Évente 12 ezren vándoroltak ki legálisan Nyugat-Németországba a Ceauşescu-rendszer utolsó három évében

1987 és 1989 között több tízezer román állampolgár emigrált legálisan vagy illegálisan Romániából a Német Szövetségi Köztársaságba, különösen németek, de románok és magyarok is, derül ki a CNSAS (Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács) hétfői Facebook-bejegyzéséből, amelyben Iulian Vlad Securitate-főnök irodájának dokumentumaiból mutatnak be statisztikákat.

A Ceauşescu-rendszer utolsó három évében 47132 romániai állampolgár kérvényezte a kivándorlását Nyugat-Németországba. Ezek közül 35486-ot hagytak jóvá, azaz évente körülbelül 12 ezren hagyhatták el legálisan Romániát. 1989. szeptember 1-én ugyanakkor 88939 elbírálás alatt álló dosszié gyűlt fel, és ezek között olyanok is voltak, amelyeket még 1975-ben nyújtottak be.

A megosztott összesítésből nyilvánvaló, hogy leginkább a romániai németek vándoroltak ki, ami nem meglepő, ismerve a romániai németek kivásárlását célzó megállapodást Románia és a Német Szövetségi Köztársaság között. Az 1989. szeptember 1-i adatok szerint a rendszerváltás előtt három hónappal még 76138 német, 10585 román, 1906 magyar, 35 zsidó és 275 más nemzetiségű nyugat-németországi kivándorlási kérelme állt elbírálás alatt.

Ami az illegális kivándorlást illeti, ennek legbiztosabb módja az volt, ha valaki németországi külföldi útja során megszökött és nem tért haza. A vizsgált időszakban 5536 ember maradt így külföldön, a legtöbben, 2822-en, 1988-ban, aminek hatására a rezsim le is állította a turistavízumok kibocsátását, és 1989-ben már csak 368 kiutazást engedélyeztek.

1987 és 1989 között 2243-an voltak azok, akik sikeresen kockáztatták az illegális határátlépést, és a Duna átúszásával vagy a zöldhatáron kijutottak az országból, majd eljutottak Németországba. Több mint 75 százalékuk férfi volt, a felük 19 és 30 év közötti fiatal. Az illegális kivándorlók jelentős része, több mint 1500 ember szakképzett munkásként dolgozott a szökése előtt.

A nyilvántartás szerint 484 embert kaptak rajta határsértésen és tartóztattak le.

A legtöbb elbírálatlan kérés 1989 szeptemberében, a rendszerváltás előtt nem sokkal Szeben megyéből származott (28658), de ugyanitt jegyezték a legtöbb jóváhagyott dossziét is (9968). Temes megye ezzel szemben a „merészség” helyszíne volt: itt jegyezték a legtöbb illegális határátlépést (1138) és a legtöbb külföldi utazás alkalmával történt szökést (1059) a diktatúra utolsó három évében.

Ami az etnikai megoszlást illeti, érdekes, hogy a szászok és a svábok nem csak a legálisan kivándorlók között vannak többségben, hanem azok között is, akik a zöldhatáron menekültek. A külföldi utak alkalmával megszökött állampolgárok 34 százaléka román nemzetiségű és ők teszik ki az illegális határátlépésen rajtakapott emberek jelentős részét, 213-at a 484-ből.

A magyarok szintén képviseltetik magukat minden kategóriában: a vizsgált időszakban 1906 magyar ember kivándorlási kérelme volt függőben, 608-an maradtak külföldön kirándulások alkalmával és 194-en szöktek át sikeresen a határon.

A CNSAS kiemelte, hogy érdekes módon olyan emberek is voltak, akik visszafelé követtek el illegális határátlépést: tízen visszatértek Nyugat-Németországból Romániába, feltételezhetően azért, mert nem bírták a bevándorlók részére kialakított táborok körülményeit, ugyanakkor több mint 1200 párttag is volt a kivándorlók között, akik feltételezhetően kihasználták a lojalitási alapon kapott útlevél adta lehetőséget.

A kivándorlási hullám jelentős érvágás volt a rezsim számára. A parkolópályára állított kivándorlási kérelmek között jelentős számú, 21740 volt azoknak a száma, amelyeket a munkaerőpiacon aktív, 19-30 közötti fiatalok nyújtottak be. A jóváhagyott kérelmek között 11455-öt szakképzett munkás nyújtott be, akik leginkább Temesvár, Szeben, Brassó és Arad ipari létesítményeit hagyták tapasztalt munkaerő nélkül.

Ugyanakkor 459 tanár vándorolt ki legálisan, ami a tanügyet érintette érzékenyen, különösen a német ajkú közösségekben. Elhagyta Romániát a vizsgált időszakban 238 magasan képzett egészségügyi szakember is.

A CNSAS korábban arról is közzétett adatokat, hogy csaknem 100 ezer állampolgár távozott illegálisan Romániából 1968 és 1989 között, és mintegy 20 százalékuk volt magyar nemzetiségű.

A rendszerváltás és a határok felszabadulása óta egyébként Románia összesen több mint négymillió lakost veszített. Az első évben közel 100 ezren hagyták el végleg az országot. A következő években csökkent a lendület, majd hosszabb ideig viszonylag alacsony szinten maradt a végleges kivándorlás, 2011 után viszont újra erősödni kezdett a trend. 2022-ben már több mint 30 ezren, 2024-ben pedig ismét mintegy 50 ezren távoztak végleg egyetlen év alatt.