. A Digi24 szerint Țoiu azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok hivatalos romániai képviseletére Darryl Nirenberg bukaresti amerikai nagykövetnek van mandátuma, akivel az elmúlt napokban ő is beszélt.

A külügyminiszter szerint Guilfoyle romániai látogatása egy üzleti rendezvényhez kapcsolódott, a nagy figyelmet kapott március 31-i találkozó pedig magánjellegű volt. Țoiu hozzátette, hogy az ilyen nem hivatalos találkozókon nem lenne helye a román állam tárgyalási pozícióit közvetlenül érintő egyeztetéseknek. Megjegyezte, hogy Románia számára továbbra is fontos a Vertikális Gázfolyosó, amelyen keresztül a Görögországba érkező földgázt Bulgárián és Románián át továbbíthatnák a régió többi országába, és Bukarest ezt egyrészt azért támogatja, hogy csökkentse az orosz energiahordozóktól való függőséget, másrészt hogy erősítse Románia tranzitszerepét.

Sorin Grindeanu vasárnap határozottan elutasította a vádakat: a PSD elnöke „laposföld-hívő összeesküvés-elmélethez” hasonlította az amerikaiakkal kötött háttéralkuról szóló állításokat, és azt mondta, Bolojant nem az amerikaiak, az oroszok vagy valamilyen titkos szervezet buktatta meg, hanem a kormányzása vezetett a bukásához.

Bogdan Ivan volt energiaügyi miniszter ugyancsak visszautasította, hogy a márciusi találkozó és a kormány bukása között ilyen összefüggés lett volna, azt mondta a Digi24-nek, hogy ez az egész egy „hallucináció” és az általa folytatott tárgyalások célja Románia energetikai helyzetének erősítése volt.

Az AUR részéről Petrișor Peiu, a párt szenátusi frakcióvezetője szintén azt állítja, hogy Guilfoyle-nak nem volt szerepe a kormány megbuktatásában. George Simion korábban azt mondta, ismeri Guilfoyle-t és jó kapcsolatban van vele, de a kormány megbuktatásáról nem tárgyaltak, szerinte a nagykövetnek tulajdonított kijelentést vagy kitalálták, vagy kiragadták a szövegkörnyezetéből.

Az USR ezzel szemben magyarázatot követel a márciusi találkozókra. Dominic Fritz pártelnök Grindeanutól azt kérdezte, szóba került-e a Guilfoyle-lal tartott vacsorán a készülő bizalmatlansági indítvány, George Simiontól pedig azt, hogy kapott-e külföldről utasítást a kormány megbuktatására.

Alexandru Dimitriu USR-s képviselő ennél is tovább ment: hazaárulás gyanújára hivatkozva feljelentést tett Grindeanu, Simion és Ivan ellen.

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök hétfőn szintén azt mondta, hogy a Guilfoyle-lal kapcsolatban álló politikusoknak tisztázniuk kellene, milyen célból találkoztak vele, és ezek a kapcsolatok Románia érdekeit szolgálták-e. Mureșan szerint a nyilvánosságra került felvételeknek „van valamiféle összeesküvés-jellegük”, ugyanakkor hozzátette, hogy ő sem tudja, történt-e tényleges háttéralku. A kijelölt miniszterelnök a kérdést az új kormány parlamenti megszavazásával is összekötötte, mondván, a PSD-nek alkalma lesz bizonyítani, hogy döntéseit nem külföldi érdekek alapján hozza.

A kialakult politikai adok-kapok közepette Cristian Diaconescu volt külügyminiszter óvatosságra intett.

A Digi24 műsorában azt mondta, hogy szerinte kizárható az amerikai beavatkozás Románia belpolitikájába, és arra figyelmeztetett, hogy a belpolitikai vitákat nem lenne szabad összekeverni az Egyesült Államokkal fenntartott stratégiai partnerséggel.

Az amerikai külügyminisztérium és az athéni amerikai nagykövetség nem foglalt hivatalosan állást a Wall Street Journal által leírt beszélgetésről. A WSJ cikkében ugyanakkor Marco Rubio amerikai külügyminiszter általánosságban kiállt Kimberly Guilfoyle mellett, és Donald Trump politikájának hatékony képviselőjeként méltatta. A román kormány bukására vonatkozó kijelentésre azonban nem tért ki, a lap beszámolójának ezt a részét Guilfoyle ügyvédje vitatta.

Időközben a görög kormány is reagált a Wall Street Journal cikkére. Pavlos Marinakis kormányszóvivő hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „soha nem merült fel a görög kormány megfenyegetésének kérdése, és ezt nem is tűrték volna el”, ugyanakkor nem tagadta, hogy Kimberly Guilfoyle amerikai nagykövet és Stavros Papastavrou energiaügyi miniszter között lezajlott a WSJ által leírt beszélgetés. Marinakis azt is kijelentette, hogy az amerikai LNG-vel kapcsolatban nincs szó politikai zsarolásról, és hangsúlyozta, hogy Görögország és az Egyesült Államok kapcsolata szerinte stabilabb és szorosabb, mint valaha.