Csaknem 20 százalék magyar volt a Ceaușescu-korszakban Romániából megszököttek között

Csaknem 100 ezer állampolgár távozott illegálisan Romániából 1968 és 1989 között, és mintegy 20 százalékuk volt magyar nemzetiségű – derült ki a Securitate irattárát tanulmányozó országos tanács (CNSAS) összesítéséből.

A jelzett időszakban 97 ezer román állampolgár távozott illegálisan az országból, közülük 25 500 a zöldhatáron keresztül szökött meg, 71 500 pedig nem tért vissza Romániába, miután – rokonlátogatás, hivatalos kiküldetés, kirándulás, sportesemény, gyógykezelés, kishatárátlépés, stb. címén – útlevélhez jutott, és elhagyta az országot, idézte a CNSAS Facebook-oldalán kedden megjelent kimutatást az MTI.

A szökevények között a romániai lakosságon belüli súlyuknál sokkal nagyobb arányt képviseltek a különböző nemzetiségek: a végleg távozók alig több mint fele (50 400) volt román, ugyanakkor 24 200 német, 19 200 magyar, 1800 zsidó, 1500 roma és több száz török, tatár, görög, szlovák és ukrán nemzetiségű polgára hagyta el Romániát a hatóságok jóváhagyása nélkül. A célországok közül a legtöbben a Német Szövetségi Köztársaságba távoztak, de sokan voltak, akik Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, és Izraelben kerestek menedéket.

A CNSAS rámutatott: az 1968-ban hatályba lépett büntető törvénykönyv a köztörvényes bűnök közé sorolta, és 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtotta a határsértést vagy a tiltott határátlépésre irányuló kísérletet. Ezt megelőzően a szökés hazaárulásnak minősült, és akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntették.

Az átvilágítási testület összesítését ismertető Adevărul hírportál szerint ez a mentalitás az 1968-as Btk. hatályba lépésével sem sokat változott: akik a zöldhatáron keresztül – alapvetően Jugoszlávia fele – próbáltak Nyugatra szökni, hatalmas kockázatot vállaltak, hiszen voltak, akiket lelőttek a határőrök, akiket pedig elfogtak, azokat a Securitate pincéiben vették kezelésbe.